A Dél-Alföldön még nagyobb gyógyfürdők lesznek, állami milliárdokból fejlesztenek az önkormányzatok

2021. december 08. – 22:50

A Dél-Alföldön még nagyobb gyógyfürdők lesznek, állami milliárdokból fejlesztenek az önkormányzatok
A Makói Hagymatikum Gyógyfürdő bejárata – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex
Móra Ferenc Sándor
Móra Ferenc Sándor
Szegedi tudósító

Másolás

Vágólapra másolva

A Dél-Alföldön 30-50 kilométerenként van már egy gyógyfürdő, és most többet is bővítenek állami támogatásból. Kisebb beruházásokra 1-2 milliárdot, nagyobbra 10 milliárdot is ad a kormány. A tulajdonos önkormányzatok eleinte ráfizetnek az üzemeltetésre, de a fürdők néhány év múlva már bevételt hozhatnak. Kérdés, hogy az egyre szélesebb kínálatban a nyereséghez szükséges vendégszámot sikerül-e hosszabb távon is megtartani. Tavaly a járvány országszerte majdnem százmilliárdos veszteséget okozott az ágazatban.

A Halasthermál fürdő alapjain új gyógy- és élményfürdőt hoznak létre Kiskunhalason. Az önkormányzat évente 30-40 millió forintot költött a tulajdonában lévő fürdő üzemeltetésére, ami elavult, és veszteséges, mondta Fülöp Róbert, a város polgármestere a Telexnek.

Kiskunhalas kimaradt a korábbi fürdőfejlesztési programokból. Most a csarnokban három, a szabadban szintén három medence van, a többségük gyógyvizes. A 48 fokos hőmérséklettel feltörő vizet a nyolcvanas években nyilvánították gyógyvízzé. Főként reumás és mozgásszervi betegségek kezelésére alkalmas. A látogatók száma a járvány előtti időszakban évente 140 ezer fő körül alakult, főként a városban élők és a környékbeliek jöttek, az idegenforgalom szinte elenyésző volt. Most húsz alkalmazott van.

Halasthermál fürdő, Kiskunhalas – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex
Halasthermál fürdő, Kiskunhalas – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex

A tervezett Csipke Gyógyfürdőt 2023-ban nyithatják meg. Az egészségügyi szolgáltatások mellett lesz több úszómedence, élményfürdő, szaunák, csúszdák, gyermekmedencék, továbbá élménypark és kemping is. A fedett részben húsznál is több, a szabadtériben pedig hat különféle medence lesz, összesen 3255 négyzetméter vízfelülettel, így az ország legnagyobb ilyen létesítményei közé kerül. Erről már egy igen részletes látványterv-videó is látható Bányai Gábor, a választókörzet fideszes országgyűlési képviselőjének Facebook-oldalán.

Mindehhez a mai árakon számolva 22 milliárd forint kell, ezt állami támogatásból várják, amire már kaptak kormányzati ígéretet.

Az előkészítés költségeit a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Programból nyerte el a város, százmillió forintot költöttek a fejlesztési terület megvásárlására. A meglévő termálkutat felújították, és fúrattak még egyet.

Évente 500 ezer vendég kell ahhoz, hogy az új, több mint száz főt foglalkoztató fürdő nyereséges legyen. Fülöp Róbert szerint a város önkormányzata éppen úgy támogatja majd az új fürdőt, mint a mostanit, sőt, talán eleinte nagyobb összeggel is. Bíznak abban, hogy hosszabb távon gazdaságos lesz a működés, több lesz a hazai és a külföldi látogató, növekszik a város idegenforgalma, ehhez programokat is terveznek. A szerbiai vendégek száma a Belgrád–Budapest vasút – ami Kiskunhalast is érinti – fejlesztése miatt is nőhet, emellett oroszokra is számítanak, hiszen Hévízre is sokan jönnek keletről.

Fürdők fél órára egymástól

A kínálat már most is bőséges: Mórahalom, a Szent Erzsébet Gyógyfürdő ötven kilométerre van Halastól, a Kiskunmajsa melletti Jonathermál pedig csak 26 kilométer távolságra. A Félegyházi Termál Parkfürdő 51 km Halastól. A másik irányban a szerényebb kalocsai fürdő, észak felé pedig a Ballószögi Aranykor Wellnes és Termálfürdő érhető el Halastól 60 kilométerre.

