Te is lehetsz „óratekerő”, ha valaki elrontja az autód kilométerszámát az állami rendszerben
2021. október 27. – 17:15
frissítve
Az elmúlt évek talán legfelkapottabb közérdekű autós újítása az ingyenes Jármű Szolgáltatási Platform. Az Ügyfélkapu-regisztrációval használható állami szolgáltatás bármely magyar rendszámos autó rendszámának megadásával sokféle információt nyújt az előéletéről, így többek közt megtudhatjuk, hogy a korábbi műszaki vizsgákon, eredetiségvizsgálatokon vagy a tulajdonosváltások alkalmával hány kilométer volt éppen az autóban. De mi van, ha homokszem kerül a gépezetbe és hibás óraállásokat rögzítenek a gépjármű-nyilvántartásban? Balló Marcell megkérdezte a Belügyminisztériumot és több műszaki vizsgáztatót, a válaszok nem megnyugtatók, de létezik legális megoldás az elrontott adatok javítására.
Mivel a használtautó-vásárlók zöme elsősorban az alapján dönt, hogy hány kilométer van egy autóban, és mivel az óratekerés népsport volt az utóbbi évtizedben, általános a gyanakvás, és tekert órás vagy óratekerés-gyanús autót lényegesen nehezebb eladni Magyarországon. Különösen azóta van ez így, hogy 2019 januárjában elindult a Jármű Szolgáltatási Platform nevű ingyenes állami szolgáltatás, amellyel egyszerű Ügyfélkapu-regisztráció birtokában bármely magyar rendszámos járműről megszerezhetünk néhány előéleti adatot. Autókereskedőként naponta többször használom a lekérdezőrendszert, ezért hetente találkozom nyilvánvalóan hibás kilométerfutás-adatokkal. Ilyen például amikor egy kétévente egyenletesen emelkedő számsorba itt-ott bekerül egy lényegesen alacsonyabb érték, majd a következő megint illeszkedik a korábbiakhoz.
Bár az óraállásokat többnyire az időszakos műszaki vizsgákon és adásvételkor rögzítik, az általam megkérdezett, gépjárműves adminisztrációval foglalkozó cégek szerint nem lehet utólag javítani a hibákat. Vagyis hiába van joga egy vizsgáztatónak és egy okmányirodai ügyintézőnek új adatot felvinni a rendszerbe, ha elrontotta, utólag nem tudja kijavítani. Többen egybehangzóan állítják, hogy az eddigi próbálkozásaik alkalmával még akkor sem tudták korrigáltatni az elírásokat, ha a vizsgán a műszerfalról készített, a JSZP-n szintén látható fényképeken helyes szám szerepelt, miközben a rendszerbe kézzel felvitt adatokból esetleg hiányzott egy karakter.
A kilométerszámláló manipulációja évek óta csalásnak minősül, nevesítve szerepel a büntető törvénykönyvben, a pontatlanságok miatt viszont a gyakorlatban siralmas a helyzet, felelősök nincsenek, az ügyintézők a „legyünk már túl rajtad, mert sokan várakoznak mögötted” arckifejezéssel ingatják a fejüket, ha valaki segítséget kér egy elírás kapcsán.
Hogy mennyi bonyodalmat okozhat később egyetlen rosszul rögzített óraállás, arra János esete a példa, aki 2016 decemberétől lízingelt egy új, márkakereskedésből származó Lada Grantát. Az autót végig ugyanabban a szakszervizben tartották karban, és gazdája három év alatt törlesztette a tartozását, így az övé lett a Lada. A kifizetést és a lízing lezárását igazoló opciótörlő papírral János az okmányirodához fordult, ahol törölték a bank tulajdonjogát, illetve az elidegenítési tilalmat, majd regisztrálták őt egyetlen tulajdonosként. Ekkor került be valahogy a 80 085 számsor a kilométerfutást rögzítő rubrikába.
