Romboló és pusztító kilenc év után zárult le a pécsi egyetemi vesztegetés pere

2021. november 09. – 14:51

Laczó Balázs
Laczó Balázs
Győri tudósító

Másolás

Vágólapra másolva

Emlékszik még arra, hogy mit csinált 2012 őszén? A pécsi egyetemi vesztegetési per vádlottjai bizonyosan emlékeznek: ekkor jelentek meg először a Győri Törvényszék előtt, a maratoni per most, kedden zárult le a Győri Ítélőtáblán.

I. Gábor, a Pécsi Tudományegyetem volt főigazgatója mondta a szerzőnek 2015-ben Győrben: „Most ötvenéves vagyok, miközben negyvenhárom voltam, amikor bekamerázták az irodámat, talán a hatvanat is betöltöm, mire vége lesz.”

Kedden két és fél órás indoklással véget ért a per, I. Gábor rossz egészségi állapota miatt nem volt jelen, most 56 éves.

Négy végrehajtandó börtönt szabtak ki

A per kétszer indult újra a kétezertízes években. Két éve született meg az elsőfokú ítélet, majdnem ki is tűzték a végét, de akkor a Covid akadályozta a sokvádlottas ügy lefolytatását. A tisztességes eljáráshoz szükséges jelenlét, iratbetekintés feltételei nem voltak adottak, inkább felfüggesztették az eljárást fél évre, végül pedig 2021-re csúszott.

Jelentősen enyhített is az eltelt időre tekintettel a Győri Ítélőtábla. Főként a Pécsi Tudományegyetem volt gazdasági főigazgatójának, I. Gábornak a büntetésén, aki első fokon 8 év börtönt, másodfokon 5 évet kapott. A 27 vádlottból négyen kaptak végrehajtandó szabadságvesztést, de mindegyiküknél figyelembe vették az újabb eltelt két esztendőt. Az egyik 5 éves szabadságvesztésből tehát 3 és fél év lett, a másik 5 év börtönből 3 év és 10 hónap, a 4 évből pedig 2 év és 8 hónap. A 11 vádlottra kiszabott felfüggesztett börtönbüntetésnél főként a próbaidő mértékét csökkentették, született néhány megrovás és öt felmentés is.

Plexi mögött, a maratoni indoklás előtt még egy utolsó igazítás a maszkon – Fotó: Laczó Balázs / Telex
Plexi mögött, a maratoni indoklás előtt még egy utolsó igazítás a maszkon – Fotó: Laczó Balázs / Telex

Aki fizetett, beszállító lehetett

Sok ezer oldalnyi irat gyűlt össze a 2009-re visszanyúló ügyben, főként csalás és vesztegetés miatt jártak bíróságra a vádlottak. Az utóbbi talán a lényegesebb, de azt a vádat nem osztotta a bíróság, hogy a vádlottak erre berendezkedett bűnszövetséget hoztak volna létre, ami jóval súlyosabb büntetőjogi kategóriába esne.

Az egyetem által lefolytatott közbeszerzési eljárásokban az egyetem alkalmazottai jó pénzért információkkal látták el a beszállítókat, akik így megtudhatták a beszerzés tárgyát, értékét, idejét. Ha fizettek annak, akinek kellett, ők adhatták a legkedvezőbb ajánlatot. A dolog megértéséhez tudni kell – amit dr. Majoros Gábor fellebbviteli ügyész emelt ki az ítélőtáblán tartott perbeszédében –, hogy Pécsett az egyetem volt a legnagyobb munkáltató, ebbe a körbe bekerülni partnerként bármelyik cégnek alapvetően fontos és biztos pozíciót jelentett a jövőjére nézve.

A magas beosztású vádlottak pedig képesek voltak befolyásolni a közbeszerzési eljárások eredményét.

A megye legnagyobb tárgyalótermét jelölték ki, már a védők is megtöltötték volna az ítélőtábláét – Fotó: Laczó Balázs / Telex
A megye legnagyobb tárgyalótermét jelölték ki, már a védők is megtöltötték volna az ítélőtábláét – Fotó: Laczó Balázs / Telex

A vádpontok másik csoportja volt a csalás: az egyetem megbízási szerződést kötött egy ügyvédi irodával közbeszerzési tanácsadásra. Az ügyvédi iroda a munka egy részét alvállalkozónak adta ki, aki végül felfüggesztett börtönt kapott. Az ő vállalkozása további alvállalkozói szerződéseket kötött az egyetem munkatársaival, hogy őket jogtalanul juttassa pénzhez, és az így kifizetett vállalkozói díjakat beépítse abba a számlába, amelyet az ügyvédi irodának állított ki. Az ügyvédi iroda ezt továbbszámlázta az egyetemnek, ezzel a magatartásukkal a vádirat szerint csaknem 33 millió forint kárt okoztak. A bíróság álláspontja szerint ugyanakkor nem volt minden esetben bizonyítható, hogy olyan munka után számláztak volna, amit nem végeztek el.

