A Kúrián is elvesztette a pert a magyar állam a Kishantos-ügyben

Hat évig tartott a magyar állam (pontosabban a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet) és a Kishantos Vidékfejlesztési Központ, illetve a Greenpeace Magyarország között zajló pereskedés, ám az első- és másodfokú ítéletet után a Kúria is döntött: a kisantosiaknak adott igazat – áll a Greenpeace Magyarország sajtóközleményében.

De mi is történt? A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ 1998 és 2013 októbere között bérelt földterületet a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettől, ám a szervezet a szerződés lejárta után új pályázat útján új bérlőket választott ki, és számukra használatba is bocsátotta földeket. A vidékfejlesztési központ ezután pereket indított, az általuk bérelt földön ugyanis 400 hektárnyi bionövényt termeltek – csakhogy hiába indították a pereket, az új bérlők 2014 tavaszán birtokbavétel címén megsemmisítették az akkori áron 100 millió forintnál is többet érő növényeket.

Ez ellen tiltakozott akkor a korábbi bérlő és a Greenpeace, az NFA pedig egy őrző-védő szolgálatot bérelt fel, amik a gazdasághoz vezető utat is lezárták. „Hogy az állam a Kishantos földjein zajló demonstráció ellen a rendvédelmi hatóságok kirendelése helyett miért egy privát őrző-védő céget bérelt fel, az máig rejtély. Az NFK abszurd álláspontja az volt, hogy Kishantos és a Greenpeace békés tiltakozása miatt kára keletkezett, ezért többek között ennek a biztonsági szolgálatnak a díját, egyéb állítólagos elmaradt díjakat, 14 millió forint késedelmi kamatait, és a teljes perköltséget akarta megfizettetni az ökogazdasággal és a Greenpeace-szel” – áll a Greenpeace közleményében.

„Hitünk szerint mindazt, amit tettünk, Kishantos igazságáért tettük, és igazunkat most már a legmagasabb szintű magyar bíróság is kimondta. Kishantos értelmetlen elpusztítása azonban még sokáig az állami természetpusztítás jelképe marad, és csak bízhatunk abban, hogy egyszer megtörténik a csoda és Kishantos visszakapja a földjeit” – nyilatkozta Rodics Katalin, a Greenpeace agrárkampány-felelőse a per lezárulta után.

Arról, hogy Magyarországon hogyan alakulnak a földügyek, és miért úgy, ahogy, itt írtunk részletesen.