János eleinte nem gyanakodott elírásra, mivel a banki papírokon sehol sem szerepelt futásteljesítmény, sőt, az átírási folyamat során sem kérdezte tőle senki, hogy hány kilométer van éppen a Ladában, így ő csupán örült a LUX felszereltségű 1.6-os Grantának. A következő műszaki vizsgán jelezték neki, hogy autója kilométeróra-állásával valami nem stimmel, ugyanis hiába mutatott a műszerfal 74 220 kilométert ezen a 2020. novemberi ellenőrzésen, a rendszerben egy évvel korábban már 80 085, vagyis hibás szám szerepelt. János alaposan felhúzta magát ezen, majd az okmányirodához fordult, ahol a bemutatott bizonyítékok ellenére sem tudtak segíteni, ezért elküldték és nem javasolták a lízingcég felkeresését sem, mert „úgysem tudnának megoldást találni”.
Évekkel később, amikor megvásároltuk tőle a Ladát, úgy döntöttünk, hogy megkeressük a Jánosnak korábban hitelt nyújtó pénzintézetet a javításért. Érdeklődésünkre az ügyintéző elmondta, hogy egyáltalán nem vizsgálják a finanszírozott autóik futásteljesítményét a hitel lezárásakor. Így már biztossá vált, hogy a helytelen számot nem a bank állapította meg. A téves kilométeradat végül az állami adatbázisban maradt, ami az autó újabb eladásakor elbizonytalanította a következő vevőt. Végül az illető hosszas magyarázkodás és számos bizonyíték bemutatása után mégis hitt nekünk, Jánosnak, a vezetett szervizkönyvnek, valamint az érvényes garanciának, és megvásárolta a Lada Grantát.
Az ilyen jellegű ügyek lassan kezdenek megszokottá válni a magyar használtautó-piacon, de még így is találkozunk extrém esetekkel. Az eladó használt autók között böngészve találtam meg a BMW X5 hirdetését, amelynek JSZP-lekérdezése az alábbi szívritmus-zavart mutatta:
A lekérdezés alapján könnyen megállapítható, hogy az autó kilométer-számlálóját legalább egyszer visszatekerték, majd a későbbi alkalmakkor háromszor is elírták, így a 30 tulajos SUV megvásárlásáról letettünk. A felhalmozódott esetek, majd az ezekből adódó feszültségek okán kezdtem el faggatózni a témában és információkat gyűjteni.
A Belügyminisztérium Kommunikációs Főosztályának az ügyben feltett kérdéseimre adott válaszai szerint, ha a műszaki vizsgán vagy az okmányirodában beírtak egy téves futásteljesítmény-adatot a rendszerbe, de az autó adásvételi szerződésében vagy a műszaki vizsga során, esetleg az eredetiségvizsgálaton készült fotókon korrekt az óraállás, egyszerű, írásos panasz alapján megvizsgálják az ügyet, és indokolt esetben javítják az autó óraállását a gépjármű-nyilvántartásban. A műszerfalképek nem hiteles nyilvántartási adatok, de alátámaszthatják a jóhiszemű autótulajdonos állítását.
Ha az adásvételire került téves kilométeradat, akkor akár utólag, évekkel később is készíthet az autó jelenlegi tulajdonosa az előző tulajjal egy közös nyilatkozatot az adásvétel idején helyes óraállásról. Ezekben az esetekben általában egyetlen rossz kilométerszám szerepel a BM adatbázisában, ezért ott betörik egy ponton a görbe, a következő és előző értékek pedig helyesek. Az adatjavítás minden esetben ingyenes.
A hibás adatok kijavításának gyakorlati megoldásához a BM válaszával még nem jutottunk közelebb, ezért további kérdéseket tettem fel egy a neve elhallgatását kérő, állami vizsgabázison dolgozó szakértőnek. A vizsgabiztos nyilatkozata szerint a JSZP rendszerben szereplő adatok rögzítésének időpontja alapján meg lehet keresni, hogy a műszaki vizsgán, az eredetiségvizsgálaton vagy a biztosítási kártörténet eljárásában (2019 január óta ezt is le lehet kérdezni a Jármű Szolgáltatási Platformon), illetve adásvétel alkalmával tévedett-e valaki.
