Eldurvult a budai társasházi háború, háromszázezres havi díjról küldtek papírt a lakónak

2021. december 02. – 07:09

Eldurvult a budai társasházi háború, háromszázezres havi díjról küldtek papírt a lakónak
Fotó: Bozzay Balázs / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Súlyos konfliktus alakult ki egy budapesti, I. kerületi társasházban. Az egyik tulajdonos fokozatosan, néhány év alatt többségi befolyást szerzett a ház közgyűlésében, közte és a kisebbségbe szorult tulajok között hosszú jogi háborúskodás alakult ki. Többen is attól tartanak, el fogják veszíteni a lakásukat, mert nem tudják érvényesíteni az akaratukat a többség ellenében. Megkérdeztük a többségi tulajt, a közös képviselőt és az önkormányzat jegyzőjét is, de bármennyire is durván hangzik, a kisebbségbe került tulajdonosok nem igazán tehetnek semmit a havi díjak emelése ellen. A bírósági pereskedés jelenthet kiutat, ami viszont akár évekig is tarthat.

Az I. kerületi társasház lakói közül néhányan már évtizedek óta a házban élnek. Van olyan lakó, akinek a családja 120 éve, a ház megépülése óta ott lakik. Néhány évvel ezelőtt megjelent a házban egy életmódorvos-vállalkozó, aki megkérdezte a lakókat, bánnák-e, ha egy magánorvosi rendelőt alakítana ki az egyik ingatlanban. „Mondtuk neki, hogy természetesen megengedjük. Az egészségügyért mindent!” – mesélte a Telexnek a most már évek óta tartó háborúskodás eredetéről az egyik lakó, akinek

az átlagos méretű lakására szeptembertől a közös költség és az ahhoz kapcsolódó díj (célbefizetés) együttes havi összegeként majdnem 300 ezer forintot szabtak ki. Egy másik lakónak pedig, akinek nagyobb lakása van, több mint félmillió forintot.

Szó sincs semmi olyasmiről, hogy az érintett lakóknak valamilyen nemfizetésből adódó durva hátraléka lett volna, időben fizették a társasházi költségeket. Az irreálisan magas díjszabást tartalmazó közgyűlési határozat mellett a számladokumentum is ezekkel a brutális összegekkel ment ki a lakóknak. Aztán – az augusztusi határozat után majdnem két hónappal – a közös képviselő jelezte: rosszul számolták ki a díjakat, nem kell ekkora összegeket fizetni. Erről a lakókat emailben értesítették, de közülük van, aki attól tart: mi van, ha még mindig az irreálisan magas összegek vannak érvényben, hiszen a határozat ezt tartalmazta, új közgyűlés pedig szerinte azóta nem volt. A félelmét arra alapozza, hogy a többségi befolyást szerző tulajjal szembeni egyik korábbi konfliktusban is vita tárgya, hogy érvényes-e, végrehajtható-e egy évekkel ezelőtt hozott közgyűlési határozat.

Lépésről lépésre többségbe került

A házban több mint 20 albetét van, ezek többsége lakásként működött. Az épület homlokzatán az „Egészségközpontok” felirat jelzi, hogy többféle magánegészségügyi szolgáltatást is végeznek a házban, ahol az évek alatt egyre több társasházi lakásban tulajdont szerző cégek (West Health Kft, Online Infotech Kft, T&G Health Kft.) az életmódorvos Babai László érdekeltségébe tartoznak. A Portfolio vele készült interjúja alapján a milliárdos forgalmú Prima Medica Egészséghálózat alapítója egészségügyi témákban jó párszor vállalt már nyilvános szerepléseket is (például itt, itt vagy itt, esetleg itt). Babai emellett a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnöke. Az egyik cége EU-s pályázaton nyert fejlesztési pénzt.

Fotó: Bozzay Balázs / Telex
Fotó: Bozzay Balázs / Telex

A mára kisebbségbe került tulajok szerint az évek óta tartó konfliktus akkor indult, amikor a magánrendelő miatt a társasházba egyre több idegen kezdett járni, ami zavart néhány lakót. Közülük többen eladták a lakásaikat, amik a rendelő tulajdonosához kerültek, akinek azonban ekkor még messze nem volt többsége a társasházi közgyűlésben – mondta az egyik lakó. Aztán az orvos vállalkozó jelezte, a maradék ingatlanok jelentős részét is megvennék a házban, amire a lakók rábólintottak. Úgy voltak vele, úgyis hamarosan megveszi tőlük a lakásaikat, hamarosan már nem is fognak ott lakni. Azonban nem sokkal később elállt ettől a szándékától.

