Nem lenne jó, ha mindent, ami libaméretű, lelőnének

2021. november 11. – 19:48

Nem lenne jó, ha mindent, ami libaméretű, lelőnének
Vadludak repülnek napfelkeltekor a Kis-Balaton felett – Fotó: Varga György / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Csak néhány napja változott meg a vadludak vadászatáról rendelkező jogszabály, de egy fokozottan védett vörösnyakú lúd kilövése – ami véletlen időbeli egybeesés is lehetett – máris rámutatott, hogy természetvédelmi szempontból miért nem volt átgondolt a módosítás. Tiszántúli gazdálkodók ugyanakkor helyeslik, hogy változtak a szabályok, állítják, több tízmilliós károkat spórolhatnak meg ludak vadászatával.

Magyarországon három vadlúdfaj, a vetési lúd, a nyári lúd és a nagy lilik vadászható. Három tiszántúli megyét (Hajdú-Bihar, Békés, Csongrád-Csanád) és Jász-Nagykun Szolnok megye tiszántúli területeit kivéve október 1-jétől január 31-ig tartott a vadlibaidény. Az említett kivételeknél viszont csak december 1-től december 31-ig. Ennek természetvédelmi okai voltak, a három vadászható vadlúd mellett több védett vagy fokozottan védett faj is ekkor vonul, így azokat még véletlenül sem lehetett kilőni a tilalmi időn kívül, hiszen a másik háromra is tilos volt célozni. Mostantól azonban már egységes a szabályozás, a fő lúdvonulási útvonalakra eső megyékben is október 1-től január 31-ig lehet vadlúdra vadászni.

A vadlúdidény változásának lehetett áldozata az a Hortobágyi Nemzeti Park területén megtalált, fokozottan védett vörösnyakú vadlúd is, amelynek világszerte csökken az állománya. A vörösnyakú lúd és a kis lilik szinte mindig együtt vonul vagy telel nálunk a három vadászható fajjal. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szerint még a gyakorlott szem sem feltétlenül tudja ezeket a madarakat beazonosítani, amikor azok a nagy csapatokba kerülnek. A kis liliket könnyű például összekeverni a nagy lilikkel, ezért rizikós kitolni az idényt. „Nem lenne jó, ha minden, ami repül és libaméretű, akkor arra lőnének” – mondta az MME ügyvezető igazgatója, Halmos Gergő, aki szerint eddig jól működött az a kompromisszumos megoldás, hogy több megyében szűkített volt az idény. Kis lilik és vörösnyakú lúd más megyékben is előfordul, de jóval kisebb a kockázata annak, hogy ezekre lőnek.

„Az utóbbi időszakban egyre hangsúlyosabbá vált a magyar vonulás, a Duna-delta környékéről hozzánk kezd áttevődni. Ezzel nagyobb a feladat és a felelősség is, sokkal nagyobb részben rajtunk múlik, hogy vissza tudnak-e majd térni a költőterületeikre ezek a madarak” – mondta Halmos.

„A mezőgazdasági ágazat indoklására, az agráriumnak okozott károkra hivatkozva változott a vadludak vadászati idényének hossza a tiszántúli megyékben. Nem a vadászok felől érkezett ilyen kérés. Eddig természetvédelmi okok miatt a szóban forgó területeken akkor lehetett vadászni a vadlibákra, amikor nemigen voltak ezeken a területeken” – mondta Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászati Védegylet főmunkatársa.

Vetési lúd a vetésben

A módosítást a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége és az Nemzeti Agrárkamara kezdeményezte, mert állításuk szerint a vadludak tömeges megjelenése lokálisan komoly gazdasági problémákat okozott.

Nyakas András, a hajdúnánási Nyakasfarm tulajdonosa azt mondta, nekik évente 2-3 millió forintos kárt biztosan okoztak azzal a vadludak, hogy le- vagy kiették az őszi vetést, de csak a hajdúnánási térséget nézve 10-20 millió forintról is beszélhetünk. Azt mondta, az még nem volna baj, ha csak a növény tetejét csípnék le, de amikor már fagy, az egész növényt kihúzzák a földből. „Ha odaszoknak valahová, mérhetetlen nagy károkat képesek okozni, az őrzés pedig sok pénzbe kerül.”

