Egy felmérés szerint az autósok negyede lemondana az autójáról az Erzsébetvárosban, ha cserébe kapna valamit

Az erzsébetvárosi önkormányzat klímavédelmi kabinetjének egy tavaly decemberi közvélemény-kutatáson alapuló tanulmánya szerint az autószám-csökkentés elérésének egyik eszköze a közösségi autóhasználat lehet, mert egy közösségi autó a kutatások szerint 5-10 saját autót tud kiváltani. Ezért Nyugat-Európában már számos helyen közösségi autók részére fenntartott parkolókkal segítik a lakosok közösségiautó-használatát. A felmérés alapján az erzsébetvárosiak többsége is egyetért azzal, hogy Erzsébetvárosban legyen legalább 30-40 ilyen parkoló.

Másik lehetőség, hogy a saját autót nem használók is kapjanak hasonló értékű kedvezményeket közösségiautó-használathoz vagy közösségi közlekedéshez, mint amennyit az autóhasználók kapnak az ingyenes parkolási engedély révén. A felmérés szerint ez esetben az autósok negyede mondana le a saját autójáról, és így rengeteg terület szabadulna fel fák, szélesebb járdák és sétálóutcák számára.

Leggyakrabban gyalogolnak a kerületben, aztán jön a BKV, majd az autó és a kerékpár

A felmérés szerint meglepő módon az erzsébetvárosiak leggyakoribb közlekedési módja a gyaloglás, és itt nem a legközelebbi buszmegállóhoz vagy boltba tartó sétára kell gondolni, mert a felmérésben csak az 500 méternél hosszabb gyaloglásra kérdeztek rá. A válaszok alapján az erzsébetvárosiak 55 százaléka minden nap gyalogol, 90 százalékuk pedig legalább hetente.

BKV-t 35 százalék, autót 21 százalék, kerékpárt 13 százalék, rollert 1 százalék használ naponta. Hasonló arányok figyelhetők meg amúgy az Erzsébetvárosba dolgozni vagy egyéb okból járók esetében is, bár a dolgozni járók között több a napi kerékpárhasználó (19 százalék), az egyéb okból bejárók között jóval kevesebb a napi autóhasználó (10 százalék).

Ez az ábra azok arányát mutatja korcsoport szerint, akik legalább heti rendszerességgel használják valamelyik közlekedési módot.

A középkorúak választják inkább az autót

A felmérés azt mutatta, hogy a közösségi közlekedést intenzívebben használják a fiatalok és a 65 év felettiek, míg a középkorúak gyakrabban használják az autót. Érdekesség, hogy az 51-65 év közöttiek közel 30 százaléka legalább hetente kerékpározik, nem sokkal maradva el a fiatalabb csoportok hasonló mutatóitól. Rollert az 50 év felettiek alig, de a fiatalabbak is csak alacsony arányban (7-8 százalék) használnak legalább heti rendszerességgel.

Jelentős különbség mutatkozik a nők és férfiak kerékpárhasználati szokásaiban. Míg a férfiak 41 százaléka kerékpározik legalább hetente, és 17 százaléka jár kerékpárral munkába vagy oktatási intézménybe, a nők esetében 21 százalék és 10 százalék tesz hasonlóképpen.

A legtöbben (a válaszadók négytizede) akkor kerékpároznának gyakrabban, ha több kerékpársáv lenne Budapest belső részén, vagy több forgalomcsillapított utca. Érdekes módon a 30 km/h-s sebességhatár jóval kevesebb (27 százalék) embert ösztönözne több kerékpározásra, pedig az alacsonyabb sebességhatár számos kutatás szerint nagymértékben csökkenti a balesetek kockázatát.

Akik autóznak, a kerületen belül is sokat használják, mert ingyen parkolhatnak

A következő ábra a munkába járás módját mutatja attól függően, hogy ki hol lakik és dolgozik:

Érdekesség, hogy autóhasználat tekintetében alig van különbség a három csoport között, miközben azt lehetne hinni, hogy a kerületen belül jóval alacsonyabb az autóhasználat mértéke, állapítja meg a tanulmány. Ezt a jelenséget a KSH 2011-es népszámlálási adatai is megerősítik az V., VI. és VII. kerület tekintetében: míg a kerületek között az autóval munkába járók aránya 3 és 9 százalék között változik, a kerületeken belül mindhárom esetben 12 százalék.

