Második nekifutásra sem ítélték el a hajógyári-szigeti gyilkosság vádlottjait

A Fővárosi Törvényszék kedden ítéletet hirdetett annak a két kidobónak az ügyében, akiket azzal vádoltak, hogy 2011 telén a Dunába dobtak egy fiatal férfit a Hajógyári-szigeten. A bíróság elutasította a perújítást, tehát maradt érvényben a korábbi jogerős, felmentő ítélet.

B. Ádám és Z. Alfréd a Coronita Dokk biztonsági őrei voltak. Egyszer már felmentették őket a társtettesként elkövetett emberölés vádja alól, bizonyítottság hiányában. Az ügyben azonban perújítást rendelt el a Fővárosi Ítélőtábla, miután előkerült egy új információt nyújtó tanú.

Az áldozat, a 22 éves H. Géza szórakozni indult a Hajógyári-szigetre 2011. december 2-án. Holttestét december 3-án húzták ki a folyóból, halálát fulladás okozta. Amikor a kidobókat 2016-ban, majd 2017-ben jogerősen is felmentették, a bíróság azt mondta ki, hogy egyértelmű, hogy a férfi bűncselekmény áldozata lett, csak az nem nyert kétséget kizáróan bizonyítást, hogy a tettesek a vádlottak voltak.

A Fővárosi Ítélőtáblához az áldozat édesanyja terjesztette elő az új tanú vallomására alapozott perújítási indítványt. Az ítélőtábla 2020 nyarán jelentette be, hogy elrendelték a perújítást, és megküldték az ügyet megismételt eljárásra újra a Fővárosi Törvényszéknek.

A törvényszék mostanra arra jutott, hogy szavahihetetlen az a tanú, aki az áldozat családtagjainál nyolc évvel a haláleset után jelentkezett. „A vallomására az égvilágon semmit sem lehet alapítani”

– jelentette ki a végzése indoklásakor a Fővárosi Törvényszék bírája, Ignácz György.

Mindig változtak a részletek

A tanú első nyilatkozatának a lényege az volt, hogy állítása szerint látta, amint a vádlottak a Duna-part felé, a fák közé vitték a fiút, majd onnan nélküle tértek vissza. Hogy miért várt évekig a vallomással, azt azzal magyarázta, hogy félt Vizoviczkitól és a kapcsolatrendszerétől, de idővel megszólalt a lelkiismerete. A férfi azonban minden egyes alkalommal máshogy mondta el az állítólagos történéseket: mást írt a legelső levelében, mást mondott a nyomozás alatt és mást a tárgyaláson, ahol két napon át tartott a meghallgatása. Eltérések voltak például az alábbi részletekben: mióta ismerte a vádlottakat, hány órakor érkezett meg a kérdéses éjjel a szigetre, hol parkolt le, melyik helyen szórakozott, szembejöttek-e vele a vádlottak vagy kiabálásra figyelt fel, hallott-e csobbanást vagy sem, hol volt vér az egyik vádlott ruháján.

A tanú egyébként egy büntetés-végrehajtási intézetből jelentkezett, és a védelem alapvető véleménye az volt vele kapcsolatban, hogy a saját ügyében, előny, kedvezmény reményében állt elő terhelő vallomással. Az illető csalásért ült. Ahogy a bíró megjegyezte:

nem véletlenül csalás miatt ítélték el, amikor az ellentmondások napvilágra kerültek, megpróbálta elkenni azokat, „pontosan úgy viselkedett, mint egy csaló”, aki minden helyzetből kidumálja magát.

Az ügyben egyébként ez már a második eset, amikor egy terhelő tanúvallomás hitelességi problémák miatt kevésnek bizonyul a vád igazolására. Az eredeti eljárásban is volt egy tanú, aki egy ellene folyó büntetőügyben kedvezőbb elbírálást remélve jelentkezett. Amikor a Fővárosi Ítélőtábla 2017-ben jogerősen a felmentés mellett döntött, akkor úgy találta, hogy ennek a tanúnak a vallomását még az akkori barátnője sem támasztotta alá, aki jelen volt a helyszínen, és ráadásul a férfi kábítószer hatása alatt állt a kérdéses időben.

Hitelességi problémák

Az ügyészség a perújítási eljárásban azon az állásponton volt, hogy a két tanú, a régi és az új együttesen már eloszlatja a kétségeket, de a törvényszék másképp látta. „Mindkét vallomásnál nagyon komoly hitelességi problémák vannak”, „ilyen körülmények között nem lehet senkinek a bűnösségét megállapítani” – mondta a bíró.

Az ügyészség fellebbezett, ezért a perújítás elutasításról szóló döntés még nem jogerős.

Az ítélethirdetés előtt egyébként mindkét vádlott újra ártatlannak mondta magát az utolsó szó jogán, és arról beszéltek, mekkora terhet jelent nekik és a családjuknak ez a 11 éve folyó eljárás. „Lassan 12 éve iszom ennek a levét. Én nagyon szeretném, ha véget érne ez az ellenünk indított felesleges hadjárat” – mondta az elsőrendű vádlott.

A tárgyaláson megjelentek az áldozat családtagjai is, akik az ítélet indoklása alatt elhagyták a tárgyalótermet.