Ezzel párhuzamosan 2012-től egy nagyon szövevényes és bonyolult konfliktus bontakozott ki a ház tetőtere körül is, amire a vállalkozó vételi ajánlatot tett, és az ügylet részeként vállalta, hogy liftet építtet a házba, és elvégez egy felújítást. Azonban a lakók később mégis úgy döntöttek, nem adják oda a tetőteret. Viszont az orvos vállalkozó még ma is úgy tartja, a padlástér az ő érdekeltségeit illeti meg a kilenc évvel ezelőtti közgyűlési határozat szerint. A tetőtér miatt kialakult konfliktus ügyében eljárás is indult, a háborúskodás jelenleg is tart, az egyik ügyvéd ezt mondja, a másik azt.

Az évek során aztán fokozatosan még több lakás került Babai cégeihez, amelyek többségi befolyást szereztek a közgyűlésben. A társasház közgyűlése dönt minden lényeges kérdésről, így arról is, hogy a lakóknak mekkora közös költséget és ahhoz kapcsolódó díjakat kell fizetniük. És idén a többségbe került kör megszavazta, hogy jócskán emeljék meg a közös költséget és egy hozzá kapcsolódó díjat is. Mint fentebb írtuk, a közgyűlés után arról értesítették a tulajdonosokat, az elfogadott határozat értelmében több százezer forintot kell fizetniük havonta.

Csak később, a közgyűlési határozat után közel két hónap múlva tájékoztatták arról a tulajokat, hogy rosszul számolták ki a díjakat. A valós havi díjak ezeknél a horribilis összegeknél alacsonyabbak, de több, kisebbségbe szorult lakó szerint még így is nagyon magasak, a korábbi havi díjak több mint duplájára emelkedtek. Egy 69 négyzetméteres lakás után közel havi 60 ezer, egy nagyobb lakásra mintegy havi 100 ezer, egy üzlethelyiségre pedig több mint 150 ezres havi díjat kell fizetni. Ebben a közös költség mellett benne van egy határozott időre, egy évre szóló célbefizetés is, de több kisebbségbe került lakó is azt mondta, mi lesz akkor, ha a már eddig sem mindig az ő érdekeik szerint döntő többségi tulaj úgy dönt majd az egyéves időszak letelte után, hogy továbbra is magas összegű célbefizetésekre van szükség, és ezért még tovább emeli az egy ideje már így is drasztikusan emelkedő havi díjakat. Túl sok mindent nem tudnak csinálni ellene, hiszen ez a többségi befolyásba került tulaj döntésén múlik.

A kisebbségbe szorult lakók szerint a társasház közös képviselője (ingatlankezelője), Breuer András jó viszonyban van a többségi befolyásba került Babaival, az életmódorvos akaratának keresztülvitelét az elmúlt időszakban készségesen segítette. A kisebbségbe kerülő tulajok a szemére is vetették, hogy többnyire Babai érdekei szerint alakítja a dolgokat, mire Breuer úgy reagált nekik írásban: végre kell hajtania a közgyűlési többség akaratát, „nem tehetek mást, nekem nincs jogom mérlegelni és figyelembe venni a kisebbség érdeksérelmét”. A tulajok gyakran azt érzik, egy kicsit ki vannak rekesztve a társasház leglényegesebb ügyeiből. Az utóbbi években – a korábbi szokással ellentétben – munkaidőben, kora délután vannak a közgyűlések, amikor sokan nem tudnak jelen lenni, mert dolgoznak. Az egyik kisebbségbe került tulaj arról is beszélt lapunknak, a kérése ellenére a közös képviselő nemrég napirendre sem tűzött egy, a konfliktus megoldását célzó javaslatot. (Bár kicsi az esély rá, hogy a többségi tulaj ezt megszavazta volna.)

Fotó: Bozzay Balázs / Telex
Fotó: Bozzay Balázs / Telex

„Cselekedetünk jogszerű, és kellően empatikus”

Megkérdeztük a ház közös képviselőjét, a Ferox Ingatlankezelő céget vezető Breuer Andrást, miért volt szükség a magas havi díjak bevezetésére. Breuer, akinek céges aláírásában az is szerepel, hogy „a szakma mestere”, egyebek mellett arról írt válaszában, hogy a pince, a tető, a függőfolyosó és a kapualj állapota is nagyon rossz a házban, ezeknek a költségei „nem két forintot” jelentenek. Majd azt is írta: „A közgyűlésen többségbe került Babai László többségbe kerülése nem volt nehéz. Nem jött el senki, akinek más lenne a véleménye.” A kisebbségbe került tulajok ugye erre mondták azt, hogy munkaidőben nem tudnak jelen lenni, illetve egyébként sem ér szinte semmit a szavuk a többség ellen. De valószínűleg egy-két esetben a nagyon elmérgesedő viszony is nehezíti a személyes találkozások lehetőségét.

