Sorsára vár a legendás, parton megfeneklett szegedi Szőke Tisza
2022. július 31. – 14:01
A létezése több mint száz évéből bő negyvenet töltött Szegeden a Szőke Tisza – eredeti nevén IV. Károly – lapátkerekes gőzhajó. Az 1917-ben készült folyami luxus-utasszállító 1979-től húsz éven át népszerű vendéglátóhelyként üzemelt a szegedi Tisza-part belvárosi részén, de közben annyira tönkrement, hogy 2000-ben bezárták, és újabb húsz éven át már csak a rozsda meg a bontómunkások látogatták egy félreeső kikötőben. Tíz éve félig elsüllyedt a vízben, ám két évvel ezelőtt az új tulajdonosai kihúzatták a partra, és nagy terveket szőttek a hajó teljes felújítására. Még kérdés, hogy mi lesz vele.
A híres Szőke Tisza gőzhajó hosszú időre megfeneklett a parton a Szegedi-Tápéi Téli-kikötő mellett. 2020 elején sokat lehetett hallani-olvasni arról, hogy a vízből kivontatták a szárazra a becslés szerint 300 tonna súlyú hajóroncsot. Erről a majdnem egy hétig tartó, nehéz és bonyolult műveletről részletesen beszámolt a hazai sajtó, és látványos videók is készültek róla, például ez a time-lapse összeállítás.
Az azóta eltelt két és fél évben nem lehetett hallani arról, hogy további lépések is történtek volna a Szőke Tisza megmentésére – mint a partra húzásakor tervezték. Felhívtuk a kiemelést vezető Heizler Tamást, hogy interjút kérjünk. Azt kérte, hogy emailben tegyem fel a kérdéseket, de annyit elmondott telefonon, hogy a roncs tulajdonosa, a Hajózásért Alapítvány nem tudott újabb eredményeket elérni.
Az egykori gőzös felújítása a becslések szerint milliárdokba kerülne, és semmi remény nem látszik arra, hogy a hatalmas költségeket valaki vállalná. Pénz nélkül pedig nem sokat lehet tenni a Szőke Tisza megmentése érdekében. A kérdéseket elküldtük, válasz hetek alatt sem érkezett.
Az egykori gőzös most a Szegedi-Tápéi Téli-kikötő végénél áll, körülötte kerítés, amely visszatarthatja a túlságosan bátor és kíváncsi embereket attól, hogy felmásszanak a balesetveszélyes rozsdás hajótestre. A Szőke Tisza még így, rozsdásan is látványos: a hajó 77 méter hosszú, 15 méter széles. A gőzgépe új korában 800 lóerős teljesítményre volt képes. Eredetileg másfél méteres merülésű, oldal-lapátkerekes folyami gőzhajó volt, 1917-ben készült a Ganz és Társa Danubius Gép-, Wagon- és Hajógyár RT. újpesti üzemében.
Először IV. Károly néven bocsátották vízre, azután többször is átkeresztelték, volt Sas és Szent Imre is, úszott a Dunán és ringatta az utasokat a Balaton hullámain. 1944-ben Ausztriába vitték a németek, de 1947-ben visszahozták, és a Magyar-Szovjet Hajózási RT. tulajdonába került. 1950-ben Felszabadulás lett a neve, 1958-ban pedig felújították. Működött sétahajóként és üdülőhajóként is, de 1976-tól már csak állóhajóként üzemelt, Budapesten étterem és szórakozóhely volt. Szegedre 1978-ban került, a Szegedi Fürdő és Hőforrás Vállalaté lett. A Tisza belvárosi szakaszán állt, de télre mindig elvontatták a tápéi kikötőbe.
Népszerű diszkó működött a Szőke Tisza fedélzetén
A vállalkozásban üzemeltetett hajó-vendéglátó üzlet két évtizedig Szeged belvárosának leglátványosabb szórakozóhelye volt. Az 1980–1990-es évek fiataljai közül sokan táncoltak a fedélzetén. Mindenkinek, aki akkoriban Szegeden élt, biztosan van valami emléke a Szőke Tiszáról. Egy időben hajóstrandként is működött. Évtizedeken át hozzátartozott Szeged látképéhez, ahogy a városi múzeum közelében áll a Tiszán kikötve a fehérre festett, érdekes formájú, két nagy kéményű, régi gőzhajó. Minden arra sétáló gyerek meg akarta nézni legalább egyszer közelebbről is, és a turisták is kedvelték.
Én is jártam egykor a fedélzeten. Egy délután ittam ott egy kávét vagy üdítőt, és szerettem volna a nappali fényben alaposan megnézni belül is a hajót, de a biztonsági őr az érdekesebb részekre nem engedett be, azokat lezárták a vendégek elől. A régi fényképek és a leírások szerint valamikor luxusszínvonalú volt a hajó belső tere igényes parkettával, faburkolatokkal, díszes korlátokkal, a szalonokban kényelmes bútorokkal.
