Levél jött a hivataltól, hogy egy száz évvel ezelőtti hiba miatt másik vezetéknevet kaptak

2022. augusztus 08. – 06:58

frissítve

Levél jött a hivataltól, hogy egy száz évvel ezelőtti hiba miatt másik vezetéknevet kaptak
Illusztráció: Fillér Máté / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Tibor egész életében, évtizedeken keresztül Némediként élt. Az édesapja és a nagyapja is Némedi volt. Aztán idén egy nyári napon arról tájékoztatta a helyi polgármesteri hivatal anyakönyvi osztálya, hogy egy sok-sok évvel ezelőtti adminisztrációs hiba miatt másik vezetéknevet kapott: közölték vele, hogy már átírták a nevét Némediről Baloghra. Sőt, nemcsak neki változtatták meg a nevét, hanem hivatalból másik vezetéknevet adtak a család majd minden tagjának, mindenféle előzetes értesítés nélkül. És miután a Telex írt a hivatalnak, jött még egy csavar a történetben.

(Olvasónk arra kért minket, hogy ne a valós neveket írjuk meg a cikkben, ezért azokat megváltoztattuk. Az eredeti nevekben nincs semmi szokatlan, viszonylag gyakori vezetéknevekről van szó.)

Kezdjük a legelején. Olvasónk kikérte a nagypapája anyakönyvi kivonatát, mert szükség volt rá a jelentkezéshez az idősek otthonába. Pár hét múlva arról értesítette őket a hivatal, hogy egy sok-sok évvel ezelőtti adminisztrációs hiba miatt átjavították a nagypapa nyolcvan éven át használt vezetéknevét. De nem egy apróbb elírásról volt szó, hanem másik vezetéknevet kapott, Némediről Baloghra nevezték át.

A nagypapa anyakönyvi kivonatának ellenőrzésekor ugyanis a hivatalnak ellenőriznie kellett a dédszülő anyakönyvi kivonatát is, és ekkor bukkantak az eltérésre. Azt tudták, hogy a nagypapa családi okok miatt az anyukája után kapta a nevét, viszont a dédmama világ életében Némediként élt, így ismerték a gyerekei, a családja, de mint most, nagyjából száz évvel később kiderült, az anyakönyvi kivonatában valamiért egy másik név, a Balogh szerepelhetett. A hivatal pedig azt közölte, haladéktalanul javítania kell a központi digitális rendszerben is, ha eltérést tapasztal a felmenők anyakönyvi kivonatában.

Olvasónkat aztán már arról a kész tényről tájékoztatták, hogy megváltozott a vezetékneve. „Hogy nyolcvan-száz évvel ezelőtt mi történhetett, azt már nem tudjuk meg. Mindenesetre a mi családunk abban a hitben élt eddig, hogy Némedik vagyunk” – mondta olvasónk.

Pár tollvonással a család három generációjának változtatták meg a vezetéknevét

A nagypapa kálváriája után informálisan olvasónk és a családja tudtára adták, hogy nem kell aggódni, mert a nagypapa után következő leszármazottaknál nem lesz névváltoztatás.

De aztán mégis lett. Méghozzá olvasónk szerint szintén előzetes tájékoztatás nélkül. Hivatalból ugyanis elkezdték átjavítani minden gyerek, unoka és házastárs nevét.

„Tulajdonképpen egy száz évvel ezelőtti dokumentumot készpénznek véve írták át a család összes tagjának nevét. Így lett egy nap alatt háromgenerációnyi Némediből Balogh, a megkérdezésünk nélkül.”

Nem kérdezte meg tehát a hivatal, hogy a világ életükben Némediként élő emberek a százéves adminisztrációs hiba napvilágra kerülése után milyen néven szeretnének tovább élni, egyszerűen csak pár tollvonással átnevezték őket, aztán egy nem tértivevényes küldeményként feladott, sima postai levélben tájékoztatták őket arról, hogy már más a vezetéknevük. Nem volt szó arról a levelekben, hogy fellebbezhetnek a döntés ellen, vagy bármi hasonló, csak a kész tényeket közölték.

Nem is csak mostantól lett Balogh, a születési nevét is átírták

Olvasónk szerint ráadásul miután a hivatal átírta a nevüket a központi adatbázisban, az iratokon és a módosított nyilvántartásban továbbra is ugyanaz az okmányszám szerepelt, viszont más vezetéknév volt az okmányon és a nyilvántartásban. Tehát ha valaki ránézett az okmányra, akár azt is feltételezhette volna, hogy hamisítvány.

