Jó eszköz a nyilvános megszégyenítés? – vizsgálja a NAIH a kerepesi maszturbálós videó kiposztolását

Vizsgálatot indított az adatvédelmi hatóság amiatt, hogy a kerepesi polgármester múlt héten a Facebookon kiposztolta egy térfigyelő kamera felvételét, amelyen egy férfi maszturbál a szilasligeti HÉV-megállóban – derül ki Péterfalvi Attila NAIH-elnöknek a Telex kérdéseire küldött válaszából. Az adatvédelmi hatóság elnöke azt írta: egy polgármester nem nézheti meg és nem is teheti közzé a köztéri kamerák felvételeit, hacsak nem jelenik meg azokon. A „mézpergetős” videó publikálása több jogi kérdést vet fel, személyiségi jogit, adatvédelmit, gyermekjogi és sajtóetikait is. Ezeket jártuk körbe a Telex jogászával, a Hintalovon Alapítvány vezetőjével, de megkerestük a Facebookot és a TASZ-t is.

Vizsgálati eljárást indított a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) annak kapcsán, hogy a múlt héten a kerepesi polgármester közzétette a szilasligeti HÉV-megálló térfigyelő kamerájának felvételét, amelyen egy férfi maszturbál. A kerepesi polgármester múlt héten előbb emlékezetes ultimátumot adott a férfinak, a Facebookon azt üzente neki, hogy ha nem jelentkezik a rendőrségen, kiposztolja a felvételt. Miután a férfi nem jelentkezett, a polgármester múlt csütörtökön tényleg feltöltötte a felvételt, pedig állítása szerint több jogvédő is megfenyegette.

A Facebookra kiposztolt, és azóta már letiltott videóban Gyuricza László azt mondta, azért posztolta ki a videót, mert „nem tartja normálisnak és etikusnak azt a hozzáállást, ami védi az ilyen embert, mert szerinte ez egy súlyosan közösségellenes magatartás”.

Később kiderült, hogy a rendőrség úgy értesült az esetről, hogy augusztus 15-én késő délelőtt egy nő tett bejelentést arról, hogy amíg a szilasligeti HÉV-megálló padján ült, egy férfi a jegypénztáros bódé mögötti területen önkielégítést végzett, miközben folyamatosan őt bámulta.

A gödöllői rendőrök végül még múlt csütörtök este fogták el a férfit, aki beismerte tettét, de nem tudta megmagyarázni. O. Ferenc azt mondta, kórházban lévő gyermeke miatt „kibukott, és kikapcsolt az agya”, a megállóban állva meglátta a padon ülő nőt, és nem tudja miért csinálta, amit csinált, de azóta megbánta.

A Gödöllői Rendőrkapitányság szeméremsértés vétségének megalapozott gyanúja miatt folytat vele szemben eljárást, és kezdeményezi bíróság elé állítását. A rendőrség a Telexnek az ügyről korábban azt írta, vizsgálják a felvétel megszerzésének, nyilvánosságra hozatalának körülményeit.

Levélben és telefonon is kerestük Gyuricza Lászlót, hogy megkérdezzük, hogyan jutott hozzá a térfigyelő kamera felvételéhez, ki és kinek a megbízásából üzemelteti a kamerát, és hogy melyik jogvédő szervezet fenyegette meg és mivel, de a polgármester cikkünk megjelenéséig nem reagált a megkeresésre.

Az eset kapcsán kérdéseket küldtünk az adatvédelmi hatóságnak is, hogy megtudjuk, a polgármester kiposztolhatja-e jogszerűen a felvételt a közösségi médiában, és ha igen, milyen esetben és milyen feltételekkel. Kérdéseinkre Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke többek közt ezt válaszolta:

Megkeresése kapcsán a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) tájékoztatja Önt, hogy bejelentés érkezett az ügyben a Hatósághoz, amely alapján vizsgálati eljárás indult.

A hatóság elnöke hozzátette, hogy mivel már folyamatban van az eljárás, ezért általánosságban tud tájékoztatást adni az ilyen esetekről. Péterfalvi Attila válasza szerint „a települési önkormányzatok közterületen, közbiztonsági, illetve bűnmegelőzési célból, bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon telepíthetnek csak közterületre irányuló kamerákat, és a közterület-felügyeletről szóló törvény alapján kamerák üzemeltetését, a képek megfigyelését vagy a felvételek kimentését a közterület-felügyelet, a jegyző vagy a képviselő-testületi döntés alapján kijelölt köztisztviselő végezheti”. A törvény azt is meghatározza, hogy milyen célból használható fel vagy továbbítható egy felvétel, és hogy azt melyik eljárás keretében lehet jogszerűen felhasználni.