Ennek a fő oka az lehet, hogy míg a kerületen belül maradva ingyenes marad a parkolás, a szomszédos kerületekben már legtöbbször fizetni kell érte. Azaz az egész kerületre érvényes parkolási engedélyek – amelyek az V.-VIII. kerületeken kívül csak a lakóhely környékére érvényesek – jelentősen növelik a kerületen belüli autóforgalmat.

Népszerű lenne, ha fák állnának be a parkolóhelyekre

A következő ábra azon erzsébetvárosiak arányát mutatja, akik 4-es vagy 5-ös fontosságúnak gondolnak különböző lehetséges közlekedési intézkedéseket.

Látható, hogy jelentős különbségek vannak a parkolási engedéllyel rendelkezők és nem rendelkezők között, ami azért fontos, mert a parkolási engedéllyel rendelkezők valós arányuknál (kb. 30-35 százalék) jóval nagyobb arányban (53 százalék) töltötték ki a kérdőívet. Ezért valószínű, hogy a teljes lakosságban egy intézkedést fontosnak tartók aránya közelebb van az engedéllyel nem rendelkezők körében tapasztalt arányhoz.

Így feltételezhető, hogy az Erzsébetvárosban lakók mintegy hattizede tartja fontosnak vagy nagyon fontosnak, hogy a parkolók egy része helyén fák legyenek, illetve, hogy legyen több sétálóutca, és mintegy héttizedük gondolja fontosnak, hogy legyenek utcaszakaszok, ahol csak a lakosság parkolhat. Ugyanakkor csak körülbelül a lakosság harmada tarja fontosnak, hogy több egyirányú utca legyen megnyitva a szembe menő kerékpárforgalomnak.

Mennyibe is kerül egy autó egy hónapban?

Az átlagos erzsébetvárosi évi 12 ezer kilométert tesz meg autójával, ami jelentősen elmarad az országos 16 ezer kilométeres átlagtól. Ez persze nem meglepő, hiszen a nagyvárosok belső részein minden közel van, és nagyon sok út könnyen kiváltható egyéb közlekedési móddal. A saját autót használók 9százaléka évi 3 ezer kilométernél kevesebbet, 35 százaléka évi 6 ezer kilométernél kevesebbet utazik autójával.

A saját autóval közlekedők válaszai azt mutatják, hogy jelentősen alábecsülik autóhasználatuk teljes költségét, beleértve az autó értékcsökkenését, biztosítását, szervízelését, üzemanyag-fogyasztását stb. A Greengo számításai szerint egy átlagos, 12-15 éves autó mérsékelt (4 ezer km/év) használatának teljes költsége kb. havi 60 ezer forint, de minden spórolási lehetőséget kihasználva (legolcsóbb autó, Casco és gumicsere nélkül, évi 2 ezer kilométert vezetve) sem nagyon lehet megúszni az autóhasználatot havi 25 ezer forint alatt (Totalcar-kalkulátor).

Ennek ellenére az évi 3 ezer kilométernél kevesebbet utazók több mint fele, és a 3-6 ezer kilométert, valamint a 6-10 ezer kilométert utazók 20-24 százaléka azt állítja: havi 15 ezer forintnál kevesebbet fordít az autóhasználatára. Ez az összeg vélhetően az üzemanyagköltségen túl csak minimális autókarbantartási és fenntartási költséget tartalmaz.

A teljes költséget figyelembe véve sokaknak jobban megérné a közösségi autóhasználat. De mégis kiknek? A Greengo számításai szerint egy átlagos autó esetén kb. évi 7500 kilométerniy használat alatt már jobban megéri a közösségi autóhasználat. Kicsit lejjebb adva az igényeket pedig talán olyan 5-6 ezer kilométer között lehet a határ. Vagyis a saját autóval rendelkező erzsébetvárosiak kb. harmada pénzügyileg jobban járna, ha inkább közösségi autót használna. Sőt, akár még többen is, ha figyelembe vesszük, hogy a kutatások alapján a saját autóról közösségi autóra váltók jellemzően ritkábban használnak autót, mivel jobban érzékelik az autóhasználat magasabb költségeit.