Ez úgy derült ki, hogy olvasónk épp ingatlan-adásvételi ügyet intézett. Ehhez pedig ügyvédhez is kellett mennie, ahol jelezték nekik, hogy ácsi, látjuk, hogy az irataitokon Némedi van, de a nyilvántartásban mi Baloghot látunk. Le is állították a folyamatot, amíg nem tisztázódik, hogy végül milyen néven élhetnek tovább.

De az adóhatóságtól is jött egy levél Balogh névre, még azelőtt, hogy egyáltalán megkapta volna a hivatalos levelet az anyakönyvi hivataltól arról, hogy mostantól nem Némedi, hanem Balogh.

Ráadásul olvasónk nem is csak mostantól lett Balogh, hanem a születési nevét is erre írták át a központi nyilvántartásban. Ami azért kellemetlen, mert az iskolai bizonyítványaiban, a diplomájában, a tucatnyi különböző szerződésben, igazolványban, hivatalos iratban születési névként jelenleg a Némedi szerepel. Ha a születési neve maradna a mostani, akkor meglenne a kapocs, de ha az is Baloghra változik, akkor hogyan tudja bizonyítani, hogy a Némedi születési névre kiállított diploma az övé? „Most akkor érvénytelen minden papírom?” – kérdezte.

„Az egész sztorinak teljesen tisztázatlan az idővonala. Mikortól vagyok Némedi és mikortól vagyok Balogh? Ez teljesen homályos egyelőre.”

Még azt is elfogadhatóbb eljárásnak tartották volna, ha értesítik őket arról, hogy amennyiben nem nyújtanak be fellebbezést, akkor x nap múlva hatályba lép a (régi) új név, és akkor le kell cserélni az okmányokat, az eddigiek pedig egy adott dátumtól érvényüket vesztik. De nem így történt.

Furcsállják, hogy szinte mindennek van elévülési ideje, nem értik, hogy pont ennek miért nincs. „Több évtizede élünk így, hadd mondhassuk már, hogy hagyjuk a fenébe, és maradjon minden úgy, ahogy volt” – mondta olvasónk. Nem értik, hogy ha közel száz éve ezen a néven élnek a család tagjai, akkor most miért volt sürgős átírni a nevüket, miért nem lehetett várni egy keveset, és konzultálni, hogy mi lenne az észszerű megoldás.

Kérvényezték, hogy újra az lehessen a nevük, amin világ életükben éltek

A névváltoztatás megbénította az életüket. Az ingatlanuk adásvételi papírjainak rendezését későbbre halasztották, de autóba se ülnek szívesen. Ha egy rendőr megállítja őket, elkéri az okmányokat, és látja, hogy a Némedi név szerepel rajtuk, de ha lekéri az adatokat a központi rendszerből, ott meg más név van, akkor majd el lehet neki magyarázni ezt az egészet? A hivatal névváltozásról szóló levelét meg tudják neki mutatni, és elvileg a központi rendszerben széljegyzeten ott van, hogy adminisztrációs hiba történt, de – mondjuk – egy igazoltatásnál ezt biztosan látja a rendőr?

Olvasónk feleségének olyan munkája van, amivel rendszeresen kell külföldre utaznia. Ha kimegy külföldre, és kifelé nincs határellenőrzés, de kint megállítja a rendőr, akkor látni, érteni fogja a széljegyzetet meg a magyarul írt hivatali levelet? Nem érvénytelenített plasztikkártya és útlevél van ugyanis a kezükben, hanem érvényes, csak más név szerepel rajtuk, mint ami az adatbázisban van – ha jól értették a dolgokat.

A hivatali levélben egyébként ott volt, hogy az okmányaikat ki kell cserélniük, de ez is kérdésessé vált, mert arról is tájékoztatták őket, hogy díjmentesen kérhetnek névváltoztatást, az erre vonatkozó kérvényt pedig már be is nyújtották. Tehát van rá esély, hogy egy teljesen szürreális átmeneti időszak után újra Némediként élhetnek majd tovább, ahogy azt világ életükben tették. Már ha a hivatal rábólint erre. Azt mondták nekik, hogy az ilyen ügyintézés két-három hét szokott lenni, de hivatalosan hatvan nap alatt kell elbírálnia a hivatalnak a kérelmet. Ha esetleg valami galiba adódik, és hiánypótlást kérnek, akkor ez még hosszabb idő is lehet.

