Az egyház rabja a jelenlegi politikai rendszernek, mert a kormányzat és a miniszterelnök eseti döntéseitől függ, hogy melyik egyház mennyi pénzt kap, és mire – állítja Márki-Zay Péter. „Ezek az eseti támogatások a kormány támogatását viszik be az egyházakba. Végtelenül ellenzem ezt a rendszert. A személyes hitemtől függetlenül tény, hogy Magyarország egy szekuláris állam” – fogalmazott az ellenzék miniszterelnök-jelöltje a Szemléleknek adott interjúban.
Márki-Zay Péter szerint egyáltalán nem szokatlan, hogy a vallás szerepet játszik a politikában, erre van amerikai példa is, de itthon is létezik egy párt, amely nevében keresztény, nevében demokrata, és névleg néppárt is.
„Bár nem lehet elválasztani az adott személyiségtől a vallási meggyőződését, mégis bizonyos szempontból mellékesnek kellene lennie, hogy egy politikus milyen vallású”
– jelentette ki a hódmezővásárhelyi polgármester. Hogy ma Magyarországon ennyire hangsúlyossá vált a kereszténység a politikában, az szerinte „annak az Orbán Viktornak köszönhető, aki volt már KISZ-titkár, volt egy durván antiklerikális, egyházellenes időszaka is”.
„Most, hogy ez az ember a kereszténység védelmezőjeként adja el magát, ez felháborító nekünk, valóban keresztényeknek, akik már a szocializmus alatt is minden vasárnap ott voltunk a templomban – mondta Márki-Zay. – Nekem a jobboldaliságom, nemzeti elkötelezettségem sem változott az elmúlt évtizedekben.”
Az interjúban megkérdezték arról is az ellenzéki miniszterelnök-jelöltet, hogy mire számíthatnak az egyházi vezetők, ha jövőre kormányváltás lesz, elzárják-e a pénzcsapokat.
„Több stadiont nem fog kapni egyik egyház sem. A határon túli magyarokat is nagyon szívesen támogatom, de nem stadionnal. Borzasztó szereptévesztés, ha egy vallási közösség azt gondolja, hogy neki futballakadémiát kell működtetnie”
– válaszolta Márki-Zay. Egy egyháznak szerinte a lelkekkel van dolga, „ahhoz minden támogatást meg kell kapnia, demokratikus keretek között, tisztességes szabályok mentén, a műemlékek fenntartását biztosítani kell, de ki kell szabadítani az egyházakat a politika fogságából”. Az a feladatunk – folytatta az ellenzék miniszterelnök-jelöltje –, hogy „a Fidesz és az állam rabságából kiszabadítsuk az egyházakat”. Azt szeretné elérni, hogy ne lehessen semelyik vallási közösséget azzal zsarolni, hogy ad vagy nem ad nekik pénzt az állam.
Mindeközben azt is el kell ismerni a hódmezővásárhelyi polgármester szerint, ha a Fidesz valamit jól csinál. „Nem nagyon emlékszem olyan ellenzéki politikusra, aki meg szokta dicsérni a mostani kormányt. Én ezt is többször megtettem.” Ilyen például szerinte a családtámogatási rendszer, az adórendszer, a dohányzás betiltása zárt terekben és a játékautomaták betiltása, amelyeket jó döntéseknek tart. Ezenfelül az oltási program előrehaladását is pozitívumnak tartja. „Bár sokan kritizálhatták volna a kormányt a járványhelyzet alatti népszerűtlen intézkedésekért – ez olcsó ellenzéki eszköz lett volna –, én ezeket a döntéseket mindig támogattam” – fogalmazott az interjúban.
Azt is mondta, hogy egy totalitárius rendszer épül jelenleg itthon, amelyben „az embereknek nem adatik meg az a szabadság, hogy a központi politikai vezetéstől függetlenek lehessenek”. Márki-Zay azt ígérte: kormányváltás esetén nyilvánosságra fogják hozni az ügynökaktákat, hogy „ne lehessen senkit a jövőben a múltjával, akár a szexuális orientációjával megzsarolni, gazemberségre rávenni”.
