Jobban örülnek egy fideszes szomszédnak az ellenzéki szavazók, mint egy ukránnak vagy muszlimnak

2022. június 30. – 10:34

frissítve

Jobban örülnek egy fideszes szomszédnak az ellenzéki szavazók, mint egy ukránnak vagy muszlimnak
Illusztráció: Rostás Bianka / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Tízből egy ember került már fizikai konfliktusba politikai nézeteltérés miatt, sokan emiatt a családtagjaikal, barátaikkal is megszakították a kapcsolatot. A választás után pár héttel megmérték, mit gondolnak a fideszesek az ellenzékiekről, és összejönne-e egy ellenzéki szavazó kormánypárti partnerrel. Meglepő módon kisebb az ellentét, mint gondolnánk, és politikai beállítottságtól függetlenül abszolút többségben vannak azok, akik rosszul éreznék magukat, ha muszlim vagy roma szomszédjuk lenne, de az ukrán menekültekkel szemben is sokaknak van ellenérzésük.

A kormánypárti szavazók a negyedik kétharmad után sem szerették meg az ellenzékieket, és ugyanez fordítva is igaz. Pár héttel az április 3-i választás után azonban csökkent valamelyest a két tábor egymás iránti ellenérzése – derült ki a Policy Solutions friss elemzéséből, amelyben a politikai megosztottság különféle területeit vizsgálták.

Az elemzés adatait 2022. április 25. és május 4. között vette fel a Závecz Research. Ezer főt kérdeztek meg személyesen, a minta így életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentálta.

Az egyértelmű, hogy a két nagy tábor közötti ellenszenv kölcsönös, ám az ellenzékiek még egy fokkal negatívabban viszonyulnak a fideszesekhez, mint ahogyan rájuk tekintenek a kormánypárti szavazók. Érdekesség, hogy fideszesek és ellenzékiek ugyanannyira negatívan viszonyulnak a nem szavazókhoz, mint a másik oldalhoz.

De mégis mekkora a távolság a Fidesz–KDNP és az ellenzéki pártszövetség (DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd) tábora között? A Policy Solutions felméréséből az derült ki, hogy

az ellenzéki szavazók csaknem harmada (29%) rosszul érezné magát, ha fideszesek költöznének a szomszédjába.

Jóval kisebb ez az arány a Mi Hazánk támogatói (13%) és a pártnélküliek körében (8%). Eközben ötből „csak” egy fideszes nem örülne egy ellenzéki szomszéd beköltözésének, míg a Mi Hazánk szavazóinak 14 százaléka vallott így. Még mindig kevésbé lenne bennük rosszérzés azonban, mint ha egy fideszes szomszédjuk lenne.

A politikai megosztottság ellenére van közös pont

Van azonban közös pont is a nagy politikai tömbök között: a kormánypártiak és az ellenzékiek körében is abszolút többségben vannak azok, akik rosszul éreznék magukat, ha muszlim vagy roma szomszédjuk lenne.

A fideszesek csaknem kétharmada (63%), a Mi Hazánk-szavazók 60 százaléka, míg az ellenzékiek mintegy fele (51%) érez így a felmérés szerint, de a pártnélkülieknél is magas (43%) ez az arány.

Érdekesség, hogy gyakorlatilag mindegyik csoportnál igaz: még a másik oldallal szemben is elfogadóbbak, mint a muszlimokkal szemben. A Fidesz támogatói körében háromszor annyi embert zavarna egy muszlim, mint egy ellenzéki szomszéd, míg az egyesült ellenzék támogatói között majdnem kétszer annyian bánkódnának egy új muszlim szomszéd miatt, mint egy fideszes miatt.

Hasonlóan negatív a romák megítélése a két nagy tábor körében, de ami ennél is érdekesebb: a fideszesek majdnem harmada (31%), és az ellenzékiek 36 százaléka távolságtartó az ukrán menekültekkel szemben is. Szembeötlő az elemzők szerint, hogy még az ukrán menekültek is több embert zavarnának, mint a másik nagy politikai tömbhöz tartozó szavazók. Érdemi különbség a két nagy politikai tábor között a felmérés szerint egyedül abban van, hogy

a fideszesek a homoszexuálisokkal szemben sokkal távolságtartóbbak, mint az ellenzékiekkel szemben.

