Nem tágít az állam, minden idők egyik legmagasabb kártérítését követeli vissza egy gyilkostól

Legfontosabb

2022. január 10. – 17:08

Nem tágít az állam, minden idők egyik legmagasabb kártérítését követeli vissza egy gyilkostól
Idősebb Burka Ferenc az ellene és fia, ifjabb Burka Ferenc ellen emberölés bűntette miatt a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség által indított büntetőper határozathirdetésén a Debreceni Törvényszék tárgyalótermében 2017. június 7-én – Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Hétfőn a Debreceni Járásbíróságon lezajlott a tárgyalás, amelyben minden idők egyik legmagasabb kártalanítási összegét követeli vissza a magyar állam attól a tiszadadai férfitól, akiknek az ügye lassan 22 éve húzódik. Az idősebb Burka Ferenctől visszakövetelt pénz kérdésében várhatóan februárban hirdetnek ítéletet, nyilatkozta a Telexnek Zeke László, a férfi védője.

Ahogy októberben megírtuk, az állam – jogalap nélküli gazdagodásra hivatkozva – követeli vissza a Burkának kifizetett, a maga idejében rekordmagasnak számító, 20 millió forintos kártalanítási összeget. A tiszadadai férfi és fia, akit szintén Burka Ferencnek hívnak, azért kaptak kártalanítást az államtól még 2006-ban, mert úgy nézett ki, hogy ártatlanul töltöttek előzetes letartóztatásban körülbelül hat évet egy olyan gyilkosságért, amelyet nem ők követtek el. A bűntény, ami miatt Burkáék nevét megismerte az ország, 1999 márciusában történt Újszentmargitán. Az áldozatot Gyurcsó Jánosnak hívták, a magányos embert egy háromezer forint értékű tévéantennáért verték agyon valakik ököllel és betonvassal. Burkáékból szinte azonnal gyanúsított lett, letartóztatták őket. Első fokon a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság bűnösnek is találta őket. 2002-ben 15, illetve 13 év fegyházbüntetést kaptak.

A következő évben azonban melléjük szegődött a szerencse: hatályon kívül helyezték az elmarasztaló ítéletet, a bíróságot új eljárásra utasították, és ebben az új eljárásban első, majd másodfokon is felmentették a két Burkát. A Szegedi Ítélőtábla 2006-os, jogerős felmentő ítélete után nyílt meg a kártalanítás lehetősége.

Apa és fia szabadok voltak, és együtt összesen 45 millió forintot kaptak.

Az újabb fordulat 2013-ban következett be: a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség új bizonyítékra hivatkozva perújítást kezdeményezett. Egy családi viszály indította el az események láncolatát. A fiatalabb Burka időközben kamasszá serdült fia, aki a gyilkosság idején csak 2 éves volt, egy kihallgatott veszekedésből megtudta, hogy mégiscsak igaz volt a vád. Több családtag is terhelő vallomást tett. A perújítás vége az lett, hogy 2018. szeptember 13-án jogerősen 9, illetve 7 és fél év fegyházra ítélték Burkáékat.

Az újságok megírták, de a minisztériumban nem tudtak róla?

Idősebb Burka Ferenc 2019 januárjában önként jelentkezett a hatóságoknál, hogy letöltse büntetése hátralévő részét, de a kártalanítás ügyében a férfit képviselő Zeke László szerint évekig nem történt semmi. A magyar állam csak 2021 januárjában szólította fel fizetési meghagyásban az idősebb Burkát arra, hogy fizesse vissza az államnak a 20 millió forint kártalanítást.

Az ügyvéd szerint az Igazságügyi Minisztérium jogtanácsosa most hétfőn Debrecenben, a bíróságon, az első tárgyaláson is azt képviselte, hogy ez a tavalyi fizetési meghagyás jogos követelés. Zeke ugyanakkor amellett érvelt, hogy az állam egyrészt csak perújítással követelhette volna vissza jogszerűen a pénzt, másrészt jócskán kicsúszott a határidőből. Az ügyvéd azt mondja, hogy mivel a kártérítés ügyében született ítéletet nem módosították miután a bíróság 2018-ban bűnösnek találta az ügyfelét, a 20 milliós kártérítést megítélő ítélet még mindig jogerős. Ha ezek után a bíróság februárban úgy döntene, hogy Burkának vissza kell fizetnie a 20 milliót, akkor Zeke szerint két egymással ellentétes, jogerős ítélet lépne hatályba.

