Az EU-nak üzent Novák Katalin augusztus 20-i ünnepi beszédében

Magyarország és Európa sorsának egybeforrottságát hangsúlyozta a köztársasági elnök szombaton Székesfehérváron, a Szent István-napi állami ünnepen tartott beszédében. Az európai összefogásról beszélt, amikor kitért arra, hogy szerinte

olyan ideológiákból nem kérünk, amelyek nem valók a magyaroknak. És hogy az együttműködés előfeltétele, hogy az EU ne zsaroljon bennünket a pénzzel.

Nem tért ki pontosan arra, hogy milyen ideológiákra gondol.

Az MTI így számolt be a beszédről:

„Egybeforrt a sorsunk Európáéval, összeláncoltuk magunkat. (...) Szükségünk van az európai országok közösségére, és nekik is szükségük van ránk – mondta Novák Katalin. – Ma, amikor a kontinens nagyhatalmak küzdőterévé válhat, »egymásnak kell vetnünk a vállunkat«, közös döntéseket kell hozni, olyan közös európai döntéseket, amelyek a közös jót szolgálják.” Szerinte „együttműködésünk előfeltétele, hogy ne zsaroljanak bennünket, se a minket megillető pénzzel, se a magyarok által elutasított ideológiákkal”.

Magyarország növelni akarja Európa erejét, fel akarja erősíteni Európa hangját, így „van esélyünk megvédeni” az európai embereket és megőrizni mindazt „történelmünkből és kultúránkból”, ami Európát naggyá tette – hangoztatta.

Ezeket a pontokat érintette még:

• Felhívta a figyelmet arra, hogy „a világ, és ezen belül Európa rendjének helyreállításához és megőrzéséhez bátor, határozott és bölcs vezetőkre van szükség, akik képesek a jog és az igazságosság fenntartására, akik nem feledkeznek meg az elesettekről és nélkülözőkről”.
• Jó vezetők mellett pedig józan, belátó, bölcs és szolidáris magyar emberekre is szükség van. Szerinte a magyarság válságálló, és van képessége az összekapaszkodásra, „ebben van az erőtartalékunk”.
• Megköszönte a katonák hazaszeretetét, elszántságát, bátorságát, és azt kívánta, hogy „az Úristen kíméljen meg bennünket a háborútól, és őrizze katonáinkat és családjainkat békében”. Ne kelljen honvédő küzdelmet vívniuk, és „ne váljunk nagyhatalmak küzdőterévé”! – tette hozzá. Az államfő, a Magyar Honvédség főparancsnoka hangsúlyozta: az ország vezetői mindent megtesznek azért, hogy magyar földön ne folyjon vér. Kell-e, lehet-e ünnepelni akkor, amikor a szomszédban fegyverek ropognak, amikor a háború súlyos gazdasági következményeivel kell szembenéznünk? – tette fel a kérdést a köztársasági elnök.
• Mint mondta, most kell erőt merítenünk Szent István bölcsességéből, istenhitéből, előrelátásából, taktikusságából, bátorságából, szerénységéből.
• Beszédében a köztársasági elnök azt kívánta a magyarságnak, hogy mindig legyen kenyér az asztalokon, és legyenek olyanok, akikkel öröm az asztal köré ülni.