Ezzel szemben az ellenzékiek között kevesebb embert zavarna egy új homoszexuális szomszéd, mint egy kormánypárti.

A Policy Solutions azt is megvizsgálta, hogy miként jelenik meg a politikai polarizáció a magyarok mindennapjaiban, az emberi kapcsolatokban. Kiderült, hogy minden ötödik magyar (19%) tiltott már le valakit a Facebookon vagy más platformon a politikai véleménye miatt.

A magyarok 16-16-16 százaléka veszett össze komolyan valamelyik családtagjával, munkatársával, illetve barátjával a politika miatt. Hasonlóan sokan vannak, akik emiatt meg is szakították a kapcsolatukat egy családtagjukkal (15%), és valamivel kevesebben szakítottak meg barátságokat a politika miatt (12%).

Aggasztó adat, hogy a magyaroknak több mint a tizede (13%) fizikai konfliktusba is került már politikai nézeteltérés miatt.

A politikai ellentétek olyan nagyok, hogy az ellenzéki válaszadók majdnem fele (44%) el sem tudja képzelni, hogy romantikus kapcsolatba kerüljön egy fideszessel. A Fidesz szavazóinak többsége (58%) ugyanakkor nem zárkózna el egy ellenzéki szavazóval való romantikus kapcsolattól.

Minden negyedik Mi Hazánk-szavazó baloldalinak tartja magát

Márki-Zay Péter, az ellenzéki pártszövetség miniszterelnök-jelöltje jelentős részben arra építette a kampányát, hogy megszólítsa a Fideszből kiábrándult jobboldali szavazókat. A Policy Solutions felmérése azt igazolta, hogy a magyar társadalomban valóban többségben vannak azok, akik önmagukat jobboldalinak tartják (44%). Baloldali választónak (22%) és centristának (27%) pedig egyaránt a megkérdezettek nagyjából negyede sorolta be magát.

Érdekes tendencia, hogy minden tizedik magyar (10%) szélsőbaloldalinak, míg minden negyedik válaszadó (24%) szélsőjobboldalinak tartja önmagát. Vagyis a bal-jobb önbesorolás alapján a magyarok harmada (34%) tekinthető szélsőségesnek, ami az ideológiai polarizáció magas szintjét jelzi az elemzők szerint. Ez ugyanakkor nem számít kiugró adatnak, sőt, a korábbi kutatásokkal összehasonlítva az látszik, hogy az ideológiai önbesorolás alapján mért polarizáció 2010-ben erősebb volt, mint 2022-ben.

Nem meglepő módon a kormánypárti szavazók háromnegyede (77%) jobboldalinak, míg 16 százalékuk centrista szavazónak tartja magát, és csak 4 százalékuk gondolja úgy, hogy baloldali értékrendű. Ezzel szemben a felmérés szerint az ellenzéki közös listát támogatók 59 százaléka baloldaliként gondol önmagára, míg negyedük centrista álláspontot képvisel (24%), és a 15 százalékuk tartja önmagát jobboldalinak.

A legösszetettebb csoport a Mi Hazánk Mozgalom szavazóbázisa:

többségük jobboldali (42%) vagy centrista (28%) értékrendű, jelentős azonban azok aránya is, akik baloldaliként hivatkoznak önmagukra (25%).

Meglepő módon nem a szélsőséges párt támogatói, hanem a fideszesek között van arányaiban a legtöbb szélsőjobboldali önképű választó.

A 2022-es választások után egy hónappal készült felmérésből az is kiderült, hogy a magyarok fele szerint a Fideszt már nem lehet demokratikus úton leváltani, és még a fideszesek harmada is egyetért ezzel az állítással. Az ellenzéki szavazók körében beállt mély apátiát pedig mi sem érzékelteti jobban, mint hogy

az ellenzéki közös listát támogatók 79 százaléka a 2022-es választás után nem lát esélyt a kormánypárt demokratikus leváltására.

A Policy Solution teljes tanulmánya itt érhető el.