Több olvasónk is jelezte levélben, hogy Budapesten a hőségben nem megy a metrópótló buszokon a klíma. Mint Hanga írta:
„Járok reggel es délután a Budapesti 3-as metrópótló vonalán. Tudom, hogy a metrópótlás nehézkes, de a korábbi években legalább a buszok nagy részén ment a klíma, elviselhetőbbé téve a felújítást. Az idei nyár más, ahogy naponta végigmegyek a vonalon, azt tapasztalom, hogy nem mennek a buszokon a klímák. Ma brutális helyzet volt, jeleztem a sofőrnek, aki közölte, hogy felsőbb utasításra nem kapcsol klímát. Miért vannak klimatizált buszaink, ha hőségriadóban ezen spórolunk?”
Ez utóbbi kérdést lapunk is feltette a BKV-nak. A közlekedési társaság válasza szerint a jelenlegi kánikulában még ahhoz is jelentős erőfeszítések kellenek, hogy a közel 14 éves átlagéletkorú autóbuszflotta üzembiztosan el tudja szállítani az utasokat. Mint hozzátették: általános tapasztalat, hogy a régi járművek klímaberendezésének teljesítménye és hatásfoka a kánikulában már nem képes felvenni a lépést az új járművek erősebb, nagyobb teljesítményű rendszereivel.
De miért a metrópótlón van a legmelegebb?
A cég szerint a M3-as metró felújítása alatt a metrópótló autóbusz vonalán a BKV legújabb, legjobb komfortfokozatot nyújtó járművei közlekednek 2017 óta folyamatosan. Az idei nyáron azonban 8 héten keresztül – augusztus közepéig – jelentősen hosszabb szakaszon, a Kőbánya-Kispest – Göncz Árpád városközpont közötti szakaszon helyettesítik buszok a metróforgalmat. Ehhez már több, régebbi, 15-20 éves autóbusz is kell ezen a vonalon. Ezek a járművek már nem tudják megbízhatóan klimatizálni az utasteret a rendkívüli időjárási körülmények között.
Hogy miért nem? A BKV szerint az utastér hőmérséklete legjobb esetben is maximum 10 Celsius fokkal hűthető a külső hőmérséklethez képest, ami pl. 38 °C külső hőmérséklet esetén 28 °C fokot jelent. Ez nagy utasforgalom mellett, különösen a napos oldalon utazva már nem biztosítja a kívánt hőérzetet. Ha pedig az utasok – érthető okokból – elkezdik kinyitogatni az ablakokat, akkor a hűtés maradék hatása is elvész. A BKV szerint tehát ezeknek a tüneteknek az együttes jelentkezését tapasztalhatták utasok a hőségben a metrópótló vonalán közlekedő régebbi típusú autóbuszokon.
Elvileg nem kapcsolhatja le a klímát a sofőr
A forgalomban közlekedő járművek klímaberendezésének használati előírásait belső szabályzatok rögzítik, írta kérdésünkre a BKV. Pont ezen előírások szavatolják, hogy amennyiben a külső hőmérsékleti viszonyok megkívánják, valamennyi járművön egységesen bekapcsolják a klímaberendezéseket, erről ne a járművezető hozhasson szubjektív döntést. Ennek megfelelően
ha a külső hőmérséklet átlépi a 24 Celsius-fokot, akkor kötelező a klímaberendezések használata. Erről a járművezetők minden alkalommal figyelmeztető üzenetet is kapnak a jármű fedélzeti egységén.
A BKV ezeken túl olvasóink és a többi utas kellemetlen tapasztalatai miatt elnézést kér. Mint írják: műszaki szolgálataik minden tőlük telhetőt megtesznek az utasok megfelelő komfortjáért, de az idősebb járművek fedélzetén ilyen extrém hőségben sajnos nem minden esetben tudják a kívánt utazási körülményeket biztosítani. Segíthet a helyzeten, ha valóra válik a közlekedési cég terve, és idén év végéig 135 új autóbusszal frissítik a járműparkot. Az új buszok klímaberendezései megbízhatóbbak lesznek.
Tavalyi felmérés szerint a buszok 40 százalékán működött jól a klíma
A BKV járműveinek klímájával már tavaly is gond volt. A Közlekedő Tömeg Egyesület akkori felmérése szerint a budapesti buszok kevesebb mint 40 százalékán működött jól a klíma. Pedig a BKV Zrt. és az ArrivaBus Kft. állományában összesen kb. 1450 autóbusz van, ezek közül csak 125 Ikarus nincs klímaberendezéssel felszerelve.
Az egyesület követőinek Tudatos Közlekedő alkalmazáson küldött bejelentései alapján a buszok kevesebb mint 40 százalékán hűtötte érdemben az utasteret a légkondicionáló. Leginkább a Mercedes Conecto és a szóló Mercedes Citaro autóbuszokkal kedvezőek a tapasztalatok (bár ezek között is van kivétel).
A maradék buszok egyik részén a klímának csak minimális hatása volt, mert a berendezést már gyárilag alulméretezték vagy nem tartották megfelelően karban. Másik részükön a klíma csak zúgott és meleget fújt, vagy egyáltalán nem üzemelt. A fiatalabb járművek közül különösen rossz volt a helyzet a Karsan Atak midibuszokon, a hibrid Volvo és a magyar gyártmányú csuklós Modulo járműveken. Ezek között gyakorlatilag nem lehetett találni olyat, amelyen ne lett volna melegebb, mint az utcán. A problémát súlyosbította, hogy a klímahibás járművek egy részén nem volt megfelelő méretű nyitható ablak, vagy azt nem lehetett kinyitni, mert reteszelve volt. További részleteket a felmérésről itt olvashatnak.
