Egykor Horthy volt a fővadász, aztán Kádár, ma Semjén Zsolt

2021. október 21. – 19:02

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A vadászat a mindenkori magyar elit közös hagyománya, a vadászat a magyar elitek életében erősebb kötelék, mint bármilyen ideológia – ezt az alaptételt tölti meg tartalommal, mélységgel és anekdotákkal Majtényi György történész, frissen megjelent könyve, az Egyetértés vadásztársaság – Horthy, Rákosi, Kádár és napjaink vadászai

„A vadászat ma is a politika nyers esszenciája” – állítja, és a legalább annyira a nagyközönségnek, mint a szakmának szóló műben nem spórol az erős kifejezésekkel. „Mintha a magyar irodalom Mikszáth Kálmán-i alakjai elevenedtek volna meg a magyar politika valóságában”, írja arról, hogy az állam több tízmilliárd forintot költött a világkiállításként promotált (hivatalosan nem az, mert elmulasztották időben beadni az ehhez szükséges kérelmet) eseményre a világjárvány közepén. 1971-ben a szocialista Magyarország a vadászati világkiállítással próbált a nemzetközi érdeklődés homlokterébe kerülni, az edinburghi herceg és más notabilitások látogatása diplomáciai sikert jelentett, hát még a nyugatiak magyarországi bérvadászatairól kötött üzletek komoly devizabevételei. Erre sok vadász ma is szívesen emlékszik vissza, azóta viszont a vadászat megítélése sokat változott. A világ közvéleménye a vadászattal szemben a nyolcvanas évektől egyre ellenségesebb lett – Majtényi szerint ezt Magyarországon sokáig nem igazán érzékelték, és mint írja, „úgy tűnik, nem értik azóta sem”.

A rendszerváltás után minden politikai oldalról és a gazdasági elitből is többen építettek ki saját tulajdonú vadasparkokat. Így tett Bige László és Csányi Sándor is, de vadászik Leisztinger Sándor, Mészáros Lőrinc, Nyerges Zsolt, Orbán Gáspár, Tiborcz István és Lázár János is. A rendszerváltás előtt a vadászat állami vadásztársaságokban zajlott, ma viszont többnyire magánerdőkben, ahol a résztvevők névsora még annyira sem nyilvános, mint Kádár alatt volt. Így maradnak az állami erdőkben működő vadásztársaságok nyilvános adatai, az időnkénti újságcikkek és az óvatlan fotók. Néhány éve Oszter Sándor színész felesége, Failoni Donatella posztolt a Facebookra egy fácánvadászat utáni mulatságról, amin többek között Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg és Lázár János akkori kancelláriaminiszter is részt vett. Miután a közvélemény felfigyelt rá, Oszter felesége törölte a képeket, és arról írt, hogy a vadászat az egész politika öröksége, nem csak a Fideszé: „Soponya, ahol most voltam, Kádár elvtárs fő területe volt egykor, és jártam a »nem semmi«️ vadászházában is. Akik most ezt a vadászatot nehezményezik, ne felejtsék el, hogy akik mellé állnak most, Kádár örökösei. Azt hiszik, hogy a baloldalon nincsenek ilyen vadászatok?”

Lázárék buliját a Vadex soponyai vadászházában tartották, abban, amit a hatvanas években a pártállami elit Egyetértés vadásztársaságának építettek. Azt, hogy a párt- és állami vezetőknek közös vadásztársasága legyen, maga Kádár döntötte el. Kádár, Biszku, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Pap János, Németh Károly, Losonczi Pál: az Egyetértés Békés megyei vadászatán szinte minden fontos pártfejes ott volt. Így utaztak együtt Bélmegyerre is apróvadra lőni – az ilyen alkalmakon a közös vadászat áthidalta a politikai különbségeket, reformerek és keményvonalasok együtt űzték a vadat. Az ilyen alkalmakon esténként Hofi Géza szórakoztatta őket személyesen.

(A magyar politikai elitben a Horthy-korszaktól a kádárizmuson át a NER-ig ívelő vadászhagyományokról készült teljes cikkünket itt olvashatja.)

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!