Ilyen orkán itt még soha nem volt – panaszkodnak a Csongrád megyei gazdák

2022. február 03. – 04:59

Ilyen orkán itt még soha nem volt – panaszkodnak a Csongrád megyei gazdák
Móra Ferenc Sándor
Móra Ferenc Sándor
Szegedi tudósító

Másolás

Vágólapra másolva

Országszerte nagy károkat okozott a mezőgazdaságban a január végi vihar. Az erős, néhol 120 km/óra sebességű szél sok helyen szétszaggatta a zöldségtermelők fóliasátrait. Ilyen időjárási kockázatokra nagyon nehezen köthető, és drága is a biztosítás, így az érintettek többsége csak állami segítségre számíthat. A falugazdászok várják a bejelentéseket, de azt még az Agrárminisztériumban sem tudják, hogy mikorra várható, és mekkora arányú lehet majd a kárenyhítés. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a kormány ad majd kártérítést a gazdáknak, ennek részletein még dolgoznak.

Szabó Andrea őstermelő az édesapja gazdaságát vette át, a tanya 2007-óta a családjáé, és a Csongrád-Csanád megyei Szatymaz közelében van. A Telexnek elmondta, hogy a többször felújított, hat-hét év óta használt, összesen 6 nagyméretű fóliasátrából hármat tépett szét a vihar, az egyiknek a vázrendszerét is tönkretette. A szél nyomása néhol meghajlította, és több helyen el is törte a másfél ujjnyi vastag vascsöveket. A teljes fóliacserét későbbre tervezik, most megpróbálják kijavítani, amit lehet, mert ha mindent újra felépítenek, az 7-800 ezer forint költséget jelentene. Ebben nincs benne a segítők órabére, márpedig az ilyen nagy munkához több ember kell, a férjével – akinek emellett állása is van – ketten nem tudnak mindent megcsinálni: a sátor felhúzása a vázakra négyemberes feladat.

Szabó Andrea hat fóliasátrának a fele ment tönkre – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex
Szabó Andrea hat fóliasátrának a fele ment tönkre – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex

Főként kelkáposztát, fejes káposztát, brokkolit, karalábét, salátát, paprikát és zöldhagymát termelnek a sátrak alatt, családi összefogással. Egy évben kétszer is vetnek, illetve ültetnek, amikor az egyik növényt betakarítják, jön a következő. A palánták hamarosan megérkeznek, azokat el kell ültetni, és a vetéssel sem lehet sokat késlekedni, de a szabadban nem fejlődnek úgy a növények a télvégi hidegben, mint a fólia alatt. Ezért sietniük kell a sátrak helyreállításával. A bevételekben is kiesésre számít, mert a viharkár miatt kevesebb vagy gyengébb minőségű lehet a termés is.

- Akkor emiatt drágább lesz a zöldség?
- Á, nem tudjuk érvényesíteni az árakban a veszteségeinket, ahhoz mi túl kicsik vagyunk.

Korábban ekkora erejű szél itt még nem fújt, így most derült ki, hogy többnyire az összehajtások és a gyári hegesztések mentén szakad el a műanyag. Ezek a fóliák 3 éves élettartamra hitelesítettek, de jó esetben csak 4-5 év után kell újra cserélni a műanyagot, annyit általában kibír az időjárás kisebb viszontagságaiból.

A fólia az összehajtások és a gyári hegesztések mentén szakadt el – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex
A fólia az összehajtások és a gyári hegesztések mentén szakadt el – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex

A környéken mások is rosszul jártak. A közelebbi szomszédnál – ez itt úgy ötszáz méteres távolságot jelent – viszonylag szerencsésebb módon, de alaposan meghámozta a sátrakat a szélvihar, nem szaggatta szét, hanem leszedte a fóliát. Igaz, azok kisebb és alacsonyabb építmények, mint Szabó Andreáé. A falugazdásszal már beszélt, és azt a tanácsot kapta, hogy minden kárukat fényképezzék le, csak azután javítsák ki a sátrakat. Azt még nem tudja, számíthat-e kártérítésre, és ha igen, mekkorára. Szabó Andreának van mezőgazdasági biztosítása, de a fóliákra nem vonatkozik, mert azt nagyon drágának tartotta.

A homokvihar mindent vitt

Még rosszabbul járt Gémes Károly, aki hat éve őstermelő, a nagyapja gazdaságát vette át. Sándorfalva közelében petrezselyemgyökeret termeszt a földjén, fólia alatt. A sátrakat évszak, illetve a hőmérséklet szerint építik-bontják: a magokat ősszel elvetik, azután húznak rájuk fátyolfóliát és vasívekre sátrat is. A növények a tél végén kihajtanak, majd tavasszal, amikor már elég meleg van, leszedik a sátrat, és a szabadban fejlődik tovább a fehérrépa. Gémes földjén nem is csak szél, hanem homokvihar is pusztított, ami a gazda mindegyik sátrát elvitte, a vasvázakat is több helyen ledöntötte. A 16 darab 25 méter hosszú sátor mind tönkrement, a szétszaggatott fóliát viheti a szeméttelepre. A vetést közvetlenül borító fátyolfóliát is nagyrészt letépte a szél, az éppen csak kikelt növények többsége elpusztult, talán a harmada maradt meg. A kára értékét másfél millió forintra becsüli, ezen kívül kiesik a zöldség ára is, amit már nem fog tudni kitermelni és eladni, az több mint 4 millió forint lenne. Neki nincsen biztosítása.