Burka Ferencet és fiát 2017. június 7-én emberölés miatt 12, illetve 10 év fegyházbüntetésre ítélte a bíróság – Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Burka Ferencet és fiát 2017. június 7-én emberölés miatt 12, illetve 10 év fegyházbüntetésre ítélte a bíróság – Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Ami a határidőn túli visszakövetelés érvét illeti, Burka ügyvédje szerint erre „egy kicsit kétségbeesetten mondja a minisztérium képviselője, hogy később értesültek arról, amikor ügyfelemet elítélték. Ez már csak jóhiszeműség szempontjából sem állja meg a helyét egy olyan ügyben, ami 20 éve közfigyelemben van, és aminek a fejleményeiről azonnal beszámoltak az újságok is.”

Zeke azt mondta a Telexnek, hogy várhatóan februárban hirdetnek ítéletet ebben az ügyben.

Aki ártatlanul ül, annak kártalanítás jár

„Akinek szabadságát alaptalanul vagy törvénysértően korlátozták, kárának megtérítésére jogosult” – mondja ki az Alaptörvény. Akit ártatlanul ítéltek börtönre vagy akár csak letartóztatásban tartottak bezárva, kártalanításért beperelheti a magyar államot. Ilyenkor még azt sem kell bizonyítani, hogy bármi jogellenesen történt volna, elég önmagában az a tény, hogy egy olyan embert, akit – az ügy jogerős nyugvópontja felől nézve – nem kellett volna, megfosztottak a szabadságától.

Vagyoni és nem vagyoni kártalanítást is lehet követelni. A konkrét, bizonyítható anyagi veszteségek (például kiesett munkabér kompenzálása) mellett a sérelemdíjként pénzben nehezebben kifejezhető károk beárazásáról szól, mint például a rácsok mögött megroppanó fizikai és mentális egészség, vagy épp a párkapcsolat, a család szétesése.

Ma egyébként már nem is feltétlenül kell pert indítani a kártalanításért. Nemrég bevezették az egyszerűsített kártalanítási eljárásnak hívott lehetőséget. Ezzel az ártatlanul bezárt ember talán kisebb összeghez jut végül, mint amennyit perrel szerezhetne, de hamarabb megkapja a pénzt, elkerülve az esetleg hosszúra nyúló pereskedést. Ilyenkor kizárólag a leült napok számát veszik figyelembe, és egy napért 7 ezer forint jár, ezt az összeget szorozzák fel. Egy hónap tehát 210 ezer forintra jön ki. Kártalanítási perekben az egy hónapért megítélt összeg az adott ügy körülményeitől függően változik, de jellemzően havi három-négy-ötszáz ezer forint körül szokott alakulni. Az egyszerűsített eljárás lehetőségével ezzel együtt egyre többen élnek, 2020-ban már az összes kártalanítási igény 30 százalékánál ezt az utat választották.

Minden idők egyik legmagasabb kártalanítási összege

Az Igazságügyi Minisztériumtól közérdekű adatigényléssel kikért, az Ártatlanul elítélve című könyvben szereplő adatok szerint 2011 és 2020 között minden egyes évben összesítve több mint 200 millió forintot fizettek ki Magyarországon olyan emberek kártalanítására, akiknek a szabadságát alaptalanul korlátozták. Az összeg többször a 300 millió forintos határt is átlépte. 2020-ban 65 esetben fizetett ki az állam ilyen jellegű kártalanítást jogerős bírósági határozat alapján.

Burkáék 20, illetve 25 millió forintja a maga idejében a Magyarországon valaha megítélt legmagasabb összegű kártalanítás volt, de később akadt, aki náluk is többet kapott. A mostani állás szerint a legmagasabb kártalanítási összeg, amit az Igazságügyi Minisztérium kifizetett, 100 millió forint volt: az a sashalmi panziós kapta, aki jogos védelemből ölt embert, és összesen 81 hónapot ült ártatlanul.

Zeke Lászlónak nincs arról hivatalos információja, hogy az ifjabb Burka Ferenc kártérítésével jelenleg mi a helyzet, mivel a fiú képviseletét nem ő látta el korábban sem, ugyanakkor közvetett információja van arról, hogy tőle is visszakövetelheti az állam a 25 milliós összeget. A saját ügyfeléről ugyanakkor elmondta, hogy mivel még mindig börtönben ül, nincs kereső foglalkozása, és a kártérítési összeget korábban már elköltötte. „Így érdemi végrehajtásra nincs lehetőség”, szerinte nem is a 20 millió forint visszafizetése a tét, a magyar állam számára egyszerűen presztízskérdés az összeg visszakövetelése.

Kövess minket Facebookon is!