A feleségével a munkahelyeik HR-osztályán is kénytelenek voltak elmagyarázni a sztorit, ami egyrészt nem két perc, másrészt a HR-eseknek sem volt egyértelmű, hogy pontosan mit is kéne ilyenkor csinálni, hiszen nincsenek igazolványaik az új névről, amit ráadásul most meg is szeretnének változtatni, illetve igazából visszaváltoztatni. Egyébként az anyakönyvi hivatalban nem hivatalosan azt mondták nekik, hogy volt már korábban is ilyen eset, mint az övék, nem ők az elsők.

Kellene egy méltányossági mechanizmus az ilyen esetekre

Megkerestük a Magyar Helsinki Bizottság civil jogvédő szervezetet, hogy megtudjuk, mennyire lehetett jogszerű a hivatali eljárás. A szervezetnek volt már egy a mostanihoz kissé hasonló ügye még 2008-ban. Akkor a hazai hivatalok nem engedték egy idős magyar nőnek, hogy az ötven éve megszokott nevét viselje a férje halála után. Az az ügy az Emberi Jogok Európai Bíróságáig jutott.

„A strasbourgi bíróság gyakorlata szerint ilyen ügyekben két jog, illetve érdek ütközik össze: egyfelől az állami nyilvántartások pontosságához és az azokba vetett közbizalom fenntartásához fűződő érdek, másfelől az érintettek névviselési joga, amely lényeges része minden egyén önazonosságának, és ezért a zavartalan magánélethez fűződő jog fontos részének minősül. Azt, hogy e kettő ütközése esetén melyik élvez elsőbbséget, mindig az adott ügy körülményeinek alapos mérlegelésével kell eldönteni. Jelen esetben azonban nem fér sok kétség ahhoz, hogy melyiknek kellett volna érvényesülnie. A család több generáción át, több évtizede viselte ezt a nevet, ez idő alatt a hatóságok is ezen a néven tartották őket nyilván, ezen a néven leveleztek velük, és ez soha semmilyen fennakadást nem okozott a közigazgatásban. Valójában a fennakadások éppen most kezdődnek, és nemcsak az ő életükben, hanem a hatóságok számára is” – fogalmazott Kádár András, a Helsinki Bizottság társelnöke.

Mint mondta, az ilyen esetekben szükség lenne egy méltányossági mechanizmusra a hivatalok részéről. „Lehet, hogy a hivatal szigorúan véve a törvény szerint járt el, de ha így van, akkor a magyar törvények nincsenek összhangban az Európai Emberi Jogi Egyezménnyel, amely elvárja, hogy nyomós közérdek hiányában az államok ne avatkozzanak be ilyen önkényes módon a polgáraik magánéletébe, amelynek a névviselési jog is része. Az Egyezménynek az felelne meg, ha ilyen esetekre létezne egy méltányossági klauzula, amely lehetővé tenné az évtizedeken át viselt név megtartását akkor is, ha annak alapja egy esetleges adminisztratív hiba vagy elírás.”

Kádár szerint nem érvényesült az a követelmény sem, hogy a közigazgatási hatóságoknak megfelelően együtt kell működniük az ügyféllel az eljárásuk során: „Elvárható lett volna, hogy amikor felmerült a probléma, megkeressék a családot, és megpróbálják tisztázni a helyzetet, még mielőtt a kérdéses javítást elvégzik.”

És akkor jött a tripla csavar

Miután olvasónk megkeresett minket a fenti történettel, kérdéseket küldtünk az illetékes szekszárdi polgármesteri hivatal anyakönyvi osztályának, hogy többet tudjunk meg a részletekről, és a Budapest Főváros Kormányhivatala Állampolgársági és Anyakönyvi Főosztály Névváltoztatási és Anyakönyvi Osztályát is megkerestük, egyebek mellett arról érdeklődtünk, hogy mennyi ehhez hasonló eset van, hány ember kap így másik nevet. Ez utóbbira nem kaptunk választ, viszont

nagyjából két hét múlva érkezett egy levél olvasónknak arról, hogy vissza az egész.

„…időközben kiderült, hogy a családot mégis a Némedi családi név illeti meg” – írta a hivatal. Az indoklás alapján olvasónknak és nekünk sem világos, hogy miért történt mindez.

De már nem is akarnak ezzel foglalkozni, volt két nagyon bizarr hét az életükben, most sem igazán tudják, hogy abban a két hétben hivatalosan hogy hívták őket, de örülnek, hogy végül rendeződött a dolog.

Kövess minket Facebookon is!