Kétszer indult újra a per

Az egyetem volt főigazgatója – úgy tudjuk – egészségügyi okokból nem volt jelen az ítélőtábla keddi nyilvános ülésén. Neki legyen mondva, hogy 9 év alatt jóformán ez volt az első bírósági ülés, amiről hiányzott.

Az ügy ugyanis 2012 szeptemberében indult, aztán több balkanyart is vett. Mindjárt Győrben landolt, mert a Pécsi Törvényszék illetékes bírái magukat valamennyien elfogultnak nevezték a pécsi egyetemi botránnyal kapcsolatban, hiszen az aktív jogászok egy része egyben óraadó is. A Győri Törvényszék dísztermét így volt alkalma megismerni a 27 vádlottnak.

Ezután pedig épp elég volt egyszer felolvasnia a vádiratot a Baranya Megyei Főügyészségnek, három év leforgása után az eljárást meg kellett szüntetni, mert kiderült, hogy néhány védő is oktatott a patinás egyetemen. Magyarán jogviszonyban álltak azzal az intézménnyel, amely sértettje is volt az általuk képviselt vádlottak tetteinek. Természetesen az újrakezdés sok esetben felolvasást jelentett, mert a vádlottak vallomásaikat fenntartották.

Egy évvel ezután, 2016-ban a törvényszék tanácsa maga kívánta volna megszüntetni a pert, mert úgy látta, hogy a vádirat hiányos, és az ügyészségnek 9 hónap alatt sem sikerült pótolnia a hézagokat. Az ítélőtábla ezt akkor másként látta, és a döntést hatályon kívül helyezte. Ugyanennek a folyománya volt, hogy az ügyészség többször is indítványt tett az eljáró bíró kizárására, a törvényszék ezt alaposnak találta. Így 2017-ben új tanácsvezető bíró kapta meg az ügyet, aki 2019. május 17-én hirdetett ítéletet.

Pusztító volt az időmúlás

Dr. Kovács Tamás tanácsa most érdemben nem változtatott az elsőfokú ítélet tényállásán, a büntetésekhez nyúlt elsősorban.

Összességében nagyon alaposnak és komolynak nevezte a bíróság elemző munkáját, hangsúlyozva, hogy itt az időmúlás nemcsak a büntetéskiszabásra nézve volt káros hatású, de a felderítést is igen megnehezítette.

Hiszen 2009-es, 2010-es eseteket kellett vizsgálni, az utolsó elkövetést egyébként 2011 augusztusára datálta a vád.

A védők és a vádlottak, egy kivételével nem ismerték be a vád szerinti bűnösséget – Fotó: Laczó Balázs / Telex
A védők és a vádlottak, egy kivételével nem ismerték be a vád szerinti bűnösséget – Fotó: Laczó Balázs / Telex

Ehhez képest a feltárandó anyag viszonylag szűk időtartamhoz köthető, a gyors egymásutánban kiállított, feltorlódó dokumentumok, bizonylatok, szerződések között kellett valahogy eligazodni. Sőt: megtalálni az arányokat és felelősséggel meghúzni a vonalat esetleges szabálytalanságok és büntetőjogilag is elítélendő tettek között. Ennek háttérében pedig egy nehéz helyzet állt: az egyetem akkori új gazdasági vezetője vállára nyomás helyeződött, rossz pénzügyi helyzetbe csöppenve kellett a magas elvárásoknak megfelelnie.

A Győri Törvényszéknek sikerült ezeket az arányokat megtalálni – hangsúlyozta az ítélőtábla, amely az időmúlás témájára sokszor visszatért a korrekordernek számító per végén. Rombolónak és pusztítónak nevezte ezt a 9 évet, amelyről legkevésbé sem a vádlottak tehetnek, és amelyre tekintettel kell lenni a büntetés kiszabásakor. Közben nem szabad, hogy a korrupciós cselekmény tárgyi súlyából, jelentőségéből ez bármit elvegyen.

Vagyis a bonyolult jogi „summázat summázata” így szólhatna: nehéz olyan ítéletet hozni, ami igazságos is, és ennyi idő után kellő súllyal bír.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!