Itt a Nébih fogyaszthatósági kisokosa: kis szerencsével akár 9 hónapja lejárt tartós tejet is meg lehet inni

Ugyan a minőségmegőrzési idő (mindjárt részletezzük, miben más, mint a fogyaszthatósági idő) lejárata után semmiféle élelmiszert nem lehet kereskedelmi forgalomban árusítani, de az Európai Parlament és Tanács döntése értelmében idéntől ezek már eladományozhatóvá váltak, írja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a honlapján azzal a kitétellel, hogy az adományozásra szánt termékek biztonságosságáért, megfelelőségéért az adományozó, azaz a kereskedő felel.

A Nébih a Maradék nélkül weboldalon részletes tájékoztatást nyújt az élelmiszerpazarlásról. Az erről szóló nem éppen szerénytelen közleményben azt írják, hogy mind a lakosság, mind az élelmiszer-forgalmazók és a karitatív szervezetek számára hasznos lehet hiánypótló útmutatójuk, ami kizárólag a tartósabb termékekre vonatkozik, vagyis azokra, amiknek minőségmegőrzési idejük van (ez az jelenti, hogy a gyártó eddig garantálja a minőséget, de nem jelenti, hogy nem fogyasztható). Ezzel szemben azok a könnyen romló élelmiszerek, amiknél fogyaszthatósági időt jelöltek meg nem adományozhatók el, ezek lejáratot követő megevésük, megivásuk esetén komoly egészségügyi kockázattal kell számolni, így ki kell őket dobni.

Röviden tehát:

• az az élelmiszer, aminél a fogyaszthatósági idő lejárt, kuka,
• az pedig még várhat kicsit, aminek a minőségmegőrzési ideje lejárt (lásd lejjebb, hogy mennyit), de itt is minden esetben ellenőrizni kell fogyasztás előtt a színt, ízt, szagot, állagot, így ha a ketchup trutyis vagy túl folyós, meg még büdös is, jobb kidobni.

A Nébih azt írja, hogy az ajánlást szakemberek állították össze az egyes termékekre, de kiemelik azt is, hogy

az ajánlott intervallumok a megfelelően tárolt élelmiszereknél tekinthetők irányadónak, továbbá lényeges, hogy minden esetben egyéni mérlegessel lehet csak eldönteni, valóban fogyasztható-e a termék.

Az Országgyűlés egyébként nemrég, december közepén szavazta meg az élelmiszer-pazarlás csökkentésére hivatkozó, élelmiszerláncot szabályozó törvény módosítását, melynek értelmében a nagy (100 milliárd forintnál nagyobb árbevételű) láncoknak (így az Aldinak, az Auchannak, a Lidlnek, a Penny Marketnek, a Sparnak és a Tescónak) fel kell ajánlani a lejárathoz közeledő élelmiszereit az államnak. Ezt 48 órával a minőségmegőrzési határidő előtt kell megtenni, emellett a nagy láncok kiskereskedelmi adójának legfelső sávjában is változik a kulcs, eddig 2,5 százalék volt az adó, ez a jövőben 2,7 százalék lesz.

Az új szabályok nem vonatkoznának azokra az élelmiszerekre, amelyeket eleve 48 óránál rövidebb lejárati idővel gyártanak, azaz megmenekül például a tescós-auchanos pékáru. Az érintett üzleteknek élelmiszerhulladék-csökkentési tervet kell készíteniük, amit az élelmiszermentő központnak kell benyújtaniuk. Az első ilyen tervüket 2022. május 31-ig kell beterjeszteniük. Emellett ki kell nevezniük egy élelmiszermentési felelőst is. Az áruházak egyébként eddig sem dobtak ki tömegesen élelmiszert, eddig is hasznosították, csak ezt elsősorban a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, és más karitatív szervezetek segítségével.