Rezsiharc vagy kasszasöprés? – a pécsi kulturális megaholding-vezető leváltásának története

A ZSÖK az egyik legnagyobb büdzsével rendelkező Budapesten kívüli kulturális intézmény és az évi 2 milliárd forintos költségvetésének legnagyobb része központi forrásból jön. A Modern Városok Program keretében 2016-ban létrejött, tíz évre szóló szerződés szerint az önkormányzat és az állam is kiveszi a részét a finanszírozásból. Ennek aránya az állami oldalon évről évre csökken, a városé pedig értelemszerűen nő. Mivel a jelenlegi helyzetben (energiaárak növekedése) látható, hogy Pécs nem tudja majd kigazdálkodni a rá eső részt, ezért a finanszírozási szerződést (amiből hiányzik például az inflációkövetés) már most újratárgyalná az önkormányzat.

A tárgyalások sikerességéhez – a városvezetés szerint – összhangra van szükség a helyi kulturális életen belül, ami jelenleg nincs meg. A hivatalos közlemény szerint – amit a döntés közgyűlési tárgyalása előtt egy nappal adtak ki – a konfliktus a ZSÖK és a városi Pannon Filharmonikusok menedzsmentje között állt fenn. Ezt pedig a ZSÖK ügyvezetőjének menesztésével kívánták feloldani.

Azt Bleszity Péter, a 2020 őszén kinevezett ügyvezető is elismerte a Telexnek, hogy komoly bérleti és rezsitárgyalások voltak a Pannon Filharmonikusokat már két évtizede vezető Horváth Zsolttal. Azonban konfliktusa nem volt, főleg olyan kérdésekben, amiket ne lehetett volna tárgyalások útján rendezni, és ami az egységes kiállást veszélyeztette volna. Ezzel kapcsolatban megkerestük Horváth Zsoltot is, de nem válaszolt a kérdéseinkre.

Bleszity szerint miután „rendbe tette” az önkormányzati Pécsi Kommunikációs Központ dolgait, erőteljes (informális) kérésnek tett eleget azzal, hogy elindult a ZSÖK ügyvezetői pozíciójára meghirdetett pályázaton. Mivel korábban kultúrmenedzseri tapasztalatai nem voltak, csak cégvezetési, így jelölését heves reakciók követték a városban. Nem is ment át elsőre az illetékes bizottságon, de a Péterffy Attila polgármester által vezetett ellenzéki szövetség a belső konfliktusok ellenére is kinevezte. Viszont az ügyvezető szerint alig pár hónappal később meg is volt az első komoly nézeteltérése a városvezetéssel.

Ez pedig éppen a most egy évre megbízott átmeneti ügyvezető visszavétele volt, akkor még üzemeltetési igazgató munkakörbe, aki Bleszity szerint alkalmatlan arra is, ami az eredeti beosztása volt. A kérésnek végül eleget tett, de a polgármester azóta kerülte a közös szerepléseket és nem is fogadta Bleszityet.

A leváltott ügyvezető szerint továbbá azért távolíthatták el, mert „a polgármester által kért és elvárt felelős és takarékos gazdálkodás, cégvezetés mégsem volt prioritás”. Szerinte pedig ennek a következetes munkának – valamint az Állami Számvevőszék, az önkormányzat és az EMMI rendszeres ellenőrzéseiből adódó pozitív visszajelzéseknek – köszönhető az, hogy az elmúlt két évben pénzügyileg jól teljesített a cég. Ami pedig a kultúrába, művészetbe visszaforgatva látványos javulást eredményezett.

A városházát is megkérdeztük, hogy valóban kapott a ZSÖK ügyvezetője szóbeli utasításokat, kéréseket, amire annyit válaszoltak, hogy „nincs tudomásunk ilyen esetekről”. Azt is elmondták, hogy a pécsi önkormányzat egyébként az ügyvezető munkájával kapcsolatban nem fogalmazott meg kritikát, elégedettségüket a vele folytatott személyes megbeszélésen is megerősítették.