Nem a polgármester hatásköre, és jogellenes a felvétel felhasználása

„A települési polgármesternek tehát nincs feladata az ilyen kamera felvételek kapcsán, az nem az ő hatáskörébe tartozik, így azonosítható személyről készült felvételek másolatát csak az általános adatvédelmi rendelet szabályai szerinti jogszerű cél és jogalap birtokában kezelhetné” – írta Péterfalvi Attila. Péterfalvi felhívta a figyelmet a NAIH 2020-as beszámolójának vonatkozó részére. Ebből kiderül, hogy ha egy polgármester nem jelenik meg egy videón, akkor jogellenes a felvételhez való hozzáférése. Tehát meg sem nézhetné, és nem is használhatná fel azt.

Ha olyan felvételt oszt meg valaki nyilvánosan akár „hivatalos minőségében”, akár magánszemélyként egy közösségi oldalon, amelyen más személy felismerhető – akár annak szűk környezete, ismerősei számára –, úgy adatkezelővé válik, alkalmazni köteles az általános adatvédelmi rendelet előírásait és felel az adatkezelés jogszerűségéért – írta Péterfalvi Attila.

Az eset még ezeken kívül is számos jogi és etikai kérdést vet fel, ezeket járjuk most körbe.

Maszturbálhat-e valaki nyilvánosan?

A válasz egyértelműen nem, mert ez szeméremsértés, amit büntet a büntetőtörvénykönyv. A vétségért akár két év börtön is járhat. A törvény egészen pontosan így szól:

„ (1) Aki magát nemi vágyának felkeltése vagy kielégítése céljából más előtt szeméremsértő módon mutogatja, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki nemi vágyának felkeltése vagy kielégítése céljából tizennegyedik életévét be nem töltött személy előtt szeméremsértő magatartást tanúsít, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki mással szemben olyan szeméremsértő magatartást tanúsít, amely a sértett emberi méltóságát sérti.”

Mi a baj azzal, hogy a polgármester kiposztolta a térfigyelő kamera felvételét?

Bodrogi Bea, a Telex jogásza szerint a videó publikálása számos jogi kérdést vet fel, kapcsolódik a hatáskörhöz, a közmegbízatáshoz méltó magatartáshoz, az adatkezeléshez és a személyiségi jogokhoz is. (Utóbbit egy külön pontban vizsgáljuk meg.)

A hatáskör kérdése: a polgármester nem bűnüldöző

„A jogszabályok szerint a bűncselekmény üldözése nem tartozik a közhatalmat gyakorló szerv vagy személy hatáskörébe. Ha egy politikus, polgármester vagy más közhatalmat gyakorló szerv birtokába bűncselekményt tartalmazó felvétel kerül, akkor kötelessége átadni azt a rendőrségnek” – mondta Bodrogi Bea. A rendőrségi eljárás során a polgármesternek várhatóan át kell majd adnia a felvételt a rendőrségnek, ha esetleg erre eddig még nem került sor.

A közmegbízatáshoz méltó magatartás kérdése

A jogász szerint egy politikus, magas pozíciót betöltő személy vagy polgármester a pozíciójából fakadóan nagyobb nyilvánossághoz tud eljutni, mint egy magánszemély, ezért kiemelt felelőssége van abban, hogy mit mond és miről posztol.

Az adatkezelés: személyes adatok sérülhetnek

Bodrogi Bea szerint adatkezelésre vonatkozó kérdéseket is felvet az eset, hiszen a polgármester birtokába került felvétel személyes adatot is tartalmazhat. Nem mindegy ugyanis, hogy a bűncselekményt tartalmazó felvétel kitakarva vagy kitakarás nélkül jutott el hozzá. Személyes adat ugyanis minden olyan információ, amely alapján egy személy beazonosítható. Felmerül, hogy a közmegbízatást ellátó személynek van-e jogalapja a személyes adat tárolására és kezelésére.

„A jogszabályok szerint a polgármester a birtokába került felvételt csak jogszerű cél érdekében kezelheti, jelen esetben csak addig, amíg azt át nem adja a nyomozó hatóság számára. Amikor a rendőrségen elindul egy eljárás, meghallgatják a polgármestert, megkérdezik, hogy kitől, honnan kapta a felvételt, és milyen formában. Ő ilyenkor nem hivatkozhat titoktartásra, mint ahogyan a sajtó teheti bizonyos esetekben, a bizonyítékot át kell adnia a nyomozó hatóságnak ” – mondta Bodrogi Bea.

Ha a polgármester kiposztolta a videót, más is kiposztolhatja?

Nem, sőt! Miután egy felvétel kikerül a közösségi média felületére, onnantól az adatkezelés már nem csak az ő felelőssége. Amikor a polgármester kiposztolta a Facebookra a videót a maszturbáló férfiról, gondolkoztunk a Telexben arról, hogy közzétegyük-e azt, beágyazzuk-e vagy linkeljük-e. Bár a téma abszolút közügy, a sajtónak pedig kötelessége és feladata beszámolni a közügyekről, a belső etikai szabályzatunk alapján úgy döntöttünk, hogy linkelve sem tesszük lehetővé a videó elérését a Telexen keresztül.