Ebből már nem lesz répa, mutatja Gémes Károly – Fotó Móra Ferenc Sándor / Telex
Ebből már nem lesz répa, mutatja Gémes Károly – Fotó Móra Ferenc Sándor / Telex

A termelők gondjait fokozza, hogy

a gazdálkodás költségei nőttek: az üzemanyag, a fólia, a vasanyag is drágult, és a legegyszerűbb alap-műtrágya ára is a háromszorosára nőtt egy év alatt.

Miközben az üzletekben egyre többet kell fizetni a zöldségért, ő nem tudja drágábban adni az áruját, tőle nyomott áron veszik meg. Krumplit már azért nem termel, mert évekig csak ugyanannyiért lehetett eladni. Gémes tavaly fejlesztette a gazdaságát: többféle gépet is vett, részben azért, mert idénymunkást nyáron, amikor több a tennivaló, alig lehet találni, és a napszámosok munkabére is növekszik. Ő főállásban termelő, a barátnője segítségével dolgozik. Azt mondta, nem adja fel: nagyon szereti a gazdálkodást, nem akar mást csinálni. A következő napokban megint elvet egy újabb adag petrezselyem-magot, de már a földje másik, széltől védettebb részén, és a vetésre új fóliasátrakat állít fel.
Gémes Károly éppen a Telexnek adott interjú előtt beszélt a falugazdásszal. Egy nappal korábban olyan hírt kapott, hogy nem lesz kártérítés, de utóbb kiderült, hogy mégis van rá esély. Azt még nem tudja, mikor és mekkora összegre számíthat, de azt nem tartja valószínűnek, hogy teljesen megtérül a kára.

Biztosítást a fóliára? Háááát...

A hazai biztosítók nagyon nem szívesen kötnek fóliasátrakra biztosítást, sőt, a többségük nem is vállal ilyet – mondta a Telex kérdésére Dr. Kalcsevics László, a főként mezőgazdasági biztosítások közvetítésével foglalkozó Agrikusz Agrár Alkusz Zrt. vezérigazgatója. A fóliasátrak nagy kockázatot jelentenek, mert könnyen megsérülhetnek, ami ráadásul az alattuk lévő növényekben is károkat okozhat. Az egyre gyakoribb szélsőséges időjárás miatt nő a káresemények száma. A szakértő szerint az a négy cég, amelyik még hajlandó vállalni a fóliát, előzetesen nagyon alapos dokumentációt igényel a sátorhoz felhasznált anyagokról, továbbá magas árat kér a biztosításért, a kár bekövetkezése esetére pedig nagyarányú önrészt köt ki. Mindez a termelők kedvét is elveszi attól, hogy biztosítást kössenek.

Ez a fólia a szeméttelepre kerül – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex
Ez a fólia a szeméttelepre kerül – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex

Fotózzák le és jelentsék be!

A Fóliás gazdálkodók, kertészek és őstermelők Facebook–csoportba sokan raktak fel fényképet vasárnap óta arról, hogyan tette tönkre a szélvihar a fóliasátrukat. Volt, aki azt írta, hogy a 9 sátrából egy sem maradt épen, és kettőnél még a bordákat is kidöntötte a szél. Olyan videó is látható, amelyen a vihar közben kézzel próbálják megtartani a műanyagot a helyén.
A károsultak már egy külön csoportot is alakítottak, ott is látható a bejegyzésekből, hogy az országban sok helyen – például Pest, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna és Heves megyékben is – leszaggatta a fóliákat a 100-120 km/óránál is nagyobb sebességű orkán.

Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara weboldalán is olvasható, hogy a veszteségeiket a területi falugazdásznál jelenthetik be a termelők, erre a kárt okozó esemény napjától számítva két hetük van, de a legjobb, ha mielőbb megteszik. A közlemény szerint a minisztérium megkezdte annak vizsgálatát, hogy hogyan lehetne rendkívüli, közvetlen támogatási lehetőséget nyújtani a kárt szenvedett gazdálkodóknak.

Gulyás Gergely: lesz kárenyhítés

Cikkünk megjelenése után, a csütörtökön reggel tartott Kormányinfó sajtótájékoztatón Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy az agrártárca vizsgálja, milyen mértékűek a viharkárok a mezőgazdaságban. A kormány úgy döntött, pénzt ad a károsultaknak, különösen a fóliás zöldségtermesztőknek, akiknél a legnagyobb lehet a kár. A kormány arra számít, az államnak többmilliárd forintba kerül majd a kártalanítás.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!