Kutyák, nem pedig asztallábak: Szilli Tamás elmesélte, hogyan dolgozott másfél éven át a magyarországi kutyaszaporítás feltárásán

Újabb telt házas támogatói vetítésen mutattuk be kollégánk, Szilli Tamás egyórás dokumentumfilmjét a magyarországi kutyaszaporítás embertelen körülményeiről, anomáliáiról és arról, hogy az állatvédelmet papíron garantáló, hatályos törvények szigora ellenére hogyan is vált Magyarország a nemzetközi kutyakereskedelem központjává, és ezzel együtt az ezeket az állatokat érintő kegyetlenkedés szimbólumává.

Az újabb nagyszabású dokumentumfilm premier előtti bemutatójára mintegy száz támogatónkat hívtuk meg, akik az oknyomozó-tényfeltáró filmet rendező kollégánkkal személyesen is beszélgethettek az alkotás folyamatáról, a forgatás izgalmairól és azokról a megoldatlan problémákról, amelyekre a film felhívja a figyelmet.

Szilli Tamás videóriporter és Munk Veronika tartalomfejlesztési vezető az ötletről, a másfél éves forgatás, kutatás és témakövetés szakmai, emberi hátteréről beszélgetett a Premier Kultcaféban, így az is kiderült, mi motiválta a rendezőt, hogy belevágjon a téma ilyen mélységű feldolgozásába, és milyen, sokszor kellemetlen helyzetekkel szembesült a forgatás során.

A rendezvényen vendégünk volt Kajó Cecília jogász, a Bojtár telefonos állatvédelmi jogsegélyszolgálat egyesület főtitkára, valamint Némedi Edina, az Állatmentő Szolgálat Alapítvány állatvédője is, akiknek nemcsak a kutyák, hanem a hatályos jogszabályok betartása és betartatása, illetve az erről való társadalmi gondolkodás formálása is közös küldetése. Őket elsősorban tapasztalataikról, az állatvédők munkáját segítő és akadályozó hatósági gyakorlatokról, valamint a társadalmi szemléletmódról kérdeztük, ahogyan arról is beszéltek, ők maguk mikor és miért szánták el magukat arra, hogy nemcsak állatbarátként, hanem aktív szereplőként is a felelős állattartás mellett, és az embertelen bánásmóddal szemben lépnek fel.

Ez egy hatalmas biznisz, és ott zajlik minden hatóság szeme előtt, mégsem tesznek semmit. Azzal, hogy itt életekről van szó, senki nem foglalkozik. Pedig ezek kutyák, nem asztallábak

– foglalta össze Némedi Edina a személyes motivációját adó felháborodást, és éppen ez a „felismerés” érződött az egyórás dokumentumfilmet követően a nézőtéren is. A Magyarország, a kutyagyártó nagyhatalom című dokumentumfilm ugyanis sokkoló alapossággal járja körül, miként eredményezték a hazai kutyatenyésztés virágzását a rendszerváltás környékén átalakuló ipari- és mezőgazdasági körülmények, hogyan alakult a jogszabályi környezet az elmúlt években, és hogy a Covid időszaka miként teremtett még nagyobb keresletet – na meg persze kínálatot – a szaporítók és a sokszor finoman szólva is mostoha körülmények között tenyésztett kutyákat vásárlók körében.

Így derül ki, hogy 2018-ban a magyar háztartások kicsivel több mint 30 százalékában volt legalább egy kutya, ma, 2022-ben viszont ez már több mint 50 százalék. A kutyatartás népszerűsége ugyanakkor korántsem csupán itthon emelkedik, hanem Európa- sőt, világszerte egyre többen szeretnének kutyusokat tartani, és noha ezzel párhuzamosan az állatvédelmi küzdelmek a magyar politikai diskurzus részévé váltak, rengeteg idevágó ügyről hallunk, valójában nem tudunk szinte semmit arról, miért és hogyan szolgálja ki országunk az európai, vagy más nemzetközi igényeket a kutyakereskedelemben.

Szilli Tamás filmje rámutat, hogy a hatalmas kereslet miatt a szaporítók túltenyésztik az állatokat, akik brutális körülmények között nőnek fel, megfelelő életteret, élelmet, orvosi ellátást nem kapnak, vagy éppenséggel látja őket állatorvos, ám ennek célja a gondoskodás helyett az, hogy az úgynevezett „fajtajellegek” erősítése érdekében megcsonkítsák ezeket az állatokat. A túltenyésztett kutyák sok esetben több évvel eladásuk, vagy éppen csak az országból való, gyakran szintén illegális kivitelük után betegednek meg, és szenvednek egész életük során.

Az „exporthoz” ráadásul közvetve a hatóságok is asszisztálnak a hatályos törvények be nem tartása és tartatása révén, de egyes, vélhetően a kutyakereskedelemből profitáló, kutyaútleveleket tömegesen kiállító állatorvosok is aktív részvevői a kutyapiacnak, akik közül az egyik legelhíresültebb, ráadásul politikai fronton is ismert közszereplő is feltűnik a filmben.

A film előzetesét itt lehet megnézni:

A dokumentumfilm arra is felhívja a figyelmet, hogy hiába vált a kormány kiemelten kezelt témájává az állatvédelem, hiába szigorítottak egyes, idevágó jogszabályokat, az embertelen kutyatartókat, az eladási, és így profitmaximalizáló céllal tenyésztőket, azaz a szaporítókat aligha tartják vissza a Büntető törvénykönyvben foglalt szankciók, hiszen a rendszerben hallgatólagos belenyugvással dúl a korrupció, a hatóságoknak pedig sem elegendő eszköz, sem megfelelő erőforrás nem áll rendelkezésére.

Így Magyarország nemcsak az európai, sőt, világszinten is olcsón kínált kutyák exportországa lett, de egy olyan hellyé is vált, mely híres a hangszál-vágott, vagy más módon – törvénytelenül – megcsonkított, genetikai okból és az embertelen tartási körülmények folytán megbetegedett, megbetegített kutyákról.

Az érzékeny témát feszegető film és a pódiumbeszélgetés után a nézők szabadon kérdezhettek, sőt, még ezt követően is folytathatták a diskurzust Szilli Tamással, illetve a helyszínen lévő többi telexes szerzővel. A Magyarország, a kutyagyártó nagyhatalom című dokumentumfilmet napokon belül a Telexen is bemutatjuk, és már a következő támogatói rendezvényünkre is készülünk.