Megkérdeztük a városvezetést a kormánnyal folytatandó tárgyalások stratégiai céljairól is, mire azt közölték, hogy a például a ZSÖK teljes állami átvétele nincs napirenden. Ugyanakkor a cég működésének stabilitását hosszú távra szeretnék biztosítani. Ennek pedig nem csak a működtetési költségekre, hanem a fejlesztésekre, pályázatokra is vonatkoznia kell, ugyanis ezek sikere esetén évekre szóló fenntartási kötelezettséget kell vállalni. Amennyiben ebben az európai uniós ciklusban a cég pályázni szeretne, akkor a vállalt fenntartási kötelezettség mindenképpen túlnyúlik a kormánnyal kötött, érvényben lévő támogatási szerződés hatályán. Ezért a pécsi városvezetés szerint egy új megállapodásra lesz szükség ahhoz, hogy a ZSÖK EU-s fejlesztési forrásokhoz férhessen hozzá.

Az ügyben megkerestük kérdéseinkkel Hoppál Pétert, a város fideszes parlamenti képviselőjét, kulturális államtitkárt, aki a jelenleg is érvényben lévő szerződés egyik főtárgyalója volt, de nem kaptunk választ.

Hentesmunka

A meglepetésszerű bejelentés téma volt a múlt keddi pécsi közgyűlésen is. A fideszes képviselők az üzemeltetési igazgató „karbantartózásával” tűntek ki. A korábbi alpolgármester Bognár Szilvia pedig egyenesen hentesmunkának nevezte az eljárást. Nem védve Bleszityet, hiszen pont az ügyvezető kinevezése volt az első nyilvános konfliktus közte és a polgármester között. Az ülésen a kormányzattal kritikus, azonban békülékeny hangnemet megütő ex-DK-s, független képviselő a pécsi kulturális intézményrendszer állami fenntartása mellett érvelt. Ami nem új ötlet, de még a fideszes önkormányzat idején is megosztó téma volt Pécsen. Bár kétségtelen, hogy most is vannak támogatói.

Egy ilyen fejlemény azért is lenne érdekes, mert az intézmények vezetőit a fenntartó jelöli ki. Azaz nem kellene attól tartani, hogy a kormányzat megvétóz egy szakmai kinevezést, mint az történt a Janus Pannonius Múzeumok igazgatójának kiválasztásakor, hiszen az ellenzéki vezetésű Pécs bele sem szólhatna, hogy mi történik a kultúra helyi fellegvárában.

Terhelt múlt

A sokszínű pécsi kultúra megaholdingja a legtömörebb jellemzés a Zsolnay Örökségkezelő Nkft.-ra. De mivel a botrányokkal terhelt Európa Kulturális Főváros 2010 program örököse is, így talán az sem csoda, hogy a problémák is kódolva vannak az örökségvédelmi, turisztikai, kulturális közszolgáltatási, közművelődési és vagyonkezelési feladatokat is ellátó szervezetbe.

És, a problémák részben a pénzhez kötődnek: az EKF-es megvalósíthatósági tanulmányok szerint a pécsi kulturális fejlesztések önfenntartóak lettek volna, de azt már a 2000-es évek végén is sejteni lehetett, hogy ez korántsem lesz így. Állami támogatások kiszámítható rendszerét csak 2015-re sikerült kidolgozni, és csak 2016-ban írták alá.

A szoftverrel is voltak gondok, így a botrányokból is könnyű válogatni, akadt bőven. Itt tiltották le Alföldi Róbert egy darabját, de Bayer Zsolt azért szerepelhetett. A Zsolnay-negyedben izzasztották a Munkácsy-festményeket, a problémát tagadták, de aztán mégis vettek egy csomó mobilklímát. A ZSÖK fennállása során elfogyasztott öt ügyvezetőt, ebből Márta Istvánt furcsa körülmények között nyugdíjazták, de utána még évekig a polgármester tanácsadója lehetett. A ZSÖK és egy helyi Fidesz-közeli médiacéggel kötött gyanús reklámszerződések miatt először feljelentés történt, de mivel a rendőrség és az ügyészség nem látott bűncselekményre utaló jeleket, így idén januárban pótmagánvádas eljárás indult.

A szerző a mecseki müzli szerkesztője, a pécsi hírlevélre itt lehet feliratkozni.