Befogadta a Kúria a volt jobbikos Kovács Béla fellebbezését a kémkedési ügyben

2021. november 15. – 08:29

Másolás

Vágólapra másolva

Befogadta a Kúria az Európai Unió intézményei elleni kémkedés kísérletéért és az unió kárára elkövetett költségvetési csalásért másodfokon két év, végrehajtásában öt évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Kovács Béla és védője fellebbezését. A Kúria dönt tehát arról, kém-e a KGBéla néven elhíresült volt jobbikos politikus, vagy sem, írja a Magyar Nemzet.

Szikinger István, Kovács Béla védője a lapnak meg is erősítette, hogy a Kúrián van az ügy. Mint mondta: természetesen fellebbeztek a másodfokú ítélet ellen, hiszen az első fokkal szemben részben ellentétes ítélet született, amikor a Fővárosi Ítélőtábla kimondta, a vádlott kémkedésre készült.

Kovács Béla nem kém

− szögezte le a Magyar Nemzetnek a védő. Maga a politikus két éven át minden alkalommal azt mondta a lapnak: bízik benne, hogy a magyar bíróság felmenti a kémkedés vádja alól, hiszen ő nemhogy nem kém, de még csak úgynevezett befolyásoló ügynök sem. Az úgynevezett befolyásoló ügynök azt jelenti, hogy valaki lobbitevékenységet folytat, de nem titkos információk megszerzése vagy mások beszervezése a feladata. Mind a kémkedés, mind a befolyásoló ügynöki tevékenység perrendszerű bizonyítása rendkívül nehéz, leginkább tettenérés esetén van esély arra, hogy jogerősen el is marasztalják az ezzel vádoltakat.

A Fővárosi Ítélőtábla idén június 23-án marasztalta el Kovács Bélát, aki az ítéleti tényállás szerint előkészületeket tett, hogy az oroszoknak kémkedjen az unió intézményei ellen. Míg az elsőfokú bíróság felmentette a kémkedés vádja alól a volt jobbikos politikust, addig a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla megváltoztatta az ítéletet, és kémkedés előkészítésében is bűnösnek mondták ki. Emellett költségvetési csalás és magánokirat-hamisítás vádjában is bűnösnek találták. A korábban kiszabott 1,5 év felfüggesztett börtönbüntetést két évre emelték, öt év próbaidőre felfüggesztve – ez az ítélet tehát nem jogerős, majd a Kúria dönt.

Kovácsot az ügyészség idegen hatalom javára végzett kémkedéssel és más bűncselekményekkel vádolta meg. A vád szerint a politikus rendszeresen találkozott az orosz hírszerzéssel azután, hogy 2010-ben európai parlamenti képviselő lett, és információkat adott energetikai ügyekről vagy EP-választásokról.

A másik ügy (erre vonatkozik a más bűncselekmények) egy OLAF-jelzés nyomán indult. A vád szerint Kovács olyan gyakornoki szerződéseket kötött, amiket nem tervezett betartani, és erről a gyakornokok is tudtak. Ugyanakkor az EU a gyakornokok után támogatást ad, így a vád szerint a politikus 6 millió forint kárt okozott az Európai Unió parlamentjének a fiktív gyakornoki állásokkal 2012–2013-ban.