A javítást az adatot rögzítő szervezetnél kell kérni. A műszaki vizsgán történt elíráskor a közlekedési hatóság (a megyei kormányhivatalok), eredetiségvizsgálatkor a vizsgálóállomás, adásvétel alkalmával a kormányhivatal, biztosítási káresemény rögzítésekor történt tévedés esetén pedig a biztosító kérhet korrekciót a Belügyminisztériumtól. Az adatjavításhoz szükség lesz a forgalmi engedélyre és a személyes iratokra, ha pedig az adásvételi szerződésre került hibás kilométerszám, az eladó és a vevő két tanú előtt írt nyilatkozata kell.
A vizsgabiztos elmondásából kiderül, hogy a műszak- és eredetvizsgákon készült műszerfalfotók valóban fontos bizonyítékként szolgálhatnak egy elírt futásteljesítmény esetén. Amennyiben nem tudjuk, hogy hol készültek a képek, úgy a hálózatot koordináló Budapest Főváros Kormányhivatala segíthet. A vizsgabiztos tapasztalata az is, hogy a vizsgáztatáshoz használt Kökir szakrendszer minisztériumi helpdeskje akár fél órán belül javítja a téves adatokat, feltéve, hogy ezt egy vizsgabiztos kéri.
Elméletileg akkor is kerülhet téves kilométerállás a nyilvántartásba, ha egy autóban műszerfalat kell cserélni és a beépített alkatrészen más óraállás szerepel. Ilyen esetekben a soron következő műszaki (az autó négyéves kora után kétévente kötelező) vagy eredetvizsga alkalmával érdemes jelezni az eltérést, ami a csereműszerfalat beépítő szerviz által kiállított számlával vagy munkalappal lehetséges. A műszerfalhiba előtti utolsó rögzített adat nyilvánvalóan az állami rendszerben marad, de ilyenkor a vizsgán a forgalmiba ragasztott pecsét mellé adott hivatalos vizsgaigazolásra és a rendszerbe is bekerül záradékként az óracsere ténye a következő megjegyzéssel: meghibásodott óracsoport-csere miatti futásteljesítmény-adat: xxxxx km.
A fentiek alapján érdemes ellenőrizni bármilyen magyar forgalomban lévő használt autó kilométeradatait az állami rendszerben és ha ezek tévesek, megtenni az első lépéseket a javításra, mielőtt a következő műszaki vizsgán egy szőrösszívű vizsgabiztos megbuktatná az autónkat.
A Jármű Szolgáltatási Platform kapcsán folytatott kutatómunka alkalmával találtam rá a Szabad Európa februári cikkére, amely további bonyodalmakat vetít előre akár az elírt, akár a korábban manipulált kilométerfutásokat illetően. A cikk állítása alapján akad, akit abszurd tanácsával arra kényszerített egy műszaki vizsgaállomás, hogy tekerje előre a valós értékre az autó korábbi tulajdonosa által manipulált órát a sikeres vizsga érdekében, mindezt egy 2018-as homályosan fogalmazó rendeletre hivatkozva. A cikk szerzője az Innovációs és Technológiai Minisztérium véleményét is kikérte a témában, majd a következő választ kapta: „A kilométer-számlálót rendeleti szintű szabályozás alapján, annak 2018. májusi hatályba lépése óta ellenőrzik a műszaki vizsgálatokon. Az e körben feltárt hibák komoly hiányosságot eredményeznek” – vagyis a hibás óraállással vizsgára vitt autó megbuktatható.
Az alábbi példa szintén az állami nyilvántartásból származik. Vajon hány kilométer lehet valójában ebben a Mercedes E220CDI-ben?
