Nem az a védelem célja, hogy felmentsék a késelő diákot, de tisztázni akarják, hogy autista-e

„Nem azt szeretném elérni, hogy a cselekmény következményei alól mentesítsék a védencemet – mondta a Telexnek dr. Faragó Péter, a volt jedlikes győri diák ügyvédje. ”De tisztességes eljárásban bízunk. Ha valóban autista jegyeket mutat, akkor ezt tisztázni kell. Nem állítottuk azt sem, hogy beszámíthatatlan volt, de az ügy megítélését és minősítését érinti, ha a szokásostól eltérőek a reakciói, s esetleg traumaként él meg egy egyszerűbbnek tűnő helyzetet – mondja az ügyvéd. „S akkor a börtöntűrő képességét is ennek megfelelően kell megvizsgálni.”

Hozzátette: mindenki, aki eddig megnyilatkozott az ügyben, a fiúról azt mondta, hogy furcsa, az átlagostól eltérő.

Tavaly kezdődött a fiatalember büntetőpere, aki a vád szerint 2019. december 5-én az ötödik órában felállt a padból, kiment a tanárnőhöz, átadta a füzetét, a hölgy háta mögé surrant és hátba szúrta. A sikító áldozatot nyakát a földön tovább döfködte, mellkasa felé is bökött. Több diák rémületében kirohant, egy diák, M. Bálint közéjük lépett, elvette a kést és azt kérdezte: „miért csináltad ezt?” „Majd ebből tanul, elegem volt a tanárnőből” – felelte a diák, aki mindvégig azt állította, nem emlékszik semmire a kisétálás és az ocsúdás közti percekből. A tanárt a mentő elszállította, szerencsére életben maradt. Utána a nyomozók rögzítették: a támadó egy hármas jegy miatt vetkőzött ki magából.

Hajthatatlan az elmeszakértő?

Az eset felkavarta az országot és magyarázat nélkül maradt. De még több kérdőjel maradt azok számára, akik látták ezt a csendes, béketűrőnek látszó, akkor 17 éves fiút. H. András rövid tiszta mondatokban beszél, mozgása a megszokott sötét öltönyében komótos, és hosszan néz maga elé a tárgyalásokon. Nem mutat szégyent, fájdalmat, se félelmet vagy izgalmat. Akkor sem mutatott, amikor dr. Mészáros Zsolt ügyész előre kitervelt, közfeladatot ellátó személy elleni emberölés kísérletével vádolta meg a Győri Törvényszék előtt. Az mondta a vádlott – akit 2020 áprilisában kiengedtek a letartóztatásból, és azóta otthon kell lennie –, hogy a „vád szerinti bűnösségét” nem ismeri el, mert nem tervezte el előre a cselekményt, azt pedig, hogy a sértett közfeladatot ellátó személynek minősül – nem tudta.

A védelem még tavaly felkért egy orvoscsoportot, élén a Heim Pál Kórház gyermekpszichiáter főorvosával, hogy vizsgálja meg Andrást és adjon róla véleményt – mondta el a Telexnek dr. Faragó Péter. Ekkor már tudható volt, hogy a győri igazságügyi elmeszakértő nem talált autizmusra utaló jelet sem. Az „ellenvéleményt” a bíróság nem fogadta be, most viszont újabbat csatolt az ügyvéd, amit a Semmelweis egyetem pszichiátriai klinikáján írtak, s Andrást az autizmusra nézve vizsgálták. Az ügyvéd szerint pontosan azt állapították meg, ami mellett ő egy éve kardoskodik: ez az autizmus spektrumzavar.

A bíróság arra hajlandó volt, hogy a jövő hétre tervezett perbeszédeket elnapolja, s kiegészítést kérjen az elmeszakértőtől az új vizsgálati eredményről. Ezzel „hozott is ajándékot, meg nem is” a védelemnek, mivel az eljárás sorrendiségének megfelelően az eddig eljárt győri szakértő fogja véleményezni András állapotát, ugyanaz, aki szerint szó sincs autizmisról.

Kitűnően alkalmazkodott a börtönhöz

Tanúvallomást tett a törvényszéken a börtönpszichológus is, András feloldotta a titoktartási kötelezettsége alól. Legalább hússzor beszélt a börtönben a fiúval, először a bekerülése napján. Elmondta: nekik elsősorban azt kellett felmérni, hogy a börtönéletet hogyan dolgozza fel a fogvatartott, s kifejezetten óvatosan kell a cselekmény boncolgatásával bánni, mert szembesítené egy felkavaró témával, majd magára hagyná a gondolatai közt. Az viszont látszott, hogy az órai támadás témájára érzékenyen reagál András

Megállapította még, hogy a diák:

• Alapszemélyiségéhez képest vele nyitottan kommunikál, mert egyébként zárkózott, nehezen köt ismeretséget.
• „Felnőtteket megszégyenítő”módon alkalmazkodik a börtönhöz„, gyorsan megtanulja a szabályokat és nem panaszkodik.
• A család támogatása számára a legfontosabb.
• Az átlagosnál intelligensebb.
• A bántalmazott tanárnőt nem minősíti, vele kapcsolatban nem mutat indulatot, inkább a szorongásos helyzet bőszíthette fel.

S végül – bár az érzelmek terén nem mutatott aktivitást –, amikor érdeklődési körére terelődött a szó, pozitívan reagált, s szívesen mesélt a hobbijáról.

Az ügyész, dr. Mészáros Zsolt arról kérdezte a pszichológust: mutatta-e H. András, hogy otthon esetleg túl nagynak érezte a nyomást, s hogy az ötös alatti jegy már nem is jó". A tanú az válaszolta: ”neheztelést nem mutatott a szülők felé."

Erről András apja is mesélt nekünk: ”természetesen voltak elvárásaink, de valójában nem több, mint más családban."

Dr. Faragó Péter ügyvéd szerint a fiú érzékeny reakciója is épp az autizmus spektrumról árulkodik, hiszen nem gyakoroltak rá komoly nyomást pusztán azzal, hogy elvárást támasztottak felé, ő mégis stresszként élte meg, s nem akart szüleinek fájdalmat okozni. ”András őrlődött egész nap, s az ötödik órában öntötte el az indulat„ – magyarázza a védő, aki szerint kizárható, hogy András ezt a cselekedetet előre eltervezze ezzel a személyiségszerkezettel.

Programozni szeretek a legjobban

A család szívélyes volt velünk, s csak az ügyről nem szeretnének egyelőre beszélni. De a tárgyalás szünetében annyit elmondtak, hogy András egy gimnáziumban folytatta tanulmányait és tanév végén – nem kitűnő, de – jó eredménnyel zárt. Neki a digitális oktatás nem ért véget tavasszal, kényszerintézkedését az ítélőtábla meghosszabbította, régen ezt így mondták volna: háziőrizetben van.

”Igyekszem alaposan felkészülni az órákra, egyedül tanulok és folyamatosan küldöm az anyagokat. A kinti életből a barátaimmal közös programok hiányoznak. De otthon sok időt töltünk együtt a családommal, szeretetben, sokat társasoztunk és a szabadidőmben azt csinálom, amihez a legjobban értek: programozok. A kihívások izgatnak, ha egy-egy grafikai programnál vagy játékkal kapcsolatban felmerül valami probléma, amit egy barátom – akivel online beszélek – felvet. Ezeket szívesen oldom meg és kitaláltam egy különleges Rubik-kockát is – mondja AndrásK.

Az anya saját magát vádolja

András édesanyja pár nappal a késszúrás után, 2020 elején megkereste levélben a fizikatanárt, s bocsánatot kért, tolmácsolva az akkor még letartóztatásban lévő fia szavait is. Válasz is kapott, a részleteket nem osztja meg, de a tanár azt írta: megbocsátott.

„Úgy érzem, hogy elszámolással tartozom Andrásnak is – nyilatkozta a Telexnek az édesanya –, mert bűntudatot érzek a történtek miatt.

”Az, hogy ezekre a dolgokra – amik a szakvéleményekből is kitűnnek – nem figyeltünk fel időben, a mi hibánk – mondja András anyukája, aki a bíróságon azt mondta: fia alvászavarral küzdött, szobájában minden élére volt állítva, egy porszemet sem tűrt meg. Arról kérdeztünk, mit lenne a nehezebb hallani: ha megállapítják, hogy fia magában hordja az autizmus jegyeit vagy azt, ha nem.

„Valóban felemás érzéseink vannak.

Nem jó tudni ezt tudni, de még mindig sokkal inkább ezt tudom elképzelni és elfogadni, mint azt a képtelenséget, hogy a gyerekem valamiféle alattomos és bosszúálló módon követte volna el a cselekményt”.

Az apa – aki a tanúvallomásában így fogalmazott, „kétségbeesve kutattuk az okot” – kérdésünkre hozzátette: soha nem fordult elő hogy otthon ilyen indulati kitörése lett volna a fiának. Hangos szó hangzott el néha – mondja – „hiszen kamasz”.