A kormány még az ősszel beterjeszti a magyar állam beruházási rendjéről szóló kerettörvényt az Országgyűlésnek – erről beszélt Csepreghy Nándor, a Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztérium államtitkára a parlamentben hétfőn.
Napirend előtti felszólalásában az LMP-s Keresztes László Lóránt arról beszélt, hogy a magyar tavak veszélynek vannak kitéve. Ennek egyik forrása az éghajlatváltozás és a csapadék csökkenése, de „a mohó és gátlástalan gazdasági szereplők” is veszélyt jelentenek a tavakra. A törvény felett állnak azok a beruházások, amiket nemzetgazdasági szempontból kiemeltnek nyilvánít a kormány, és ezért semmifajta törvényi kontrolljuk nincs az LMP képviselője szerint.
Konkrét példaként a Club Aliga beruházást említette, amely az önkormányzattal kötött korábbi megállapodás ellenére mindenfajta közfunkciót kizár, és nem lesz lehetőség parti sétány, szabadstrand megépítésére. „A kormányhivatal kész környezetvédelmi engedélyt adni egy konkrét környezetpusztító, durva beavatkozásra” – fogalmazott Keresztes, és arról kérdezte a kormányt, hogy felülírják-e ezt a tarthatatlan gyakorlatot, és megmentik-e a balatoni magaspartot.
„A természeti kincsek megóvása és teljes körű használhatósága, hozzáférhetősége garantálható kell, hogy legyen”
– fogalmazott Lázár János helyettese. Az ősszel benyújtott törvénnyel előírják majd, hogy csak olyan beruházások valósulhassanak meg a jövőben, amelyek garantálják, hogy a magyar emberek hozzáérhessenek a tavakhoz és más természeti kincsekhez.
Csepreghy Nándor arról is beszélt, hogy az aligai beruházás még nem indult meg. A kormány azt fogja kérni a beruházótól, és kötelezővé is fogják tenni a jövőben, hogy a helyi közösségek véleményét kikérve, a helyi közösségek érdekeivel szembemenően semmilyen beruházást ne valósítson meg. A miniszterhelyettes abban bízik, hogy ez megnyugtató szabályozás lehet.
Lázár János múlt héten azt mondta, az őszi javaslatban az állami kiemelt beruházások rendjét is felül fogják vizsgálni.
A Mérce cikke szerint 2010 óta a kormány legalább 3000 beruházást nyilvánított „kiemeltté”. Ha egy beruházást Magyarországon kiemeltté nyilvánítanak, a beruházás környezeti hatásait nem kell előzetesen felmérni és a helyi lakosok véleményét sem kell kikérni a beruházásról, sőt, rendeletileg dönthet a a kormány a beruházás egyéb aspektusairól (pl. beépíthetőség mértéke) is.
