Nem vizsgálta meg érdemben az Alkotmánybíróság a vajdasági szavazólap-kézbesítés miatti panaszt

2022. április 06. – 09:12

Másolás

Vágólapra másolva

Az Alkotmánybíróság (AB) három beadványt utasított vissza érdemi vizsgálat nélkül, közülük a legismertebb ügy a vajdasági magyar levélszavazatok kézbesítésével kapcsolatos – írja a Hvg.hu.

A panasz háttere, hogy több vajdasági településen is a Fidesz helyi partnere, a Vajdasági Magyar Szövetség aktivistái kézbesítették az április 3-i magyarországi országgyűlési választás és országos népszavazás szavazólapjait. Azt hivatalosan azóta sem tudni, hogy miként kerültek a szavazólapok a párt aktivistáihoz, hiszen a levélszavazatok kézbesítése a szerbiai posta feladata lett volna. Beszámolók szerint esetenként az aktivisták meg is várták a kitöltést, de nem hagytak időt az átgondolásra, sőt, agitáltak, hogyan kell szavazni.

Egy ismeretlen választópolgár a Kúriához fordult az ügyben, ehhez csatlakozott a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) is, miután a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elutasította kifogásukat. Ám a Kúria elfogadta ezt az érvelést az NVB részéről, ezután jött az AB.

Az Alkotmánybíróság Juhász Miklós vezette tanácsa szerint a panaszos állampolgár nem merítette ki a jogorvoslati lehetőségeket, mert a kúriai eljárásban nem vett részt, ezért nem volt jogosult az AB-hoz fordulni. De önmagában az, hogy ő egy választópolgár, amúgy sem lenne elég érintettsége bizonyításához. Az MKKP is csak részben jogosult, mert választójoga csak egyénnek van, szervezetnek nincs. Csak a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme vetődhetne fel, de „az indítvány nem tartalmaz olyan indokot, ami alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vetne fel, vagy a bírói döntés érdemére kiható alaptörvény-ellenesség kételyét támasztaná alá”. Ezért a panaszt érdemi vizsgálat nélkül visszautasították.

A másik két visszadobott ügy:

  • Egy jelölt közszereplői Facebook-oldalán megjelent hirdetéseket más fizette, ami a kampányfinanszírozási szabályokat sérti (emiatt az elutasítás szövege alapján a Fidesz nyújtott be panaszt), de nem foglalkozott az üggyel a Kúria. Az AB itt megállapította, hogy „önmagában az, hogy az indítványozó a bírói döntést megalapozatlannak, magára nézve sérelmesnek tartja, a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvényellenesség kételyének megalapozására nem elegendő”.
  • Panaszt nyújtott be Heindl Péte jogász, akit rendőrök előállítottak, mert átfirkálta a kormány plakátjait, amelyek szerinte törvénysértőek, mert a kormány nevében pártkampányt folytatnak. Heindl kifogásolta, hogy az NVB és a Kúria nem fogadta el őt az ügyben érintettnek az alapján, hogy választópolgár. Az AB azért dobta vissza beadványt, mert az két perccel a törvényi határidő után érkezett.
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!