„Másként kellene tanítani a fiúkat és a lányokat, hogy vonzóbb legyen nekik a fizika és a kémia”

2022. május 19. – 14:02

„Másként kellene tanítani a fiúkat és a lányokat, hogy vonzóbb legyen nekik a fizika és a kémia”
Diákok a középszintű írásbeli matematikaérettségin a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban, 2022. május 3-án – Fotó: Balázs Attila / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Az elmúlt hetekben többször lehetett olvasni arról, hogy idén (is) mennyire kevesen jelentkeztek fizika és kémia szakos tanárnak. Május elején kerekasztal-beszélgetést tartottak a természettudományos tantárgyak oktatásáról, amelyen Szalay Luca egyetemi adjunktus, az ELTE TTK Kémia Intézetének oktatója azt mondta: az ELTE kémia tanári szakán idén júniusban csak 11-en szereznek diplomát, de a felük a magánszférában képzeli el a jövőjét.

Sok mindentől függ, hányan jelentkeznek egy adott szakra: a végzés utáni kilátásoktól, fizetéstől, a munka megbecsültségétől. Ezek mellett az is fontos szempont lehet, hogy az iskolában mennyire tudják felkelteni a diákok érdeklődését egy-egy terület iránt. Vagyis az, hogy hányan akarnak fizika vagy kémia szakos tanárok lenni, szorosan összefügg a természettudományos tantárgyak oktatásával. Azt pedig nem kell különösen magyarázni, miért fontos az iparnak és a gazdaságnak, hogy legyenek megfelelő képzettségű szakemberek a pályán.

Jelenleg a diákok tömegei nincsenek birtokában alapszintű természettudományi kompetenciának – ezt mondta Németh Szilvia oktatáskutató, a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ ügyvezetője a május 3-án tartott beszélgetésen. A beszélgetés apropója az volt, hogy a T-Tudok Zrt. egy friss kutatást publikált a természettudományos tárgyak oktatásáról. A Természettudományos Oktatásért Szabó Szabolcs Emlékére Közhasznú Alapítvány által szervezett beszélgetésen szóba került a hátrányos helyzetű gyerekek speciális oktatása, és az is, miért választja sokkal kevesebb lány a mérnöki pályát, miközben az első osztályokban még ugyanúgy érdeklődik a természettudományok iránt.

Máshogy kell oktatni a fiúkat és a lányokat

Érdekes jelenség, hogy míg az általános iskola elején a lányok és a fiúk közül is körülbelül ugyanannyian érdeklődnek a természettudományok iránt, később a pályaválasztásnál ez élesen elválik egymástól. Például műszaki képzésre már lényegesen több fiú jelentkezik, mint lány. Németh Szilvia szerint sok iskolában a pedagógusok nem a természettudományos pálya felé orientálják a lányokat.

Az oktatáskutató felhozott még egy indokot a jelenség magyarázatára, amit Pygmalion-hatásnak nevez a szakma. Ez azt jelenti, hogy a gyerek mindig igazodik ahhoz a képhez, amit róla alkotnak. Ez pedig azt idézi elő, hogy a tanárok értékelése, befolyásolása nagy hatással lehet a diákok későbbi pályaválasztására. Szerinte kimutatható, hogy a lányok és a fiúk énképe eltér egymástól, így a viselkedésük is ezt fogja követni.

Ebből az eltérésből viszont következik egy fontos dolog: ha más a kiindulás, akkor másfajta pedagógiai módszerek lesznek hatásosak a fiúknál és a lányoknál. A kutatás azt is kimutatta, hogy a fiúk sokkal versengőbbek, jobban szeretik a kockázatvállalással járó helyzeteket. A lányok ezzel szemben együttműködőbbek, náluk sokkal hatásosabb a kooperációra épülő tanítás.

Tehát míg például egy fiúnak jobban beválhat, ha időre, egyedül kell megcsinálnia egy feladatot az osztálytársaival versengve, addig a lányoknál hatásosabb lehet, ha mindezt csapatban, együttműködve, hosszabb idő alatt tehetik meg. Németh Szilvia szerint ezeket a hozott különbségeket az oktatási rendszernek kompenzálnia kellene.

„Emellett az a cél, hogy ha valaki lányként az első négy évben érdeklődést mutat a természettudományos tárgyak iránt, azt ne törje meg az oktatási rendszer.”

A fiúknál a szövegértési képességek fejlesztésén van a hangsúly. A kutatás szerint az ő szövegértésük sokkal gyengébb, mint a lányoké. Ennek oka lehet, hogy jellemzően mással töltik a szabadidejüket: inkább videójátékokkal játszanak, míg a lányok könyveket, cikkeket, irodalmi szövegeket olvasnak.

Szalay Luca szerint azért ezek ellenére is sok lány helyezkedik el természettudományos területen. A vízválasztó a nemek között inkább az elméleti, laborjellegű kutatások és a gyakorlatibb ipari-mérnöki tevékenységek között van. Utóbbi kategóriában, például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem képzésein sokkal nagyobb arányban vannak a férfiak.

A május 3-án tartott kerekasztal-beszélgetésen a természettudományok oktatásáról volt szó – Fotó: Szabó Szabolcs Alapítvány
A május 3-án tartott kerekasztal-beszélgetésen a természettudományok oktatásáról volt szó – Fotó: Szabó Szabolcs Alapítvány

Egy bizonyos pozíció fölött már érzékelhető, hogy egyre kevesebb a nő az egyébként lányok között olyan népszerű szakoknál is, mint például a kutató vegyész. Azok a női kutatók, akiknek gyerekük születik, még inkább hátrányt szenvedhetnek.

