Megújítják a Ráckevei-Dunát, hogy a budapesti szakaszán is lehessen fürdeni

„A Ráckevei-(Soroksári)-Dunán a következő évek egyik legjelentősebb környezetvédelmi beruházását készítjük elő. A Kvassay- és a Tassi-zsilip között, mintegy 57 km hosszú folyószakaszon szeretnénk javítani a vízminőségen, és elérni, hogy a vízpart jóval több helyen megközelíthető legyen”

– írta Facebook-bejegyzésében Fürjes Balázs Budapestért és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár. Európai uniós projekt keretében elkezdték az előkészítést, ami Fürjes szerint 2024-re fejeződik majd be, addigra beszereznek minden engedélyt is. A Ráckevei-Duna rendbetétele 4 budapesti kerület és mintegy 21 település több mint 380 ezer lakójának mindennapjait érinti közvetlenül.

A fejlesztés során megtisztítják és mélyítik majd a folyót, valamint rendbe hozzák a partszakaszokat. „A Ráckevei-Duna megújítása fontos a vízminőség, a vízi élővilág és a természeti környezet megőrzése miatt. Feltétele annak, hogy a budapestiek és a környéken élők igazán birtokba vehessék a folyót és a vízpartot, és már a fővárosi szakaszon is újra fürödhessenek a folyóban” – írta Fürjes.

Hangsúlyozta, hogy ilyenkor nem lényeges a politikai hovatartozás, csak az ügy számít. Úgy fogalmazott: „Baranyi Krisztina, Ferencváros baloldali polgármestere évek óta küzd azért, hogy a Dél-pesti Szennyvíztisztítóból a tisztítatlan szennyvíz ne zubogjon a folyóba. Igaza van! Fontos, hogy megépült az a 7000 köbméteres záportározó, amelynek munkáit még Tarlós István indította meg. Ez a nagy esőzéseknél felfogja a szennyezés egy részét. Baranyi Krisztinával és a Főváros vezetésével is szívesen folytatjuk a közös munkát!”

A vizsgálatok eredményétől függően a következő dolgokat tervezik:

• A felgyülemlett iszap kikotrását – a teljes szakaszon, a Gubacsi hídtól egészen Tassig.
• Iszapcsapda telepítését és a partfal rendbetételét – a Kvassay-zsilip és a Gubacsi híd között, hogy megelőzzék az újraiszapolódást, és közelebb hozzák a folyót az emberekhez.
• A Dél-pesti Szennyvíztisztító ügyének megoldását – hogy a telep semmilyen esetben se terhelje a védett folyóág vizét, semmiképp se csorduljon onnan szennyvíz és szemét a Dunába.
• Fenntartható, környezetbarát, innovatív vízgazdálkodási rendszert. Speciális vizes élőhelyet (wetlandet) és természetes csapadékvízelvezető rendszert – a Duna-ág pesti oldalán és a Csepeli közpark területén.