Kötéllel akarhatták ellopni a szegedi turulszobrot, a rendőrség semmi erre utalót nem talált
2022. április 1. – 04:57
Még augusztusban írtunk arról, hogy ismeretlen tettesek állítólag megrongálták a szegedi Aradi vértanúk terei Honvédemlékmű obeliszkjén álló, turulmadarat formáló bronzszobrot. A rendőrség nem talált nyomot erre, a városgazdálkodás szerint valakik megpróbálhatták kötéllel lerántani a madarat – de hogy rongálás vagy lopás volt-e a cél, azt senki sem tudja.
A szobrot a környezetgazdálkodás vitte el a nyáron, a rendőrség pedig akkor nyomozást indított az ügyben. Hogy mikor vitték el pontosan, azt nem tudni, de az biztos, hogy július közepén már hiányzott, és ez sokáig így is maradt. A városháza sajtóosztálya akkor arról tájékoztatta a Szegedert, hogy ismeretlen(ek) rongálta(ák) meg a kérdésében említett obeliszk-emlékmű bronzturulját és posztamensét, ami miatt feljelentést is tett a Szegedi Környezetgazdálkodási Nkft.
A kárt hárommillió forintra becsülték.
Most, 2022 márciusában vettük észre, hogy a szobor visszakerült, úgyhogy ismét írtunk a szegedi rendőrségnek, sikerült-e azóta lezárni az ügyet, amire azt válaszolták, hogy a Szegedi Rendőrkapitányság az eljárás során bűncselekményre utaló körülményt egyáltalán nem is talált, így azt megszüntette.
Tehát a városgazdálkodás szerint megrongálták a szobrot, a rendőrség azonban nem talált semmilyen erre utaló jelet. Ezt követően megkerestük újból a Szegedi Környezetgazdálkodási Nkft.-t, hogy mindez hogyan lehet, amire azt válaszolta Makrai László ügyvezető igazgató, hogy szerintük a madár külső behatás miatt zuhant le, de erre nekik sincsen közvetlen bizonyítékuk. „Akár egy kötéllel leránthatták eltulajdonítási vagy rongálási céllal, bizonyíték nincs sem a rongálás mellett, sem ellen” – írta.
Arról is kérdeztük, hogy egészen pontosan milyen károk estek az egyébként az 1849. augusztus 5-én az újszeged–szőregi csatában elesett honvédek emlékére emelt szoborban, amire azt válaszolta Makrai, hogy a turul szárnyának a vége elhajlott, tört, és ezt bronzrestaurátor állította helyre. A gránittalapzat, amin a turul áll, is megsérült, továbbá az emlékoszlop lábánál lévő kőtalapzat egyik gránitelemét is cserélni kellett. A javítás és helyreállítás teljes költsége közel 1 millió forint volt, amit a társaság biztosítási káreseményként kezel.
Az emlékművet 1896-ban, a millennium évében állították az említett csatában elhunytak emlékére. A Köztérképen azt írják róla, hogy a kezdeményező a Honvéd Segélyező Egylet elnöke, Széll György volt. Az eredeti tervek szerint főalakként egy kardot emelő honvédalakot terveztek láncos oszlopokkal övezett magas oszlopon, fölötte magasodott volna a „nemzet géniusza”, védelmezve a honvédot. Nagyszabású emlékműve lett volna, de pénzhiány miatt erről le kellett mondani, és végül maradt a gránitoszlopon szárnyát kiterjesztő turulmadár.
A millennium szegedi építészetéről annak 125. évfordulóján terjedelmes cikket közölt a Szegeder, ebben végigvettünk valamennyi jelentősebb, a millenniumra felhúzott szegedi épületet és építményt, köztük a turulszobrot is – aminek éke az évfordulón is hiányzott helyéről.
A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.
