A közmédiában tapasztalt rendszerszintű politikai elfogultságról ír időközi jelentésében az EBESZ

Februárban derült ki, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) teljes körű választási megfigyelőt küld Magyarországra az áprilisi választásra, de már a jövő hétvégén esedékes parlamenti választás előtt is készült időközi jelentés, amit a napokban adtak ki, és amiről a Népszava is beszámolt.

A jelentésben azt írják, hogy „a hivatalos kampányban az állami tisztviselők kampánytevékenységét a jogszabályok semmilyen módon nem korlátozzák, ahogy az állami források kampánycélú felhasználását sem”, és a dokumentumban kiemelték, hogy a Nemzeti Választási Bizottsághoz benyújtott több ügyben is hivatali pozícióval és a kampányforrásokkal való visszaélésről volt szó, de egyik esetben sem állapítottak meg jogszabálysértést.

Az időközi jelentésben arról is írnak, hogy az ellenzéki pártok aggódnak a plakáthelyek egyenlőtlen előosztásával a kampányban, és kitérnek benne arra is, hogy a kampányfinanszírozásra vonatkozó jogszabályban nem térnek ki a „pártokon kívüli felek” költéseire, pedig az eddigi megfigyelések alapján aktív szerepet játszanak a kampányban. Ezek sokszor kifejezetten az ellenzéki szövetséget támadó üzeneteket közvetítenek.

A népszavazásról azt írják, hogy az arra fordítható kampányköltések legmagasabb összegét nem határozták meg, közzétételére sincs semmiféle kötelezettség. A szervezet időközi jelentése szerint sem a kormány, sem a választási hatóságok számára nem írták elő a kiegyensúlyozott tájékoztatást a gyermekvédelminek mondott törvény ügyében. Az általuk megkérdezettek többsége szerint a választói névjegyzék megbízható, de többen aggasztónak tartják a lakóhely definíciójának közelmúltbeli módosítását amiatt, hogy könnyen átjelenthetővé váltak emberek a billegő körzetekbe.

A jelentésben kitértnek a magyarországi lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodók szavazási nehézségeire is: ők ugyanis a külföldön élőkkel szemben nem szavazhatnak levélben, csak személyesen külképviseleten. A közszolgálati médiáról azt írták, hogy „rendszerszintű politikai elfogultság” figyelhető meg, és a közmédiában gyakorlatilag nem jelennek meg ellenzéki politikusok – ezt az EBESZ március 3-a óta monitorozza.

A Fideszhez közeli Alapjogokért Központ hétfőn este már kommentálta is a jelentést, azt írták, „(…) megalapozatlan állításokat fogalmaz meg a magyar választási rendszerrel kapcsolatban (…)”, illetve hogy „a szervezet lényegében a magyarországi ellenzék által széles körben terjesztett félinformációkat és csúsztatásokat ismétli meg erősen bürokratikus nyelvezettel”.

A Nemzeti Választási Iroda a Szabad Európa megkeresésére azt írta, szerintük a szervezet beszámolója elismeri a Nemzeti Választási Iroda közvetlen feladatkörébe tartozó tevékenységét, több ponton pedig kiemeli – főként az adatközlés és tájékoztatás kapcsán – az NVI törvényi kötelezettségein felül végzett szakmai munkáját, ezt ők kedvező visszajelzésnek tekintik. Emellett a jövőben is javaslatokat fogalmaznak meg a jogalkotók felé, és folytatják az együttműködést az EBESZ-szel is.