A Termál Online térképén látható, milyen sok gyógyfürdő van Forrás: https://termalonline.hu/
A Termál Online térképén látható, milyen sok gyógyfürdő van Forrás: https://termalonline.hu/

Szeged környékén is jó néhány helyen lehet fürödni. Nyáron sokan kijárnak a 20 kilométerrel odébb lévő Mórahalomra, ahova Szerbiából is szép számú vendég jön. Az ottani Szent Erzsébet Gyógyfürdőé az ágazat egyik sikertörténete, erről elemzés is készült. A fejlesztését az ezredfordulón kezdték meg, azóta szinte folyamatosan bővítik. Ma már nyáron 21, télen 16 medence használható, négyféle minősített gyógyvize van, és évente 500 ezer körüli a látogatók száma. A város a tulajdonosa, az önkormányzat az üzemeltetője – Nógrádi Zoltán polgármestert nyári hőségben is lehetett látni, ahogy felöltözve, nyakkendőben végigjárta, ellenőrizte a fürdőt.

A mórahalmi Szent Erzsébet Gyógyfürdő bejárata – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex
A mórahalmi Szent Erzsébet Gyógyfürdő bejárata – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex

A szomszédban a Napfényfürdő Aquapolis Szeged már 2015-ben elérte a félmilliós látogatószámot, és a Szerbiából érkező vendég ott sem ritka. Jelenleg Mészáros Lőrinc tulajdona a mellette lévő Hunguest Hotel Forrás szállodával együtt, aminek a felújítására tavaly 1.3 milliárd forint állami támogatást nyertek el, a pénzt a Magyar Turisztikai Ügynökség adta. A városban nemrég egy új uszodával is bővült a kínálat, és egy kisebb gyógyfürdő is van. A közelben van még egy fedett fürdő Algyőn, kicsivel messzebb, Hódmezővásárhelyen sportuszoda és fürdő, onnan 32 kilométerre pedig az orosházi Gyopárosfürdő.

Makói Hagymatikum: 10 milliárdos bővítés

A Szegedtől fél órára lévő Makói Hagymatikum Gyógyfürdőt már elkezdték bővíteni. A Makovecz Imre tervezte épületnél most folyó fejlesztések már a korábbi elképzelésekben is szerepeltek. A 2012-es megnyitás után még 180 millió forint volt a fürdő éves önkormányzati támogatása, 2018-ban 50 millió, azután már nyereséget hozott a Hagymatikum. A jegyet vásárlók száma a járvány előtt évről évre növekedett, 2019-ben elérte a 356 ezret, úgy, hogy kedvezményeket is adnak a környékbelieknek.

A Hagymatikumnál folyik az építkezés – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex
A Hagymatikumnál folyik az építkezés – Fotó: Móra Ferenc Sándor / Telex

A román vendégek aránya 60-70% -os volt.

Főként az egyórányi autóútra lévő Arad, valamint Temesvár, sőt Bukarest környékéről is utaztak ide, és az elmúlt években már egyre többen jöttek Szerbiából is.

A Telex kérdéseire a város polgármestere, Farkas Éva Erzsébet válaszolt: az önkormányzati beruházás majdnem 10 milliárd forint állami támogatásból valósul meg, és Lázár János, a választókerület fideszes képviselője kormánybiztosként felügyeli.

Családi élményzóna készül, és épületen belüli új csúszdák is lesznek csúszdatoronnyal, ezzel is növelni szeretnék a tizenéves és a fiatal felnőtt látogatók számát. Jelenleg tíz medence van, több új is lesz. Atlantis világát idéző szoborparkot alakítanak ki, különleges fény- és hangtechnikával, és sokféle, látogatókat vonzó programot is terveznek. Új termál- és egy hideg vizet adó kutat is fúrtak. A Hagymatikum bővítéséről vannak látványtervek is.

Makón öt év alatt a négyszeresére nőtt a vendégéjszakák száma. A járvány kezdetéig az idegenforgalmi adóbevétel a korábbi 6,5-szeresére emelkedett, miközben 2,5-szer nagyobb lett a Hagymatikum látogatottsága. Ezeket a számokat a Magyar Turisztikai Ügynökség szerint a négyszeresére lehet még növelni.