A természettudományos oktatás egyik célja, hogy mindenki intelligens döntéseket hozhasson

A beszélgetésben felmerült, hogy talán a természettudományos tárgyakat, vagyis a fizikát, kémiát, biológiát, földrajzot jobb lenne integráltan tanítani. Ez azt jelentené, hogy ugyanaz a tanár tanítaná mind a négy tantárgyat, és ezeken az órákon komplexebben lehetne oktatni a különböző tudományterületeket. Szalay Luca szerint az integrált oktatás víziója csak a probléma elfedésére született meg. Jelenleg is van olyan, hogy más szakos tanárok tanítják egymás tantárgyait, de ennek az az oka, hogy nincs elég tanár, így rá vannak kényszerülve.

Az egyetemi adjunktus szerint az a fő probléma az integrált oktatással, hogy jelenleg nincs erre képzett tanár. A tanárok általánosan két szakot tanulnak az egyetemen, ebből következik, hogy nincs elegendő tudásuk mind a négy természettudományos terület tanításához. Az egyetemi rendszer sem ezt az integrált oktatást támogatja.

Először külön tanítjuk a tudományterületeket, a végén integráljuk őket, akkor jöhetnek a komplex problémák megoldásai – javasolta Szalay Luca. Szerinte

két célja van a természettudományos oktatásnak: az egyik, hogy mindenki intelligens döntéseket hozhasson felnőttként, a másik, hogy legyen szakember-utánpótlás. Mindkettőhöz azonban ugyanaz kell: jó és elég tanár.

Idén mindössze 28-an jelentkeztek első helyen fizikatanárnak

Ahogy már a cikk elején említettük, nagyon kevesen jelentkeztek idén fizika és kémia szakos tanárnak. A pedagógushiány ugyanakkor általános probléma az oktatásügyben. A végzett pedagógusok kicsit több mint a fele marad a tanári pályán, a többiek már el sem kezdik a tanítást – mondta Németh Szilvia. Ennek oka lehet egyrészt az alacsony fizetés, másrészt a túlterheltség is. Az oktatáskutató szerint a magyar pedagógusok egy héten a kötelező heti 22 óra helyett 26-27 órát tanítanak, és még erre rakódnak rá az adminisztrációs terheik, a dolgozatjavítás, az órákra való felkészülés. A kutatás szerint a legnagyobb hiány matematikatanárból van: a megkérdezett iskolák 43 százaléka mondta azt, hogy van ilyen státusz az iskolában, de betöltetlen a pozíció.

Megkerestük az ügyben az Oktatási Hivatalt. Kíváncsiak voltunk arra, hogy pontosan hányan jelentkeztek az idén kémia és fizika szakos tanárnak. Válaszukban ezt írták:

  • első helyen 30-an, összesen pedig 169-en jelentkeztek osztatlan kétszakos tanári képzés olyan szakpárjára, amelynek egyik tagja a kémiatanár;
  • első helyen 28-an, összesen pedig 131-en jelentkeztek osztatlan kétszakos tanári képzés olyan szakpárjára, amelynek egyik tagja a fizikatanár.

Az júliusban dől el, hogy hány ember kerül be a meghirdetett helyekre.

A tanároknak nem vonzók a hátrányos helyzetű térségek iskolái

„A hátrányos helyzetű térségekbe kellenének a legjobb tanárok” – mondta Simon Péter, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, a HBLF Romaster program mentora. Simon Péter roma gyerekek mentorálásában vesz részt, szerinte a lemaradt térségekben minden azon múlhat, hogy a tanárok fel tudják-e kelteni a diákok érdeklődését például a kémia iránt.

A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy az iskolai teljesítményre leginkább a családi háttér és maga az oktatási intézmény van hatással. A hátrányos helyzetű családoknál pedig pont az a probléma, hogy sokszor a szülők nem támogatják a gyerekeket a tanulásban. Tehát ezekben az iskolákban a tanároknak kiemelt felelősségük van a gyerekek motiválásában.

Ugyanakkor Németh Szilvia oktatáskutató szerint a fő probléma éppen az, hogy a tanároknak nem vonzók a hátrányos helyzetű térségek iskolái, mert ott többet kell dolgozniuk, nehezebb a munkájuk, és mégsem becsülik meg őket jobban. Szalay Luca szerint kiemelt pótlékokat kellene adni az ilyen helyen tanító tanároknak. Németh Szilvia szerint igaz, hogy vannak efféle ösztönző intézkedések, de ezek jellemzően időszakosak, így hosszabb távon nem nyújtanak elegendő biztonságot.

Dudásné Kovács Erika, a Szabó Szabolcs Alapítvány Kémia Mobillabor programjának egyik általános iskolai tanára szerint a szaktanárhiány miatt a tehetségek megtalálása is sokkal nehezebb.

Az oktatási rendszer nemcsak a nemek szerint szelektál, hanem már rögtön az oktatásba való belépésnél megkülönböztet. A beszélgetésben szóba került a szabad iskolaválasztás negatív következménye is: akik erre képesek, megkeresik a legjobb iskolát, ettől az egyébként is jobb képességű, jó családi hátterű gyerekek még magasabb szintű oktatást kapnak. Viszont így éppen azok szorulnak ki a jó iskolákból, akiknek nagyobb szükségük lenne az intézmény motiváló közegére.

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom