A választás utánra csúszik a fővárosi korrupciós bizottság vizsgálatának eredménye

Saját hatáskörben hosszabbította meg mandátumát a korrupciós ügyeket vizsgáló fővárosi bizottság, így az eredmények az év vége helyett csak 2022. augusztus 31-re, már jóval a választások után készülnek majd el – írja a Népszava. A testület elnöke, Havasi Gábor a lap kérdésére elmondta, hogy nyolc hónapig nem tudtak ülésezni a Covid-járvány miatt, ráadásul a home office miatt sokkal lassabban zajlott az iratok beszerzése is. A bizottság ülésein eddig három üggyel foglalkoztak: a parkolási rendszerrel, a patkányirtással, a múlt hetin pedig a nemzetközi bíróságra kerülő e-jegyrendszerrel, de vizsgálnák majd egyebek mellett a Bálna vagy a biodóm ügyét is.

A legutóbbi ülésen megjelent Walter Katalin, a BKK jelenlegi vezérigazgatója, és Dabóczi Kálmán, a BKK korábbi vezérigazgatója is. Walter elmondta, hogy az e-jegyrendszer kiépítésére 9,2 milliárdot költött a cég, ám ebből semmi használható nincs, csak néhány szerver, és 29 ellenőrző kapu. Az e-jegyrendszer kiépítéséről még 2011-ben döntöttek.

Dabóczi védelmébe vette a beszerzést, úgy fogalmazott, „tételesen nem igaz, hogy semmi nincs meg ebből. Minimum egymilliárd forint értékű szoftver és eszköz használható lett volna, ha a felmondás után megpróbálják ezeket hasznosítani, persze azóta elavultak” – fogalmazott Dabóczi, aki úgy tartja, a fő probléma az volt, hogy a projektet meghitelező Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank kikötötte: senkit sem lehet kizárni a pályázatból a kirívóan alacsony ár miatt sem. Elismerte ugyanakkor, hogy a BKK projektmenedzsmentje sem tudta mindig megfelelően tartani a lépést, indokként olyanokat hozott fel, hogy időnként „nem volt az angoltudás azon szintjén, hogy időben feldolgozza az angol nyelvű anyagokat”. Emellett elismerte, hogy ő írta alá a CP4 szerződésmódosítást, amire hivatkozva a német szállító később milliárdos kötbérköveteléssel állt elő.

A volt BKK-vezér hozzátette később, hogy neki ezen az egészen egy forint anyagi haszna sem volt, sőt, állítása szerint neki compliance (erkölcsbe, vagy törvénybe ütköző cselekedet) vizsgálatot kezdeményeznie „a német szállítónál, mivel a cég magyarországi projektvezetője 2016 nyarán azzal állt elő, hogy ‘tudunk-e olyan javaslatot tenni az üzemeltetésre, amely anyagilag mindkettőnknek előnyös lesz’.”

Azt mondta, folyamatosan próbálták megkísérteni őket, ezért „folyamatos küzdelmet jelentett a projekt tisztán tartása.”