Négy éve nincs tornaterme egy szegedi iskolának, a város és az állam egymásra mutogat

2018 április közepén kiégett a Szegedi Madách Imre Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola mintegy hatszáz négyzetméteres, a főépülettől külön álló tornaterme. Éjszaka gyulladt ki, a környéken élők vették észre a szombaton hajnalban magasra csapó lángokat, és hívták a tűzoltókat. Az egyik szomszéd videóra vette a tüzet.

A tető nagy része beszakadt, jóformán csak a falak maradtak meg. A szakértők két hónapig vizsgálódtak, de nem derült ki, hogy mi okozta a tüzet. Voltak, akik a régi épület elavult villamos hálózatát okolták, de semmi nem bizonyította az elektromos hibát. A kiégett tornaterem bejáratát lezárták, az ablaknyílásokat bedeszkázták, és azóta is úgy áll, mert az eltelt majdnem négy év alatt nem hozták helyre a csarnokot.

A tornaórákhoz az iskolának nincsen másik, megfelelő terme. A mintegy hatszáz diákot oktató – közkedvelt és szakmailag is elismert – intézmény, éppen úgy, mint a város általános iskoláinak többsége, a szegedi önkormányzaté, és a Szegedi Tankerületi Központ keretén belül működik.
Arról, hogyan zajlik a tornaterem nélküli élet a Madách iskolában, néhány szülővel beszélgettem egy februári reggelen, azután, hogy a gyermekeiket elkísérték a kapuig – a járvány miatt nem mehetnek be.

Néha csak fejben testnevelnek

A szülők elégedetlenek. Török Gábor az utóbbi években többször is próbált tájékoztatást kérni arról, mikor lesz végre használható tornaterem az iskolában, érdeklődött szülő értekezleten és más alkalmakkal is, de hiába: a tanárok az előző években még bizakodtak, de mostanában már nem tudnak, nem mondanak semmit. Az iskola vezetője korábban arról tájékoztatta, hogy a kiégett tornatermet helyrehozzák, és egy újat is építenek az udvaron, aminek a területe elég nagy ehhez. Ám eddig – 2022. február elejéig – szemmel láthatóan nem történt semmi.

Török Gábornak három gyermeke járt a Madáchba, az egyikük már végzett, kettő még itt tanul. A nagyfia ötödikes volt, amikor a tornaterem kiégett, ő azután már csak a kényszer szülte pótmegoldásokkal tartott testnevelésben vehetett részt. Az iskolában 24 osztály van, ez azt jelenti – számolgatták a szülők –, hogy a mindennapos testnevelés miatt egyszerre négy osztálynak kellene tornát tartani. Most egy barakk-jellegű építményben tornázgatnak a diákok, vagy az udvaron, vagy a közeli parkban, vagy éppen az osztálytermükben, illetve a folyosón. A szerencsésebbek időnként átmehetnek az utca másik oldalán lévő rendőrségi épületbe, amelyben van igazi tornaterem.

A gyerekek elmesélték a szülőknek, ha rossz idő van, akkor filmet néznek, vagy osztályfőnöki órát tartanak nekik a torna helyett. A tavaly elballagott gyereknek a nyolcadikban két olyan testnevelés órája volt, amikor valóban mozogtak is valamit. Jelenleg az egyik kisebb diáknak heti három napon van tornaórája, a másiknak heti négy napon, ezek dupla órák. Télen elmennek korcsolyázni, vagy az épület alagsorában tartanak nekik valamilyen testedzést. Öltöző nincsen, tusolni nem lehet. „Hát még papír meg szappan sincsen a wc-ben” – fakadt ki dühösen a másik szülő.

A diákok nem tudnak megismerkedni a sport különféle ágazataival, például ismeretlen a számukra a szertorna. A Madách különben – ahogy mondani szokás – szép sporthagyományokat ápol, oda járt Nagy László kézilabdás válogatott, aki a világ legjobb játékosa volt 2011-ben és kétszeres BL-győztes, és ott tanult Szabics Imre, a már igen fiatalon külföldön is elismert válogatott labdarúgó.