Megnézik a terveket a Hagymatikumban – Farkas Éva Erzsébet, Makó polgármestere, Áder János köztársasági elnök, Lázár János kormánybiztos – Forrás: Makó önkormányzati fotó archívum
Megnézik a terveket a Hagymatikumban – Farkas Éva Erzsébet, Makó polgármestere, Áder János köztársasági elnök, Lázár János kormánybiztos – Forrás: Makó önkormányzati fotó archívum

Jó sok lett, lehet még több?

Úgy látszik, Magyarországon fürdőből még mindig nincs túl sok, és a meglévők nem elég nagyok. Békés megyébe is milliárdokat juttat az állam: Békés városának fürdőjét 2,5 milliárd, Gyomaendrődét 1,3 milliárd, Szarvas fürdőjét 1,5 milliárd forintból fejlesztik – írta a Termál Online. A Gyulai Várfürdő felújítása-bővítése több mint 3 milliárd forint értékű lesz, amit a körülbelül tízszázalékos saját erőn túl a Magyar Turisztikai Ügynökségtől kap az önkormányzat. Ezek a helyek szintén 30-50 kilométerre esnek egymástól.

A Központi Statisztikai Hivatal összesítette, hogy míg 2010-ben 2,7 millió, a járvány előtt, 2019-ben már csak 2,1 millió volt az OEP-térítéssel gyógyfürdőben kezeltek száma. Ebben szerepe lehet annak, hogy egy magyar beteg évente csak két kúrát vehet igénybe, bármilyen baja is van. Ezzel szemben a nyugat-európai betegek kezelési költségeit az országuk társadalombiztosítása fizeti ki akkor is, ha a külföldiek nálunk gyógyulnak egy fürdőben – ez pedig jó bevételt jelenthet nálunk.

A dél-alföldi régión kívül is fejlesztik a fürdőket, például Berettyóújfalun, Cegléden, Győrben, Kapuváron, Sárospatakon és Szolnokon is. Miskolctapolcán 12,7 milliárd Ft értékű beruházással készült el az új élményfürdő, ehhez a Modern Városok Programban kaptak pénzt.
Ezek szerint ilyen beruházásokra többféle állami forrásból is lehet kormányzati támogatást nyerni. Ezért a Magyar Turisztikai Ügynökségtől emailban kérdeztem meg, hogyan hangolják össze a fürdők fejlesztését, milyen alapon döntenek a támogatások nagyságáról és milyen követelményeknek kell megfelelni a milliárdok elnyeréséhez. Az állami szervezet honlapján olvasható: „Az Ügynökség fő feladatai közé tartozik a turizmusfejlesztés irányítása (...)”. A Telex kérdéseire egyelőre nem válaszoltak.

A nagyarányú fejlesztés nem új jelenség, például 2009-ben tíz hazai fürdőt EU-támogatással, akkori árakon összesen 40 milliárd forintból bővítettek – és ebben csak a milliárdos értéknél nagyobb beruházások szerepelnek. Gyula 2,5, Makó 3,3 milliárdot, a Napfényfürdő Aquapolis Szeged pedig 6 milliárdot kapott.

A KSH-nál látható, hogy országszerte
2010-ben 98 gyógy-, 104 termál-, 102 élmény-,
2020-ban 104 gyógy-, 136 termál-, 174 élményfürdő volt.

A forgalom a 2010-es 29 millióról a 2019-es, még járványmentes évre 42 millió főre nőtt. A bevétel 33 milliárdról 182-re emelkedett.

Meddig nőhet még a vendégek száma? Az egyik hazai, határ menti fürdő vezetője szerint náluk addig nagy a forgalom, amíg Romániában és Szerbiában nincsen a magyar kínálathoz hasonló. Ám a határ túloldalán lévő Nagyszalontán – átszámítva – 8,5 milliárd forint román állami támogatással fogják megépíteni a 10 ezer négyzetméteres Toldi Aquaparkot, ahol termálvíz, élményfürdő, több fedett és szabadtéri medence is várja majd a közönséget. Ezzel a Dél-Alföldön lévő fürdők olyan versenytársat kapnak, amely a romániai vendégeknek is vonzó lehet.

Az utóbbi másfél évben megtorpant a dinamikus növekedés, a járvány miatt hónapokra bezártak a fürdők. A KSH adatai szerint a vendégek száma a 2019-ben országszerte 42 millióról 2020-ban 19 millióra esett vissza, az ágazat összes árbevétele pedig majdnem a felére, 182-ről 93 milliárdra csökkent.

A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.