A nyolcvanas és kilencvenes években a Szőke Tisza diszkó nagyon népszerű volt, és ennek csak az egyik oka, hogy akkoriban viszonylag kevés táncos éjszakai szórakozóhely működött Szegeden. A hajóra mindenki el akart menni, nyáron legalább egyszer, és aztán megint, de jövőre mindenképp – tavasztól őszig volt nyitva, és csak a hétvégi napokon tartottak diszkót. A férőhelyek száma azonban korlátozott volt.
Aztán a kilencvenes évek végén arról lehetett hallani, hogy a Szőke Tisza évről évre rosszabb műszaki állapotba kerül. Azt beszélték a városban, hogy a hajófenék teljesen elrozsdásodott, több helyen kilyukadt az alja, amit állítólag betonnal öntöttek ki, hogy a víz betörését megakadályozzák, de az egész életveszélyes, bármikor elsüllyedhet. Utóbb kiderült, hogy ezeknek a híreszteléseknek csak egy része volt igaz, de a hajó rossz műszaki állapota, az elvékonyodott fenéklemezek miatt a szórakozóhelyet a 20. század végén bezárták. A Szőke Tiszát 2000-ben végleg elvontatták a tápéi téli kikötőbe – az már majdnem olyan volt, mintha kivitték volna a temetőbe.
Rozsda, bontás, süllyedés
Azután két évtizedig a hajó enyészetének és elpusztításának fokozatai következtek. Bár Szeged városa 2000-ben még felújítási kötelezettséggel adta el 100, azaz száz forintért egy cégnek, de az inkább továbbadta egy másiknak. A Szőke Tisza 2010-ben egy építőipari nagyvállalkozás, a Szeviép Zrt. tulajdona lett. A cég egyik alvállalata pályázaton 550 millió forintot nyert a hajó felújítására, de a 120 milliós önrészt nem tudták hozzátenni, majd az egész Szeviép csődbe ment. (Ennek a cégnek a vezetőit csődbűntettel vádolták, a per még most is folyik.)
Az egymást váltó tulajdonosok nem törődtek vele, a hajoregiszter.hu oldal adatai szerint 2012-ben félig elsüllyedt a Szőke Tisza. Közben a hajó fődarabjainak egy részének (például gőzgép, kormányrendszer és kormánylapát) megőrzése céljából védett műszaki emlékké nyilvánították. Később az egészet eladták árverésen egy fémhulladékot feldolgozó cégnek. Ezt követően a hajót részben elbontották, és amit kivágtak belőle, azt ócskavasként értékesítették, vagy ki tudja, hova lett. Ezalatt a megőrzésre kijelölt darabok többsége is megsemmisült, vagy eltűnt. A bontást végző vállalkozás utóbb tönkrement.
A város szélén, Szeged-Tápé mellett lehorgonyzott hajó mindinkább láthatatlanná vált, ahogy mélyebbre süllyedt, és a bontások miatt a víz feletti részeiből is egyre kevesebb maradt meg. Természetesen sok szegedi – és nem csak szegedi – kedvelője emlékezett rá. Voltak, akik szerették volna rendbe hozatni, de azt mindenki sejtette, hogy rengeteg pénzbe kerülne a felújítása. A Facebookon van egy Mentsük meg a Szőke Tiszát nevű csoport, de az utolsó bejegyzés 2021. decemberi.
Megmentik?
A Szőke Tisza újjáépítésének lehetősége 2016-ban merült fel megint határozottabban, a következő évben a Hajózásért Alapítvány tulajdonába került a roncs, ezt az alapítványt a Szőke Tisza megmentésére hozta létre Varga Mihály, a KÉSZ cégcsoport alapítója, és Portás Csaba hajózási szakember. 2019-ben kiszivattyúzták a hajóból a vizet, így újra a felszínre emelkedhetett. 2020. január végén sikerült a régi gőzöst egyben a partra húznia egy különleges munkacsoportnak, ezt Heizler Tamás, a MA-HARD Vízépítő Kft. ügyvezetője irányította. Az előkészítés és a kiemelési munkálatok – részben a drága, felfújható, nagy teherbírású ballonok miatt, amelyeken a hajót gördítették a szárazföldön – több tízmillió forintba kerültek, amit a KÉSZ fizetett ki. Akkor azt tervezték, hogy teljesen felújítják a Szőke Tiszát, azután megint szállíthat majd utasokat, de ebből egyelőre még nem lett semmi.
Valószínűleg ez az egyetlen hazai gyártású személyszállító folyami gőzhajó, amely – már csak részeiben – száz éven túl is megmaradt. Egykor az Osztrák–Magyar Monarchia úri pompáját hirdette a kiemelkedő kényelmi színvonalával – ám az, hogy az utóbbi húsz évének történetével és a jelenlegi állapotában mit tudna hirdetni, már nehéz kérdés.
A cikkhez felhasznált írások:
Partra került a Szőke Tisza (Hajózásért Alapítvány)
A Szőke Tisza gőzhajó története (Hajózásért Alapítvány)
Megkezdődött az elsüllyedt Szőke Tisza kiemelése (Múlt-kor.hu)
Szárazföldön a szellemhajó (Szabad Föld)
