A szabálytalankodók és az ideges, türelmetlen, agresszív sofőrök bosszantják leginkább a magyar autósokat

Jönnék-mennék, intézkednék, de ebben a kurva városban oly sok a gyökér, itt is van egy, ott is van egy – énekli Még5 a Sík Ideg Vagyok című Bëlga számban, a jelek szerint pedig a magyar autósok is valami ilyesmit érezhetnek, mikor kocsiba ülnek. A Pulzus kutatócég frissen megjelent, reprezentatív kutatása alapján nem a dugók, hanem a szabálytalankodók és az ideges, türelmetlen, agresszív sofőrök bosszantják leginkább a magyar autós társadalmat, 10-ből 6 autós ettől érzi magát stresszesnek az utakon – derült ki a kutatást megrendelő Cristo nevű autós alkalmazás sajtóközleményéből.

A kutatásból kiderült, hogy a magyar autósok majdnem kétharmada stresszel a türelmetlen, agresszív (59%) vagy szabálytalanul vezető (58%) sofőrök miatt, ez a stressz leggyakoribb forrása az utakon. A harmadik helyen az utak rossz minősége áll 37 százalékkal, ezt követi azonos arányban, 34-34 százalékkal a dugók és az utakon szabálytalanul közlekedő e-rolleresek, kerékpárosok vagy éppen gyalogosok. Nagyjából minden harmadik autóst bosszantja a parkolóhelyek hiánya, a nem a vezetésre figyelő és a rutintalan sofőrök vagy a szabálytalanul parkoló autók.

A nemek közti eltérések a szabálytalankodókkal és a rossz utakkal kapcsolatos toleranciában láthatóak: előbbi a nőket (62-55 százalék), míg az az utóbbi a férfiakat (43-32 százalék) idegesíti jobban.

A kutatásban résztvevő hazai autósok különféle technikákat alkalmaznak a stressz leküzdésére. Az agresszív, szabálytalankodó autósoktól a megkérdezettek 43 százaléka inkább távolságot tart, és nagyjából hasonló arányban vannak azok, akik igyekeznek fokozottabban figyelni. A megkérdezettek valamivel több mint harmada az útja megtervezésével próbál felkészülni a stresszes helyzetekre, nagyjából minden harmadik autós zene-, illetve rádió- vagy podcast-hallgatással igyekszik kikapcsolni, a megkérdezettek ötöde pedig egyszerűen kiabál vagy káromkodik. Ez utóbbi egyébként továbbra is teljesen konzisztens a fentebb idézett Bëlga számmal, de ez most mindegy is.

A Cristo Dr. Karap Gergő szakpszichológust is megkérdezte a vezetés közbeni stressz hatásairól, aki elmondta, ilyenkor könnyebben felkapjuk a vizet, türelmetlenebbek vagyunk. Ebből adódóan hajlamosabbak vagyunk rosszabb döntéseket hozni, hibázni a helyzetek megítélésében – nagyon gyakori például, hogy kapásból ellenünk irányuló szándékot feltételezünk a bennünket akadályozó másik jármű vezetőjéről. Mint mondta, a legfontosabb, hogy ilyenkor vezetés közben legyünk tudatosak, önreflektívek, és lássuk magunkat néha a másik közlekedő szemével is.

Néhány praktikát is megosztott, szerinte vezetés előtt érdemes átállítani az agyunkat arra, hogy vezetni fogunk, menet közben mindig gondoljuk végig, hogy miért kéne reagálnunk, ha valaki provokálni akar minket, vezetés után pedig valahogy dolgozzuk fel a stresszt, például jógával. Ez már csak azért is fontos, mert a kutatás szerint az autósok 15 százaléka vallotta be, hogy stresszes állapotban nagyobb eséllyel hajt végre rizikósabb manővereket. A Cristo egyébként március elsejével kampányt is indított a hazai biztonságosabb vezetésért.