A videó beágyazásával kapcsolatban mérlegeltük a jelenleg hatályos, sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010-es törvény rendelkezéseit. Eszerint „az a médiatartalom, amely károsíthatja a kiskorúak szellemi, lelki, erkölcsi vagy fizikai fejlődését, csak oly módon tehető a nyilvánosság tagjai számára elérhetővé, amely – különösen az adásidő megválasztásával, az életkor ellenőrzésével, illetve más műszaki megoldás alkalmazásával – biztosítja, hogy kiskorúak rendes körülmények között nem hallhatják vagy láthatják azt”.

Miért hagyta a Facebook, hogy hosszú órákon át elérhető legyen a videó?

Kerestük a Facebookot üzemeltető Meta közép-európai központját, hogy megtudjuk, mikor észlelték, hogy a kerepesi polgármester kiposztolta a maszturbálós videót, hogy a szabályzat szerint milyen kategóriába tartozik a videó, kinek a felelőssége az adatkezelés, hogyan fordulhatott elő, hogy délelőttől estig elérhető volt, és hogy felhasználói jelentés miatt tiltották-e le, vagy az algoritmus kapta-e el. A Meta lengyel sajtóosztályától azt a választ kaptuk, hogy nem szeretnék kommentálni ezt az esetet.

Milyen jogai vannak a felvételeken szereplő, önkielégítést végző férfinak?

„Személyiségi joga mindenkinek van, a bűnözőnek is. Személyiségi jogok, ezen belül a személyes adat védelme mindenkit megillet, ahogy egy bűncselekményt elkövető személy személyes adatait is megilleti a védelem” – mondja Bodrogi Bea. „Ez azonban nem jelent korlátlan védelmet. A körözött személyek képeit vagy bármely olyan információt, ami az adott személy beazonosítását szolgálja, a rendőrség – a saját oldalán – nyilvánosságra hozhatja, hiszen közérdek, hogy a bűncselekményt elkövető személyt a nyomozó hatóság megtalálja. Más személy, jelen esetben a polgármester vagy a sajtó azonban csak a rendőrség által közzétett adatot hozhatja nyilvánosságra” – magyarázta.

Miért káros a társadalomra, ha valaki önkielégítést lát a nyílt utcán?

Fontos, hogy elítéljük, ha valaki bűncselekményt követ el, hiszen ez káros a társadalomra, és senki sem örülne, ha ilyet látna az utcán. Különösen fontos a gyerekekre gyakorolt hatása, ezért megkerestük a Hintalovon Gyermekjogi Alapítványt, hogy megtudjuk, mit okozhat, ha egy gyermek maszturbáló felnőttet lát közterületen. Gyurkó Szilvia, az alapítvány alapítója és szakmai mentora szerint az ilyen élmény a gyerek lelkiállapotától és habitusától függően kiválthat undort, ijedtséget és értetlenséget, de traumatizálhatja is a gyereket.

„Függ a gyerek életkorától, a helyzettől, amiben ez a súlyos szeméremsértés történt (egyedül volt-e, felnőttekkel, más gyerekekkel, a többiek hogyan reagáltak), hogy mennyi ideig tartott, milyen kapcsolatban van azzal, aki az önkielégítést végezte, és természetesen attól is, hogy az esemény után el tudta-e mondani egy bizalmi felnőttnek, hogy mi történt, és az a felnőtt a gyerek szempontjából jól reagált-e (megértő volt, hitelt adott a gyerek szavainak, érzéseinek, nem hibáztatta őt, stb.)” – sorolta a szakértő. Gyurkó Szilvia szerint sok esetben megvan annak az esélye, hogy a gyerek a rendelkezésére álló erőforrásokkal nem tudja feldolgozni az eseményt, nem kap segítséget kívülről sem, és így traumatizálja az esemény.

Milyen joga sérülhet egy gyereknek ilyenkor?

A szakértő szerint minden gyereknek joga van az erőszakmentes gyermekkorhoz. Ez egy alapvető gyermekjog, és ide tartozik az is, hogy senki ne használja fel őket a saját nemi vágya kielégítéséhez. Ha az áldozattá vált gyerek nem kap segítséget a feldolgozáshoz, rehabilitációhoz, akkor szintén sérülnek alapvető gyermeki jogai. Magyarországon nincs államilag finanszírozott, az ország teljes területén hozzáférhető, a pszichológiai segítségnyújtást is magában foglaló támogatás a szexuális erőszak gyermek áldozatai és családjuk számára – mondja Gyurkó Szilvia.