Levélben is kérdeznek a szülők

Djurovic Vladimir elmondta, hogy néhány szülő összefogott, közösen írtak levelet Botka László polgármesternek, Plesovszkiné Ujfaluczki Juditnak, aki a Szegedi Tankerületi Központ igazgatója, valamint Fehér Éva városi főépítésznek. Utóbbinak azért, mert úgy hallották, az új tornaterem tervei már készen állnak, de azokat a főépítésznek kell elbírálni, és ez a hivatali lépés késik. A levelet a beszélgetésünket követően küldték el.

A szülők kijelentették, hogy ők nem a tanárokat hibáztatják, és nem is az iskola, vagy bármelyik más, a tornaterem ügyében érintett szervezet vezetője ellen ágálnak, továbbá semmiféle politikai küzdelmet nem akarnak. Ők csak azt szeretnék, hogy legyen végre tornaterme az iskolának, ahol a gyerekeik rendes testnevelési órákon mozoghatnak.

A beszélgetés után az iskola igazgatójától kértem tájékoztatást e-mailban arról, hogyan tudnak ebben a helyzetben megfelelő számú tornaórát tartani. Ugyanígy megkérdeztem a tankerület igazgatóját is, hogy mi akadályozta meg eddig egy új tornaterem építését, illetve a régi felújítását, és hol tartanak ezekkel. Egyikük sem válaszolt.

Szintén e-mailban kérdeztem az önkormányzat művelődési osztályának vezetőjét, mit tehetne a város a tornateremért. Szegeden az utóbbi években több iskolát is korszerűsítettek, részben önkormányzati, részben EU-pénzből. A széles körű szegedi iskolafelújítás során az egyik legutóbbi programban hat intézményre – amelyek szintén a tankerülethez tartoznak – majdnem 3 milliárd forintot költöttek. Feltűnő, hogy sok általános iskola megszépült, míg a Madách tornaterme ügyében láthatóan nem történt semmi. Az önkormányzat sajtómunkatársa azt válaszolta e-mailban, ha az iskolát a város működtetné, akkor már lenne megfelelő tornaterme.

Szegedi Fidesz-elnök: a város főépítésze akadályozza az építkezést

Hivatalos érdeklődésünk után két nappal később a Délmagyarország című szegedi napilapban – amely a kormányhoz közeli Mediaworks sajtóbirodalomhoz tartozik – megjelent egy cikk a Madách iskola tornaterméről. A lapnak interjút adott a korábban válogatott kézilabdás sportoló, Bartók Csaba, aki a Fidesz szegedi szervezetének elnöke, önkormányzati képviselő, és pártja képviselőjelöltje az idei parlamenti választáson.

Bartók szerint az ő közreműködése révén érkezett 680 millió forint állami támogatás az új tornaterem megépítésére – erről a határozat már tavaly nyáron megjelent a Magyar Közlönyben. Bartók Csaba úgy tudja, a tervek már tavaly év végén elkészültek, és azokat benyújtották az önkormányzat építési osztályára, de a városi főépítész még nem bírálta el. A Szegedi Tankerületi Központ is nyilatkozott az újságnak, és azt közölte, hogy január 18-án nyújtották be a terveket, de vissza is vonták, mert régészeti dokumentáció is kell, ám az még hiányzik. A főépítész tehát nem bírálhatta el, hiszen elé sem került.

A részletekről e-mailban érdeklődtem Bartók Csaba három nyilvános e-mail-címére küldött levélben. Bartók már tavaly nyilatkozott egy másik szegedi lapnak az állami támogatásról, és a weboldalán az ő saját eredményei között sorolja fel, hogy a kormány állami pénzt ad a Madách iskola tornatermére. A Telex kérdéseire Bartók Csaba nem válaszolt.

