2300 kötetes könyvtára és érmegyűjteménye van Márki-Zay Péternek, augusztus óta nőtt a banki tartozása
2022. január 31. – 18:43
Továbbra sincs autója és nagyobb összegű megtakarítása Márki-Zay Péternek – ez derült ki a hódmezővásárhelyi polgármester hétfőn közzétett vagyonnyilatkozatából.
A parlamenti képviselőknek, kormánytagoknak, valamint a polgármestereknek és az önkormányzati képviselőknek január 31-ig kell nyilatkoznia a vagyoni helyzetéről. A hódmezővásárhelyi polgármester már órákkal a határidő előtt nyilvánosságra hozta a nyilatkozatát az önkormányzat oldalán.
Márki-Zay Péter legutóbb az ellenzéki előválasztás előtt töltött ki egy hasonló dokumentumot, ami az indulás egyik feltétele volt. Ez alapján az látszik, hogy előválasztási győzelme ellenére nem történt komoly változás az anyagi helyzetében augusztus óta, mindössze a banki tartozása nőtt közel 740 ezer forinttal. Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt januári nyilatkozatában 20,23 millió forintos hiteltartozásról számolt be.
Háromfajta megtakarítással készül a nehezebb évekre:
- 8,52 millió forintja van önkéntes nyugdíjpénztárban, valamint
- 442,68 ezer forintos nyugdíjbiztosításról, és
- 1,78 millió forintos lakástakarékról ír a dokumentumban.
Márki-Zay polgármesterként bruttó 977 ezer forintot keres Hódmezővásárhelyen, más jövedelme a vagyonnyilatkozata szerint nincs. Továbbra is felerészben tulajdonosa annak a 297 négyzetméteres hódmezővásárhelyi háznak, ahol a családjával él. Vasárnap innen jelentkezett be Simon Andrással. A kerttel együtt 1550 négyzetméteres ingatlant még 2011-ben vásárolta.
A dokumentum legérdekesebb részét az ingóságoknál kell keresni. Eszerint Márki-Zay Péter az elmúlt bő harminc évben 2300 kötetes könyvtárat gyűjtött össze, amely értékét 1,2 millió forintra becsülte, és 3240 darabos érmegyűjteményt is feltüntetett a nyilatkozatban, összesen 1,44 millió forint értékben. A vasárnapi videóban a miniszterelnök-jelölt arról beszélt, hogy a kedvenc könyvespolca az íróasztala mögött található, és történelmi, filozófiai, politológiai, közgazdaságtani, irodalmi könyvei vannak.
Izgalmasnak tűnhet a közpénzből fizetést kapó, és hivatalosan főként ebből élő közjogi tisztségviselők, kormánytagok, vagy éppen a megválasztott parlamenti képviselők vagyoni helyzetét követni, a jelenlegi magyar vagyonnyilatkozati rendszer azonban lényegében értelmetlen, hiszen a képviselők és kormányzati szereplők azt vallanak be, amit akarnak. Az átláthatóságért küzdő civil szervezetek évek óta hiába hívják fel minden egyes alkalommal a figyelmet arra, hogy a vagyonnyilatkozatok jelenlegi rendszere nem képes biztosítani a közhatalmat gyakorlók vagyonosodásának az átláthatóságát, hiszen a képviselők bármikor átírhatják vagyonukat rokonaik nevére, és ezt bizony a nyilvánosság, azaz a hivatalos fizetést adó magyar társadalom nem tudja ellenőrizni. A rokonok vagyonnyilatkozatához kizárólag a Mentelmi, Összeférhetetlenségi és Mandátumvizsgáló bizottság tagjai tekinthetnek bele, és ők is csak egy esetleges, képviselő ellen folyó vagyonnyilatkozati eljárás során. Ilyen eljárást elvileg bárki kezdeményezhet – a gyakorlatban viszont kizárólag a gondolatolvasók, hiszen egy titkos vagyonnyilatkozatban kell megjelölni ehhez a kifogásolt sorokat.
De korántsem ez az egyetlen probléma a rendszerrel, hiszen a valós, érdemi ellenőrzés kijátszását kifejezetten segíti, hogy nem kell azonosító adatokat – helyrajzi számot, ingatlan címét, hitel esetén a hitelfelvétel idejét, pontos összegét – megadniuk a honatyáknak. Szintén nem kell nyilatkozni a különböző társadalmi szervezeteknél vagy testületeknél betöltött tagságról. Márpedig ez összeférhetetlenséget eredményezhet a törvényhozási munka során, és noha létezik ilyen különnyilatkozat is, az nem nyilvános, így ellenőrizhetetlen. De mindez eltörpülhet emellett is, hogy a vagyonnyilatkozatok hibás, nem megfelelő kitöltését lényegében lehetetlen büntetni a jelenlegi szabályok szerint. A Mentelmi Bizottságnak ugyanis nincsen lehetősége átfogó vizsgálatot lefolytatni a képviselők vagyonosodásával kapcsolatban.