Milyen hatása lehet annak, ha a közösségi médiában lát ilyet egy gyerek?

A hatáskutatások ezen a területen (média-gyerekek) elég ellentmondásos eredményeket hoznak. Gyurkó Szilvia szerint nyilván itt is igaz, hogy számít a gyerek életkora, családi helyzete, a szüleivel való kapcsolata, habitusa. Meg az is, hogy hogyan találkozik ezzel a tartalommal, milyen kontextusban, és milyen segítséget/támogatást kap ahhoz, hogy ezt a tartalomfogyasztást megértse, feldolgozza. „A magam részéről azt gondolom, hogy a gyerekek elég sok mindent fel tudnak dolgozni azoknak a bizalmi felnőtteknek a segítségével, akikkel együtt élnek, meg akik körülöttük vannak. A gondot általában az jelenti, hogy egyre kevesebb az ilyen felnőtt” – mondta a gyermekjogi szakértő, aki szerint ez megnövekedett képernyőidőt, majd egy magára hagyottságot is jelent a gyereknek.

Ilyen esetekben a gyerek megpróbálhat saját magyarázatot keresni, ami az interneten elég gyorsan elvezetheti őt a pornóhoz, amiről tudjuk, hogy károsan hat az egészséges fejlődésére, illetve a gyerek ilyenkor is a saját megküzdési technikáit használja. Ezek egy része lehet hasznos: például ha beszél valakinek arról, amit látott, ill. az azzal kapcsolatos érzéseiről: félelem, undor, kíváncsiság, elutasítás, de lehet negatív, káros is, például, ha elfojtja

– magyarázta a szakértő.

Megoldás-e nyilvánosan megszégyeníteni valakit, miután egyértelmű, hogy a maszturbáló férfi szeméremsértést, vagyis bűncselekményt követett el?

Ezen az alapon a kommentek szerint sokan támogatták a polgármestert, amiért kiposztolta a videót. Gyurkó Szilvia szerint „a megszégyenítés és a megtorlás az egyik legősibb közösségi reakciónk. A törzsi idők óta ezzel szankcionáljuk a szabályszegőket, akik veszélyesek a közösségre. Érthető tehát, hogy az emberek körében támogatottsága van egy ilyen lépésnek”. Amióta állami igazságszolgáltatás van, azóta az önkényes vagy önbíráskodó lépéseket nem támogatják a hatóságok, miközben meg sok ember azért érzi ezt helyénvalónak, mert nem bízik a rendőrségben, nincs pozitív tapasztalata arról, hogy időben, hatékonyan és jól járnak el.

A szakértő szerint fontos kérdés az is, hogy bizalmi válság van-e az igazságszolgáltatás felé ma Magyarországon, vagy egyes közösségekben, és a szabályok megszegésével ne okozzunk újabb kárt. Gyurkó Szilvia példaként azt említette, hogy egy, a Facebookot jogszerűen használó 13 éves szüleinek most el kell magyarázniuk, mi az a maszturbáció, miközben nem biztos, hogy ezt itt és így akarták volna megtenni. Kérdés a szükségesség és az arányosság is.

Milyen hatásai lehetnek az ilyen típusú nyilvános megszégyenítésnek a gyerekek szempontjából?

Gyurkó szerint erre egyszerű a válasz. „A megszégyenítés sosem hat jól. Tudjuk a kutatásokból, hogy ha egy közösségben a gyerekek azt tapasztalják, hogy valakit megszégyenítenek (mindegy, miért), az szorongással tölti el őket, és azzal a félelemmel, hogy ez velük is előfordulhat. Szilárd, összetartó közösség valójában nem alakulhat ki ott, ahol a megszégyenítés bevett eszköz. Az emberi méltóság tiszteletben tartása fontos alapérték, és minden gyereknek joga van megtapasztalni ezt abban a közösségben (akár online, akár offline), aminek a tagja”.

Gyurkó Szilvia szerint a videó publikálása nem jó példa a gyerekeknek sem. „Azzal is vitatkoznék, hogy hatékony bűnüldözési eszköz-e az ilyen reakció, tehát hogy nagyobb biztonságban vannak-e most azok a gyerekek, akik azon a vonalon közlekednek” – válaszolta a Telexnek a szakértő.

Kerestük a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezetet, hogy megtudjuk, vet-e fel aggályokat és ha igen, milyeneket az ügy, de kérdéseinkre szűkszavú választ kaptunk.

Alapvetően nem foglalkoztunk az üggyel, hiszen magánszemélyek közötti jogvitáról van szó, de ha valaki bűncselekményt észlel vagy sejt, akkor a rendőrséghez kell fordulnia, és feljelentést tennie

– válaszolta a Telexnek a TASZ kommunikációs és magánadományozási helyettes vezetője.