A városi főépítésznek küldött e-mailre szintén a városháza sajtómunkatársa válaszolt, eszerint a jogszabályok alapján épület építésére, bővítésére az illetékes Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztálya adhat ki építési engedélyt. Az önkormányzati rendelet alapján nincs szükség településképi véleményezési eljárásra. A főépítész erről tájékoztatta a kérelmezőt és a kormányhivatalt is.

Az önkormányzatnak nincsen hatásköre a Madách iskola tornaterme ügyében, mert a tavaly júniusi kormányhatározatban az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerepel az új tornacsarnok előkészítésének és a megépítésének felelőseként – közölte Nagy Sándor, Szeged városfejlesztési alpolgármestere a saját Facebook-oldalán, és ezt is ott írta:

„Bartók Csaba a város főépítészét támadja, mert bár a 2018-ban leégett tornatermet a kormánynak kellene újjáépítenie, ez még mindig nem történt meg. Bartók önkormányzati képviselőként annyit sem tett meg, hogy megkérdezze a főépítészt, hogy mit tud az ügyről? Ha ezt megtette volna, akkor tudhatná, hogy nincs a Hivatalban ügy. Egyszerűen nem érkezett ilyen irat az építésügyi rendszeren (ÉTDR) keresztül, és nincs is hatásköre a főépítésznek.”

Utóbb Nagy Sándorra hivatkozva az önkormányzat internetes újságja, a Szeged.hu közölt egy összefoglaló cikket a témáról.

A már említett levelükben a szülők azt is sérelmezik, hogy látványos sport-beruházásokra az utóbbi időszakban igen sok állami támogatás, illetve tao-pénz érkezett Szegedre. Az elmúlt három év mindegyikében elkészült egy-egy új létesítmény, ezekre összesen 70 milliárd Ft jutott.
A levélben felsorolják ezeket. A Szeged-Csanádi Egyházmegye 8 ezer fős stadionja 2019-ben nyílt meg, a Szent Gellért Fórum majdnem 14 milliárd forintba került. A következő évben avatták fel a Tiszavirág sportuszodát, ami 16 milliárd forintból épült. Tavaly decemberben pedig a Pick Arénát, a város népszerű kézilabdacsapatának nyolcezer fős sportcsarnokát nyitották meg, amire 40 milliárd forintot költöttek. Ezekből a beruházásokból kettőt szintén az általa elért eredmények közé sorol a weboldalán Bartók Csaba.

Az egyik édesapa azt mondta: szerinte a kormány és az ellenzéki városvezetés ebben az ügyben láthatóan nem képes együttműködni. Hogy ennek mi az oka, azt ő nem tudja, de emiatt a gyerekek szenvednek hátrányt, ami nagyon-nagyon sajnálatos.

A hivataloknál levélben érdeklődő szülők később arról számoltak be, hogy mintegy két héttel később válaszolt nekik Plesovszkiné Ujfaluczki Judit, a Szegedi Tankerületi Központ igazgatója. Lényegében megismételte a Délmagyarországban megjelent információkat: a Madách iskola tornatermére van bruttó 682 millió forint, de hiányzik a régészeti dokumentáció, és ha majd lesz építési engedély is, azután indulhat el a közbeszerzési eljárás. A válaszlevél végül biztosítja a szülőket arról, a tankerület törekszik arra, hogy a gyerekek oktatásához korszerű feltételeket nyújtson.

Aki a közbeszerzések és az állami építkezések menetét ismeri, annak nyilvánvaló, hogy ha ezután minden gyorsan halad, akkor sem készülhet el másfél-két évnél hamarabb az új tornaterem. Ez azt jelenti, hogy körülbelül hat-hét évig nincsen/nem volt tornaterem Szeged egyik belvárosi, hatszáz diákot oktató általános iskolájában. Az tovább nehezítheti az építkezést, hogy az Orbán-kormány az idén csökkenti az állami kiadásokat, de azt még nem közölték, pontosan mely beruházások esetében. Kérdés, hogy az a pénz, ami a szegedi Madách iskola tornatermére elméletileg megvan, valóban meglesz-e, és ha igen, mikor.