Költségvetéséhez kérhet kiegészítést a kormánytól a főváros. Többek között erről dönt szerdán a fővárosi közgyűlés. A főváros 2022-ben az év közepéig tudta megtervezni a költségvetést. A 9 órakor kezdődő közgyűlés itt követhető:
Karácsony Gergely a Telexnek adott interjújában a hitelről elmondta: sürgető feladat „a költségvetésünk újraszabása, mert azt világosan megmondtuk annak idején, hogy év közepéig tudtunk számolni, és el kell indítanunk a 30 milliárd forintos működési hitelfelvételi procedúrát is, ami szükséges ahhoz, hogy a főváros túlélje ezt az évet. Most nem kötök fogadásokat arra, hogy a kormány támogatást, illetve engedélyt ad-e nekünk ehhez…”
Az önkormányzatok jelentős összegektől estek el a pandémia alatt, nem csak a gazdasági nehézségek, de a kormányzati elvonások miatt is:
- a kormány felére csökkentette az iparűzési adó mértékét – azzal érvelve, hogy ezzel a vállalkozásokon segít, bár a 2-ről egy százalékosra csökkentett adó elsősorban a nagyobb városok fő bevételeinek csökkenésével okozott látványos változást;
- a központi költségvetésbe terelte az autók után fizetendő teljesítményadót;
- szolidaritási hozzájárulásként vont el forrásokat az önkormányzatoktól;
- hosszú időre lenullázta az önkormányzatok parkolásból származó bevételeit.
A kormánypárti szövegközlő felületek szerint mindez csak az ellenzéki önkormányzatok panasza, a Magyar Nemzet szerdán arról írt, hogy Karácsony csak a kormány buktatásán dolgozott, felelőtlen költségvetést dolgozott ki, és most attól a kormánytól kell segítséget kérnie, „amelyiknek folyamatosan keresztbe tett”.
Valójában kormánypárti önkormányzatok szerint is súlyos anyagi helyzettel néznek szembe a városok. A Székesfehérvárt vezető Cser-Palkovics András az Azonnalinak arról beszélt, hogy „már most alulfinanszírozott az önkormányzati rendszer.”
Karácsony: Budapest nem városállam
Egy perces néma csenddel emlékezett meg a fővárosi közgyűlés a 76. életévében elhunyt Szolnoki Andreára, aki 1994-2006 között egészségügyért felelős főpolgármester-helyettes volt.
A közgyűlés a napirendi program megszavazása után Karácsony Gergely napirend előtti felszólalásával foytatódott, amelynek az apropója az volt, hogy az önkormányzati ciklus most jár a felénél, és április 3-án országgyűlési választások voltak:
“Teljesen egyértelmű választói akarat nyilvánult meg az országban és Budapesten is. Ez új kereteket szab annak, hogyan tud együttműködni a fővárosi önkormányzat Magyarország következő kormányával.”
Karácsony gratulált a megválasztott képviselőknek – elsősorban Budapest egyéni képviselőinek, majd a konkrét eredményekről beszélt, utalva Orbán Viktor győzelmi beszédének fordulatára, emlékeztetve arra, hogy a fővárosban egészen más eredmén született, mint országosan, ahol 88-ból 86 mandátumot a Fidesz szerzett meg: “Nem mennék bele abba az utcába, hogy 18-ből 17 egyéni mandátumot megnyerni van-e akkora győzelem, ami a holdról is látszik vagy legalább a Karmelita kolostorból.” – Karácsony helyette a portugál kormányfő győzelmi beszédét idézte, amelyben elhangzott: “az abszolút többség nem jelent abszolút hatalmat.”
Karácsony elismerte, hogy “az ország más településén élő polgárok nem egyformán ítélték meg, hogy az országnak milyen kormányzásra van szüksége.” Budapesten az ellenzék győzelme más képet rajzolt, de “Budapest nem városállam, a nemzet fővárosa akar maradni…De nem lehet a bűnös város sem, azért, mert a fővárosiak más értékek mellett tettek hitet” – mondta Karácsony, utalva arra, hogy az ellenzéki önkormányzatok kevesebb költégvetési forráshoz jutnak hozzá, mint a kormánypártiak.
“Nem lehet a nemzet fővárosát magára hagyni, az a nemzet egészét támadja.”
Javasolta, hogy a fővárosi önkormányzat Budapest egyesítésének 150. évfordulójára készülve dolgozzon ki egy törvényjavaslatot, amely “méltó helyzetbe hozza a fővárost", biztosítva forrásait. Javasolta a Fudan-törvény hatályon kívül helyezését is.
A tervekhez azonban a fővárosnak forrásokra van szüksége, de a túlélés a kormányon is múlik: “A pisztoly sajnos ott van a halántékunkon, a kéz ugyanaz, az ujj már rajta van a ravaszon, de még nem húzták meg a ravaszt.”
Karácsony szerint az iparűzési adó kormányzati megfelezése miatt is szükséges kompenzáció, mert enélkül a gyakorlatban úgy tűnik, hogy “a kormány számára van első- és másodrangú önrkományzat, első- és másodrangú polgár.”
A források biztosításához a fővárosnam 30 milliárdos működési hitelre van szüksége, amihez azonban a kormány hozzájárulását kell kérnie a jelenleg érvényes törvényi szabályozás szerint.
“Ha az állam eladósodhat, akkor ilyen nehéz körülmények között jogos elvárás, hogy forráshoz juthassunk.” Ráadásul a kormány “csillagászati összeget, közel 200 milliárd forintot vont el a fővárostól – mondta Karácsony. A főpolgármester szerint az, hogy a kormány az önkormányzatokat sújtotta a pandémia alatt, az EU-ban ez egyedülálló kormányzati hozzáállás volt – miközben az önkormányzatok kivették a részüket a világjárvány elleni küzdelemből.
A mostani 30 milliárdos működési hitel valójában nem is sok: ”A BKV-nak csak az energiaárrobbanás 14 milliárd forint pluszkiadást jelent" – adta meg a viszonyítási alapot Karácsony.
“Pokoli nehéz két és fél év következik, még akkor is, ha sikerül egy másfajta együttműködést megvalósítani a kormánnyal, mint amilyen eddig volt.”
Karácsony szerint így is tud eredményeket felmutatni a főváros, amire büszke lehet: A hármas metró felújítása a belvárosi szakaszhoz ért, zajlik a Blaha Lujza tér, a rakpart, a Lánchíd felújítása, átadták a Pünkösdfürdő közparkot, “80 focipályányi zöldterületet ” szabadítottak meg a hulladéktól.
“De sosem lehetük elégedettek…Épp ezért a lehetőségeinket kell bővítenünk” – ehhez kérte Karácsony a közgyűlés és a parlament segítségét.
