Még mindig van tíz magyar település, ahol határérték feletti arzén van az ivóvízben

2022. február 06. – 14:36

Másolás

Vágólapra másolva

Az országban még vannak települések, ahol gondok vannak a csapvízzel, idézi Nemzeti Népegészségügyi Központ legfrissebb ivóvízminőségi jelentését a portfolio.hu. Eszerint akad egy-két település, ahol az arzéntartalom még mindig magas, a nagyobb településeken és a fővárosban pedig a víz ólomtartalma lehet aggályos.

A jelentés megállapítja, hogy a szolgáltatott ivóvízminőség tekintetében jelentős területi eltérések vannak, de az országos helyzetkép igen kedvező, a legtöbb vízminőségi jellemző a vizsgálatok 99-100 százalékában megfelelő eredményt adott, áll a cikkben.

Növényvédőszerek

2020-ban három megyében (Bács-Kiskun, Baranya és Borsod-Abaúj-Zemplén) is esetileg kimutatható volt szolgáltatott vízben határérték feletti peszticid tartalom. A növényvédőszerek (azaz a különféle inszekticidek (rovarölőszerek), herbicidek (gyomirtószerek), fungicidek (gombaölőszerek), algicidek (algaölő szerek), rodenticidek (rágcsálóölő szerek) stb.) a felszíni vagy felszín alatti vízforrásba történt bemosódás eredményeképpen kerülhetnek a nyersvízbe.

Arzén

Az arzéntartalom tíz településen még mindig határérték felett van, írja a jelentés. Kémiai szempontból évtizedeken át a geológiai eredetű szennyezők (arzén, bór, helyenként a fluorid, valamint az ammónium) jelentették a legnagyobb problémát. A legjelentősebb ezek közül (mind egészségkockázatát, mind az érintett települések számát tekintve) az arzén volt.

A 2010-es évek elején az ivóvíz arzénkoncentrációja még közel 400 településen volt határérték felett. 2020 végére azonban az arzén, bór vagy fluorid kifogásoltsággal érintett települések száma 10-re csökkent. Azon a 10 településen és településrészen, ahol még folytak a munkálatok, átmeneti vízellátást biztosítottak, amelynek minőségét ugyancsak rendszeresen ellenőrizte a népegészségügyi hatóság – derül ki a jelentésből.

Az arzén a talaj mélyebb víztartó rétegeiben fordul elő és onnan kerül az ivóvízbe. Nagy dózisban erős gyomortáji fajdalom jelentkezik, hányással és hasmenéssel, ami nagy fokú folyadékvesztéssel jár. Ez a hatás azonban az ivóvízben esetlegesen előforduló, határérték feletti mennyiség több százszorosa esetén lép fel.

Azok a települések, amelyek az NNK 2020-as listája szerint a határértéknél nagyobb arzénértékkel bírtak (a középérték szerint):

  • Ferencszállás (Csongrád-Csanád megye)
  • Földeák (Csongrád-Csanád megye)
  • Kiszombor (Csongrád-Csanád megye)
  • Kálrafalva (Csongrád-Csanád megye)
  • Makó (Csongrád-Csanád megye)
  • Makó-Rákos (Csongrád-Csanád megye)
  • Maroslele (Csongrád-Csanád megye)
  • Nagybánhegyes (Békés megye)
  • Óföldeák (Csongrád-Csanád megye)
  • Székkutas (Csongrád-Csanád megye)

Nitrit

Közegészségügyi szempontból a nitrit határérték túllépés lehet kockázatos – áll a jelentésben. A nitrit jellemzően a nagy ammónium koncentrációjú nyersvizekből keletkezik. Azokon a településeken, ahol már fordult elő nitrit határérték túllépés, a nitrit koncentrációt nagyobb gyakorisággal ellenőrzik. Mivel az ivóvízben a nitrit nagy koncentrációja elsősorban a csecsemőkre veszélyes, szükség esetén a csecsemők és várandósok részére a szolgáltatók palackos vizet biztosítanak. A nitrit tekintetében kifogásolt települések száma szerencsére évről évre csökken.

Ólom

A fővárosban és nagyobb településeken még mindig gond van az ivóvíz ólomtartalmával. Felmérés szerint elsősorban a fővárost és 5000 fő feletti településeket érintheti az ivóvíz ólom szennyezettsége. Az ólomkockázat szempontjából magas vagy nagyon magas kockázatúnak számít körülbelül 80 ezer lakóház és 455 ezer lakás. A becsült érintett lakosszám 746 ezer fő.

A csapvíz ólomtartalma elsősorban az épületek, lakások belső hálózatából származik, amelynek cseréje tulajdonosi felelősségi körbe tartozik – olvasható a jelentésben. Az ólom elsősorban a régi, 30 évnél öregebb épületek egy részében, illetve a régi vízhálózatokban még ma is sok helyen megtalálható ólomcsövekből kerül az ivóvízbe. Az ólom tartalmú ivóvíznek nincsen különös íze vagy szaga, így pl. fémes íz megjelenése nem utal az ivóvízben lévő ólom mennyiségére.

A lap szerint sokakban felmerülhet megoldásként a víztisztító berendezés vásárlása, amely valóban segítséget nyújthat a csapvíz tisztításában, de az NNK oldalán elérhető információk szerint érdemes tüzetesen átgondolni, melyik berendezés való a háztartásba.

Az NNK szerint az, hogy milyen típusú kisberendezés lehet alkalmas az ivóvíz utótisztítására, nagyban függ a helyi ivóvíz minőségétől. Erről a helyi vízszolgáltatónál, vagy a helyileg illetékes népegészségügyi szervnél lehet érdeklődni. Ezen túlmenően, külön kérésre, a vizsgálati díj megfizetése mellett, bárki ellenőriztetheti csapvize minőségét egy erre akkreditált laboratóriumokban. Az akkreditált laboratóriumok listája elérhető a Nemzeti Akkreditáló Hatóság honlapján.

Amennyiben a vásárlás mellett dönt valaki, feltétlenül olyan kisberendezést válasszon, amely rendelkezik az NNK által kiadott ivóvízbiztonsági engedéllyel (régebbi megnevezéssel ÁNTSZ engedéllyel). A kisberendezések alkalmazási engedélye kizárólag a hálózati vezetékes víz utótisztítására vonatkozik, az engedélyezési eljárás saját kútvíz tisztításának értékelésére nem terjed ki, így arra a kisberendezések biztonságosan nem használhatók.

Kövess minket Facebookon is!