Az emberek szerint nem az ár az elsődleges probléma a közautókkal, hanem hogy nem lehet nyaralni menni velük – pedig lehet

A felmérés alapján például kevesebb válaszolót (66 százalék) tart vissza a közösségi autóhasználat magasnak tekintett költsége, mint az a nehézség, hogy a nyaraláshoz esetleg bonyolult lehet autót bérelni – ez ugyanis a megkérdezettek 72 százalékát zavarja.

Frissítés: a cikk megjelenése után jelentkezett a Share Now közautó-szolgáltató, ahol már akár 30 napra is ki lehet bérelni az autót, azaz szerintük így nincs akadálya a nyaralásnak sem.

Azt, hogy a közösségi autót mások is használják, az autóhasználók 41 százaléka tartja problémának. Emellett többen azt írták, hogy azért nem használnak közösségi autót, mert abban nem lehet kutyával együtt utazni.

Bár a közösségi autók már hat éve jelen vannak Budapest belső részének utcáin, a saját autóval rendelkezők 15 százaléka még nem hallott róluk. Ugyanakkor a közösségi autóhasználat népszerűségére utal, hogy a válaszadók 16 százaléka használ közösségi autót. A kor előrehaladtával fokozatosan csökken a használók aránya: míg 35 év alatt a válaszolók negyede használ közösségi autót, 65 év felett senki sem, amiben az is szerepet játszhat, hogy a 65 év felettiek közel fele nem is ismeri ezt a szolgáltatást.

A közösségi autót használók bizonyosan felülreprezentáltak voltak a kitöltők között, ugyanis a közösségiautó-szolgáltatók tájékoztatása alapján Erzsébetvárosban 10 százalék alatt lehet a közösségi autót használók aránya. A közösségi autót a legtöbben szórakozásra (pl. színházba, moziba járásra 47 százalék), bevásárlásra (31 százalék), család/barátok látogatására (29 százalék) és a repülőtérre való eljutásra (28 százalék) használják. A közösségi autóhasználóknak csak 20 százaléka használja legalább hetente a közösségi autót és 45 százalékuk ritkábban használja, mint havonta.

A többség egyetért, hogy legyen kb. 35 kizárólagos parkolóhely csak közautóknak

A közösségi autóhasználat elősegítése céljából Nyugat-Európában sok helyen jelölnek ki olyan parkolóhelyeket, ahol kizárólag a közösségi autók állhatnak meg. A válaszok alapján az erzsébetvárosiak többsége is egyetért az ilyen parkolók kijelölésével. A érdemben válaszolók közül csak 29% utasította el az ilyen parkolók kialakítását, a válaszolók kétharmada szerint legalább 200 parkolónként lehetnének ilyen helyek Erzsébetvárosban – ez mintegy 35 közösségi autó parkolót jelent. Leginkább a 35 év alattiak támogatják az ilyen parkolók létesítését, de minden korcsoportban többségben vannak azok, akik szerint legalább 500 parkolóhelyenként lehetnének ilyen parkolók.

Egy éves BKV-bérlet áráért cserébe az autósok negyede lemondana az autójáról

A felmérés rákérdezett arra is, hogy a lakosok milyen értékű közösségi autóhasználatra vagy belföldi közösségi tömegközlekedésre fordítható kedvezmény esetén mondanának le a saját autóról. A válaszok alapján az Erzsébetvárosban állandó lakcímmel rendelkező autós lakosok mintegy negyede lemondana a saját kocsiról, ha évi legalább 100 ezer forint értékű kedvezményt kapna (azaz kb. az éves Budapest-bérlet árát) egyéb közlekedési szolgáltatásra – azaz annyit, amennyit egy parkolási engedéllyel rendelkező lakos kap ma Erzsébetvárosban. Ennél kisebb értékű kedvezmény esetén csak az autósoknak körülbelül tizede mondana le az autójáról. Ez a hajlandóság leginkább a 35 évnél fiatalabbakra jellemző, akik közül körülbelül minden második mondana le az autójáról valamilyen kedvezmény fejében.

A felmérés alapján azt is támogatná a többség, hogy szennyező autók a jövőben ne kapjanak parkolási támogatást, illetve hogy az ilyen autóval rendelkező rászoruló autósok kapjanak támogatást a szennyező autójuk lecserélésére, vagy arra, hogy lemondjanak a saját autóról.