Időközi választás: az ellenzék szerint a széthúzás a hibás, de lehet, hogy már az összefogás is az volt

2022. június 29. – 16:28

frissítve

Időközi választás: az ellenzék szerint a széthúzás a hibás, de lehet, hogy már az összefogás is az volt
Kunhalmi Ágnes és Jenei Kevin Martin, az ellenzéki pártok közös VII. kerületi jelöltje kampányolnak a kerületben – Fotó: Jenei Kevin / Facebook

Másolás

Vágólapra másolva

Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke három tényezőt jelölt meg, amikor arról kérdeztük, miért nyertek a vasárnapi időközi választásokon szinte mindenhol a fideszes jelöltek. Azt írta:

„Az egyértelmű kormánypárti fölény egyik oka az, hogy a negyedik kétharmados fideszes győzelem után

érvényesül a győzteshez húzás közismert jelensége, miközben az ellenzéki választók túlnyomó többsége ilyenkor passzív magatartást tanúsít, távol marad a szavazástól.

E helyzetet tovább erősíti az is, hogy 2014-gyel (akkor a belföldi szavazók 56,45 százaléka valamilyen ellenzéki pártra adta le voksát) és 2018-cal (akkor a belföldi szavazók 52,6 százaléka valamilyen ellenzéki pártra adta le voksát) ellentétben most a kormánypártok abszolút többséget szereztek, ami döntő mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az ellenzéki szavazók, most elfogadták az eredményt. Az apátiában az is közrejátszik, hogy 2021-ben a közvélemény-kutatások szerint az ellenzéki győzelem is reális esélynek látszott egy ideig, a nagyarányú vereséget pedig a hatpárti összefogás sem tudta megakadályozni, de enélkül az érintett pártok még a mostaninál is jóval kevesebb mandátumhoz jutottak volna.”

Kunhalmi szerint „ebben a helyzetben a soron következő időközi választásokon az alapvető cél a meglévő együttes ellenzéki szavazóbázis megőrzése és mobilizálása, majd a 2024-es EP-választásig és a valószínűleg az azzal egy napon tartandó önkormányzati választásig az országgyűlési választás előtti utolsó hónapokban elvesztett ellenzéki választók visszaszerzése. Ezzel lehet legalább a korábban elért eredményeinket, pozícióinkat megtartani, illetőleg bővíteni. Ennek fényében kell átgondolnia valamennyi ellenzéki pártnak a következő másfél, két év stratégiáját és tartalmi üzeneteit is.”

A Párbeszéd sajtóosztálya kérdéseinkre azt írta, „az ellenzéki szavazók leginkább a távolmaradásukkal jeleztek az ellenzéki pártoknak. Érzékelték azt is, hogy az ellenzék az elemzés és útkeresés fázisában van, és sok helyen egyelőre nincs olyan egységes fellépése, mint amilyen a tavalyi előválasztás utáni időszakban volt. A Párbeszéd – a választási eredményből fakadó tanulságok levonása és kiértékelése után – a stratégiaalkotás folyamatában van, és tisztújító kongresszus előtt áll. Célja zöld karakterének markánsabbá tétele, egyúttal a közös ellenzéki politizálás megerősítése.”

A vereség okairól egyébként mind a hat ellenzéki pártnak küldtünk kérdéseket, de érdemi választ csak a Párbeszédtől és az MSZP-től kaptunk, a többi párt nem reagált, politikusaik pedig csak név nélkül voltak hajlandóak nyilatkozni, de ők is Kunhalmihoz hasonló okokat jelöltek meg. Egy momentumos politikus úgy fogalmazott,

„nem most kaptunk ki, hanem már április 3-án, nyilvánvaló, hogy egy ilyen vereség után, egy 30-35 fokos strandolós hétvégén nem fognak özönleni az urnákhoz az ellenzéki szavazók.”

A név nélkül nyilatkozók persze elismerték azt is, hogy a kampányban sem tette oda magát annyira az ellenzék, mint április 3. előtt, de szerintük ez nem is volt opció.

„Az aktivistáink is fáradtak, csalódottak, nehéz motiválni őket. Mit mondasz nekik? Márciusban kidolgoztátok a beleteket, és semmire nem volt elég, de azért dolgozzátok ki most is?” – mondta egy budapesti önkormányzati képviselő, aki szerint „csoda is lenne egy április 3-ból ennyi idő alatt felállni”.

Karácsony vs. Ungár

Az ellenzéki pártok vezetői közben Facebook-posztokban reagáltak a vasárnapi eredményekre, Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere és a Párbeszéd társelnöke azt írta:

„Csalódást keltő eredmény, kár lenne tagadni, nem is szabad és nincs is mit szépíteni ezen. A budapesti körzetekben a választói részvétel két helyen még a 20 százaléknak is alatta maradt, a másik két körzetben is csak leheletnyivel volt több. Így talán nem elhamarkodott elemzés kijelenteni:

az ellenzéki szavazók távolmaradásukkal büntették az ellenzéki pártokat azért a teljesítményért, amit április 3-a óta produkálnak.

Megüzenték, hogy ez az április 3-a óta bemutatott »melyikünk a legnagyobb kicsi« játék nem vezet sehova. Megüzenték, hogy nem vezet sehova az az ellenzéki hozzáállás, hogy »ha a Fideszt nem tudjuk legyőzni, hát győzzük le egymást«. A választók megüzenték: ébresztő! Ideje hát felébredni és szembesülni az üzenettel, mert erre a politikai teljesítményre nem mehetnek rá a szabadság utolsó »kis körei«, az önkormányzatok, a szabad városok, a szabad kerületek. Még nem késő…”

Karácson Gergely az ellenzék VIII. kerületi jelöltjével, Pityó Lászlóval – Fotó: Bősz Anett / Facebook
Karácson Gergely az ellenzék VIII. kerületi jelöltjével, Pityó Lászlóval – Fotó: Bősz Anett / Facebook

Ungár Péter, az LMP képviselője egyetértett Karácsonnyal abban, hogy csalódást keltő az eredmény, szerinte azonban a választók nemcsak az április 3. utáni ellenzéki politizálást minősítették, hanem „a választások előtt mutatott teljesítményünkkel sem voltak különösebben elégedettek. Márpedig az április előtti stratégia megalkotásában elévülhetetlen érdemei voltak Karácsony Gergelynek, ezért az újabb iránymutatás előtt talán ő is több időt hagyhatott volna az »elemzői énje« felszínre törésének. De ha az állítás tartalmi részét nézzük: én nem látom, hogy a szavazók egyöntetűen azt követelik, hogy a teljes hasonulás még erősebben menjen végre az ellenzéki pártok között. Amikor volt verseny ellenzéken belül, akkor egymillióval több szavazónk volt és jóval több mandátumunk.

Én őszintén bevallom, hogy Karácsony Gergellyel szemben még nem pontosan tudom, hogy mit üzennek a választók, szerintem ehhez több időre van szükség, de bizonyos szempontból őszinte tisztelettel tudom nézni azokat a politikusokat, akik a vereségben is önigazolást látnak.

Ugyanakkor azt kérem a főpolgármestertől, hogy ha ennyire biztos az álláspontjában, akkor először ezt a saját pártján próbálja keresztül vinni, mert a Párbeszéd jelentette be először, hogy külön indul az EP-választáson, hiszen versenyre szükség van az ellenzéken belül, és a Párbeszéd volt az a párt, amelyik Nyíregyházán ráindult a közös ellenzéki jelöltre.”