Azt, hogy van olyan kisebbségbe szorult lakó, akinek a magas díjakról más a véleménye, mint a többséginek, lehet, hogy tudják már Breuerék is, mert azóta bíróságra került ez az ügy is – mondta az érintett lakó. Breuer azt is írta a Telex megkeresésére, hogy „Cégemnek nincs szüksége erre a házra, van munkánk bőven. Úgy vélem, hogy jelenleg a háznak van szüksége a Feroxra. A rettegett többség bármikor hozhat egy minden elképzelést azonnal végrehajtó közös képviseletet, ami többszörös terhet is jelenthetne. Biztosítom, hogy minden döntésünk, cselekedetünk jogszerű, és kellően empatikus.”

Megkerestük Babai Lászlót is, akit az egyik cégén keresztül próbáltunk elérni. Bár neki címeztük a levelet, nem ő válaszolt, hanem a cég ügyvezetője. Ebben a válaszban is többek között az állagmegóvás, karbantartás, felújítás szükségességével indokolták a megemelt havi díjakat. És kritizálták a kisebbségi tulajdonosi hozzáállást amiatt, hogy gyakran a rendőrséghez, jegyzőhöz fordulnak, amivel több százezer forintos pluszkiadást okoznak a közösségnek. Valamint a már említett tetőtérügyre utaltak, hogy annak értelmében (évekkel az ominózus határozat után) megépítették a liftet, de a többi tulaj nem engedi át a tetőteret, ezért a többségi tulaj megszavazta, hogy a lakók fizessenek bérleti díjat a liftért, ezt is beépítették a társasházi díjakba. A kisebbségbe szorult lakók szerint egyébként a felvonó a lakásokból kialakított rendelőkbe érkező páciensek miatt fontos igazán. (Bár bonyolult a helyzet, úgy tűnik, ahhoz, hogy a tetőtér is a többségi tulajhoz kerülhessen, a felesnél nagyobb befolyás kell, hogy mekkora, arról szintén vitáznak az érintettek. A többségi tulaj szerint egyértelmű a helyzet: a tetőtér őt illeti.)

Budapest belső kerületei egyébként tele vannak hasonló korú társasházakkal, sok helyen gondot jelent, hogy nincsenek valami fényes állapotban az épületek, de ottjártunkkor nem tapasztaltunk semmivel sem rosszabb állapotokat, mint bármely más hasonló korú budapesti társasháznál.

Ki venné meg így a lakásukat?

Kerestük az I. és a II. kerületi jegyzőt is, azért nem csak a budavárit, mert az az önkormányzat az ügyből való kizárását kérte, mert az egyik kisebbségbe szorult tulaj hozzátartozója elkeseredettségében megsértette az önkormányzati illetékest, vagy ahogy megkeresésünkre írták: „becsület csorbítására alkalmas kifejezéseket fogalmazott meg, amelyre tekintettel az ügy tárgyilagos megítélése a hivatalától nem elvárható”.

De mindkét jegyző lényegében ugyanazt közölte lapunkkal: túl sok mindent nem tudnak tenni az ügyben. Arra hivatkoztak, hogy egy kormányrendelet alapján nem jogosultak a társasház működését „gazdaságossági vagy célszerűségi szempontból értékelni”, tehát a pénzügyi döntések igazságosságát vagy esetleges „mögöttes érdekeket” nem vizsgálhatnak. „A lakók egymás közötti, illetőleg a közös képviselővel szembeni vitáit sem tudjuk megítélni” – írták. És azt is hangsúlyozták: „A közös költség mértékéről a közgyűlés jogosult határozni, amennyiben a határozat valamely lakó érdekének lényeges sérelmével jár, úgy a bírósághoz lehetséges fordulni, és perben kérni a határozat érvénytelenségének megállapítását.”

Néhány kisebbségbe került tulaj szerint

a magasra emelt havi díjak szinte lehetetlenné teszik, hogy a lakásukat esetleg el tudják adni. Hiszen ki az a külső szereplő, aki ekkora havi költségekkel és ilyen kiszolgáltatott tulajdoni viszonyokkal megvesz egy ingatlant? Persze lehet, hogy a többségi befolyással bíró tulajnak el tudnák adni, de kérdéses, milyen árakon.

Mindenesetre az egyik lakó bírósághoz fordult, de attól tart, évekig húzódhat az ügy, a havi díjak viszont addig nem várnak.