Jelentős pedagógusbér-emelést is vár az Európai Bizottság a kormánytól

„Mintha Orbán Viktor nem érzékelné, hogy gyakorlatilag már most kifutott az időből. Ha most megegyeznénk, akkor is nagyon nehéz lenne tartani az ütemet, hogy év végére megszülessenek a megállapodások, és Magyarország ne veszítsen rengeteg uniós pénzt”

– jellemezte az Azonnalinak a magyar kormány és az Európai Bizottság között folyó párbeszédet egy, a tárgyalások részleteire rálátó forrás. A lap úgy tudja, hogy a Bizottság szeretné elérni, hogy az uniós helyreállítási alapba (RFF) kerüljön bele, hogy a kistelepülési iskolahálózatot felülvizsgálja a kormány, különös tekintettel a felső tagozatokra.

Ahogyan arról korábban írtunk, két nagy forráscsoport van, amit a jogállamisági problémák és a korrupciós kockázatok miatt (részben) visszatartanak Brüsszelből. Az egyik a 2021–2027-es uniós kohéziós támogatások köre (MFF), ami 21,7 milliárd eurót (közel 9 ezer milliárd forintot) jelent. A másik pedig a Covid-válság utáni újraindítást szolgáló helyreállítási alap (RFF), ami 5,9 milliárd euró támogatást és 9,6 milliárd euró kedvezményes hitelt tesz ki. Mindkét esetben december 31. a határidő, ha addig nem sikerül megállapodni, az RFF-et teljesen elbukhatja Magyarország.

A Bizottság országjelentése, amelyben részletesen kitérnek az oktatás helyzetére, itt olvasható, és mivel nyilvánosan elérhető, a lap szerint nem lehet újdonság a kormány számára. A jelentés a pedagógushiány és a pedagógusok bérezése mellett kiemeli azt is, hogy a társadalmi egyenlőtlenség az iskolákból indul, ami kapcsolódik a 2019-es reformhoz, ami megszüntette azt a lehetőséget, hogy a szakképző iskolák hallgatói a formális iskolarendszerben általános középiskolai érettségi vizsgát tegyenek.

Az oktatás terén megmutatkozó egyenlőtlenség korlátozza a társadalmi mobilitást: az alacsony jövedelmű családoknak az uniós tagállamok közül Magyarországon van a legkisebb esélyük arra, hogy valaha is megközelítsék az átlagjövedelmet

– olvasható a jelentésben.

A múlt heti kormányinfón Gulyás Gergely azt mondta, jól haladnak a tárgyalások az Európai Bizottsággal a helyreállítási alap kifizetéséről. Négy pontban engedett a kormány a Bizottság kéréseinek:

1. Magyarországon 15 százalék alá mérsékli az egy ajánlattevős közbeszerzések arányát.
2. A korrupciós ügyekben bárki fordulhat bírósághoz jogorvoslatért, ha az ügyészség leállítaná az eljárást.
3. A kormány által kezdeményezett jogalkotást megelőzően időt kell hagyni a társadalmi konzultációra. A speciális, gyors törvényalkotást a kormány igyekszik csökkenteni.
4. Az uniós források egy részét a lehető legnagyobb energiafüggetlenség elérésére kell fordítania a kormánynak.

Az Azonnali információi szerint ezeken felül kellene a kormánynak deszegregációs lépéseket tenni az általános iskolákban, és jelentősen meg kell emelnie a pedagógusok bérét is.

„A pedagógushiány egyik oka a tanárok alacsony fizetése: fizetésük az egyéb felsőfokú végzettséggel rendelkezők fizetésének csupán 58–66%-a, és még alacsonyabb a pályakezdő tanárok esetében (50–55%). Emellett az egy tanárra jutó tanórák száma Magyarországon a legmagasabb Európában. Megfelelő létszámú támogató személyzet hiányában a tanároknak nem oktatási feladatokat is el kell látniuk, például az iskolai oktatás utáni napközis gondozást. Emellett az iskolák központosított irányítása miatt az iskolavezetőknek korlátozottak a lehetőségeik és az eszközeik a tanítás minőségének javítására” – olvasható a jelentésben.

A Bizottság emiatt azt szeretné, hogy a kormány rövid időn belül emelje meg a tanárok fizetését, vagyis egy tanár kapja meg legalább a diplomás átlagbért – írja a lap.

Frissítés: Minderre a kormány részéről Navracsics Tibor, területfejlesztésért és uniós forrásokért felelős miniszter úgy reagált az atv.hu-nak, „zajlik a párbeszéd a Magyarországnak járó uniós forrásokról, és reményeink szerint közeledünk a megállapodáshoz az Európai Bizottsággal. A kormány nyitott minden vitás kérdésre válaszolni, a pedagógusbéremelés folytatásának szükségszerűségében és a hátrányos helyzetű diákok integrációjának további erősítésében nincs vitás kérdés, ezek mindig is a kormány céljai voltak az oktatás területén”.