Nagy lilik (Anser albifrons) ludak ezrei a Hortobágyi Nemzeti Park területén – Fotó: Oláh Tibor / MTVA / MTI
Nagy lilik (Anser albifrons) ludak ezrei a Hortobágyi Nemzeti Park területén – Fotó: Oláh Tibor / MTVA / MTI

A mezőgazdasági vállalkozó üdvözölte a döntést, szerinte sokat segít az, ha hamarabb elkezdhetik a védekezést a vadludaknál. „Riasztani eddig is riasztottunk, hárompercenként pukkantottuk, szél által mozgatott madárijesztőket tettünk ki, és van, hogy emberek is járják a vetést, hogy elzavarják a madarakat, vagy vaktöltényekkel lövöldöznek, de ezeket hamar megszokják. Ha lőni is lehet rájuk, könnyebb elérni, hogy ne szokjanak oda az őszi veteményre, és elmenjenek a legelőkre” – mondta Nyakas. Azt mondta arra eddig is vigyáztak, hogy például ködös időben ne vadásszanak, mert akkor kis liliket lelőhetnek a nyári ludak mellett.

Nyakas szerint a gazdák elve az, hogy ha nem védekezhetnek, akkor valakinek kompenzálnia kellene őket az okozott károkért. A térségben a vadludak mellett a védelem alatt álló vetési varjak is nagy károkat okoznak, Nyakas úgy látja, hogy a sokszorosát annak, mint a vadludak, így ezzel a problémával is kezdeni kellene valamit.

A ludakat lelövik, ugye?

A jogszabály-változtatás előtt sem az MME-t, sem más kompetens természetvédelmi civil szervezeteket nem kerestek meg a jogalkotók. Halmos szerint hiba volt felrúgni az eddigi rendszert, és ha az időbeli szabályozást nem lehet visszaállítani, akkor térbeli korlátokat kell felállítani jelentős nagyságú védőzónák kijelölésével, hogy elkerüljék a véletlen lelövéseket a kritikus állományú fajoknál.

„Hogy kilőttek egy vörösnyakú ludat, ez rendkívül szerencsétlen eset, bennünket is felháborított, de ez nem függ össze a 67 ezer vadász tevékenységével. Aki ezt tette – akár vadász volt, akár nem – azt nem lehet mentegetni, sem akkor, ha azért lőtte le, mert nem ismerte fel a fajt, sem pedig ha tudatosan tette. Ha megtalálják az elkövetőt, akkor egyrészt ki kell fizetnie a vörösnyakú lúd természetvédelmi értékét (500 ezer forint), másrészt természetkárosításért is felelősségre vonják, ami pedig önálló büntetőjogi tényállás” – mondta Földvári.

Ha valaki egy természetvédelmi szempontból jelentős állatfaj egyedét elpusztítja, akár három év börtönt is kaphat a jogszabály szerint. Halmos szerint sosem fog kiderülni, hogy ki lőtte le a vörösnyakú ludat. Azt kétségkívül bizonyítják a testében talált sörétek, hogy lövés végzett vele.

Földvári elmondta, hogy Magyarországon öt lúdfaj vadászható, a vonulóként rendszeresen előforduló vetési lúd, nagy lilik és az itt költő nyári lúd mellett a kanadai lúd és a nílusi lúd is elejthető. Utóbbi kettő ritkán fordul elő, ám inváziós fajnak számít, a természetes életközösségeket veszélyeztetik, ha elszaporodnak, ezért ejthetők el. Nálunk jellemzően zárt tartásból szökött egyedeket látni.

Vörösnyakú ludak (jobbra) nagy lilikek és nyári ludak társaságában – Fotó: iliuta goean / Shutterstock
Vörösnyakú ludak (jobbra) nagy lilikek és nyári ludak társaságában – Fotó: iliuta goean / Shutterstock

Tavaly vetési lúdból 596, nyári lúdból 1779, nagy lilikből 10 152 példány került terítékre az Országos Vadgazdálkodási Adattár alapján. Nagy lilikből Bács-Kiskun megye mellett Hajdú-Biharban és Jász-Nagykun-Szolnokban lőttek ki nagyobb mennyiséget. A korábbi évek adatait összevetve az látszik, hogy egyre kevesebb vetési ludat lőnek ki, az 1990-es években még 5-6 ezer példány került terítékre évente, mostanra pedig ezer vagy annál is kevesebb. Nagy lilikből viszont egyre többet vadásznak, néhány száz példányról felkúszott 10 ezer körülire az éves teríték, tavaly pedig közel 15 ezer volt.

Az MME ügyvezetője azt mondta, hogy ennek a három lúdfajnak nagy állományaik vannak, némely esetben még növekednek is a védelmi intézkedéseknek köszönhetően. Korábban például a nyári lúd is védelem alatt állt, de annyira megerősödött az állománya, hogy 2012-től újra vadászhatóvá vált.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!