„Úgy kell tervezni a sírt, hogy ne legyen róla mit ellopni” – nincs ellenszere a fosztogatásnak a Farkasréti temetőben

Évek óta rendszeresek a kisebb-nagyobb lopások a XII. kerületi Farkasréti temetőben – tudta meg a Telex egy, a temető működését jól ismerő személytől. Lapunknak egy özvegy férfi képekkel is illusztrált levelében azt panaszolta, hogy két évvel ezelőtt felesége sírjáról egy 800 ezer forintot érő szobrot vittek el, és amikor feljelentést tett a rendőrségen

A kedves, velem együtt érző rendőr már bejelentésemkor reménytelennek tartotta a tolvaj megtalálását.

A XII. kerületi kapitányság egy hónap múlva le is zárta az ügyet, de feltették a szobrot az ellopott műtárgyakat is regisztráló Egységes Műtárgytárba – azonban mai napig nem került meg. Két héttel ezelőtt újból loptak a volt felesége sírjáról – pontosabban a sírja mellől, hiszen ezúttal a sírkő mellé ültetett virágokat emelték ki gyökerestül. Amikor erről a lopást jelezte a temető személyzetének, „onnan is lepattantam”, csak annyival vigasztalták, hogy a kapuőrséget megerősítették, „de hát nem a kapuban lopnak” (egyébként adatvédelmi okokból kifolyólag csak a kapuk környéke és a parkolók vannak bekamerázva).

A cikk elején említett forrásunk szerint

ami szép, azt elviszik.

Annak ellenére, hogy sírkőlopások Farkasréten nem jellemzők, értesüléseink szerint előfordult – a fent említetten túl is – szoborlopás, vittek el vasrács-darabokat, virág- és mécsestartót, „mindent, ami bronzból készült”. Egy, a temető történetéről készült tanulmány már húsz évvel ezelőtt panaszkodott a szervezett fosztogatók miatt:

A kegyeletet semmibe vevő, napjainkban már riasztó méreteket öltő, szervezettnek tűnő fosztogatás elsősorban a könnyebben mozdítható domborműveket, plaketteket, címereket és fémdíszeket, s főként a mellszobrokat sújtja. Mivel kizárólag fémből készült alkotásokról van szó, okkal feltételezhető, hogy e viszonylag friss szokás elsősorban a színesfém-gyűjtők és illegális olvasztók számára nyitott új távlatokat.

Nagy felháborodást váltott ki, amikor a kilencszeres világbajnok kenus, Wichmann Tamás sírjáról 2020-ban temetése után pár héttel elvitték a keresztet.

Egy másik károsult arról panaszkodott, hogy

Ma már csak az nyújt védelmet, ha az ember eleve úgy tervezi meg a sírt, hogy ne érje meg semmit ellopni róla.

Az utóbbi időben el is terjedtek a bronz- és rézhatású műanyagokból készült kiegészítők, azóta leginkább az ültetett és vágott virágok kerültek veszélybe.

Forrásunk szerint nem kell virág-viszonteladó maffiára gondolni; a növények általában ki sem kerülnek a temető területéről, nem adják el őket újra, ugyanis jellemzően „idős öregasszonyok viszik át az általuk gondozott sírokra”:

Volt olyan, hogy két öregasszony kiemelte az ágyásból a frissen ültetett virágokat, szépen szatyrokba pakolták a palántákat, majd mentek is át férjeikhez, hogy ott ültessék el őket.

Amellett, hogy a hatóságok sem szívesen indítanak eljárást egy 80 éves virágtolvaj ellen, a kár forrásunk szerint igen jelentős, akár több tízezer forintos is lehet egy-egy kiterjedt, szépen gondozott ágyás esetében – ráadásul különösen érzékenyen érinti az embereket, ha szerettük sírját találják feldúlva. A károsultak rendszerint az őrséget veszik elő elkeseredettségükben, de a lopásokat valójában nem olyan könnyű megakadályozni:

Az őrök járőröznek, de nehéz azonosítani, kik a hozzátartozók, és kik azok, akik arra várnak, hogy ellopjanak valamit a sírról.

A lopások gyakoriságáról és az ellenintézkedésekről levélben és telefonon is megkérdeztük a Farkasréti temető igazgatóságát és az üzemeltetésért felelős Budapesti Temetkezési Intézetet is.

A cikk egy korábbi változatában azt írtuk, hogy a BTI nem válaszolt, de ez nem igaz. Az intézet válaszát változtatás nélkül közöljük: