A győri átjáró, ahol mindig áll, reménykedik és elkésik mindenki

Sok évvel ezelőtt született Győrben egy vicc: mi az abszolút pech? Vasutas sztrájk idején sorompót kapni. Csakhogy ezt a viccet a valóság szülte.

A hírhedt Újlak utcai átjárónál sűrű a vonatforgalom, és bár a helyzet valamelyest javult az elmúlt évek során, a 20 perces várakozás rendszeres, és egy órából félórán át tilos az átjárás. Sorompót pedig úgy kaphatott az ember vasutassztrájk idején, hogy akkor nem a MÁV, hanem a GySEV járatai zakatoltak el. Győr öröksége a város szívét átszelő Budapest-Bécs vasútvonal, és az Újlak utcában nemzedékeket köt össze az aluljáró iránti vágy.

Vigyázz, kész, fehér!

„Ha nem vagyok ott reggel hét óra harmincig, meg sem próbálok erre menni, megfordulok – mondja egy bírósági dolgozó. Igen ám, csakhogy az alternatíva nem tűnik életképesnek a gyalogos vagy a biciklis számára, mert a kerülő sem volna rövidebb, mint a várakozás. Töltsünk itt most pár percet!

Kedd reggel van a Belvárost és a Nádorvárost elválasztó átjáró két partján, az autósor vége már elvész a szem elől. A sorompót 7. 35 perckor eresztették le, és aztán 7.55-ig csukva volt. Akkor hömpölyögve és felszabadultan indult meg a munkába, iskolába tartó autós, kerékpáros, gyalogos forgalom. Legalább 40 kerékpár suhant el, és 4 perccel később már villogott a piros. Aztán egy órán keresztül jegyeztük a sorompó állását, koradélelőtt 60 percből 32 perc volt a szabad, a déli harangszó előtti 60 percből pedig 27. A hangulat negyedóra után kezd általában parázzsá válni, és szinte mindig akad gyalogos, aki fogja magát és átsétál.

Ha nem jön a vonat, hadd menjünk!

”Erről írhatnak, ami itt van, az nem normális – szól ki az autója ablakán egy asszony, Ézsiás Istvánné. Tizenöt percre állok itt, 5 vonat ment el azóta. Itt iskolákba, munkahelyekre igyekeznek az emberek – mondja, és valóban: néhány száz méteres körzetben ott a város két legnagyobb gimnáziuma, két szakközépiskolája, számos hivatal, köztük az összes bíróság és ügyészség. Dr. Máté Kinga is bíró, munka előtt és után részt vesz a türelemjátékban:

„Délutánonként a kislányomért megyek az óvodába, és akkor előfordul, hogy már ott kéne lennem, de még itt ácsorgok a sorompónál.

Gyakori, hogy eltelik nyolc perc, és nem történik semmi, na, akkor kezdenek el dühöngeni az emberek.

Valaha kint volt a tábla, hogy tíz percen túl is tartható, mára ezt levették. Amikor ide jártam gimnáziumba, a Kazinczyba, tudtam: ha nem érek a sorompóhoz fél nyolcig, elkéstem, mert hét-ötvenhárom előtt nem lesz szabad az út” – mondja dr. Máté Kinga.

„Az a rossz, amikor két vonat között csak telik az idő” – kontrázik a gyalogosan átkelő Szabó Jánosné – , ilyenkor igazán átengedhetnének egy-pár várakozót.„

Felnyílt a sorompó és szinte rögtön piros lett

”Az autósok még elmehetnek három átjáróhoz is – magyarázza egy idős asszony –, de nekünk meg a gyalogosoknak a többi átjáró messze van. Nem beszélve a rokkantakról, vagy a babakocsis anyukáról. Pont akkora kerülő, hogy nem éri meg. Persze ha az ember mindig tudná, hogy még húsz percig lesz zárva a sorompó, akkor mérlegelhetné, de mert percek kérdése is lehet, inkább áll mindenki, reménykedik és elkésik."

„Én ritkán járok erre, pont ezért – reagál egy harmincas sofőr, Tóth Rudolfné. – Amikor terhes voltam, abban a kilenc hónapban mindig ide, Győr-Sziget felé mentem, de direkt elkerültem másfelé – emlékszik a hölgy, akinek egyébként ezúttal hajszálon múlt a balszerencséje. Mert a hirtelen feltáruló sorompó alatt három autó tudott átjutni, ő lett volna a negyedik, neki már ismét pirosa volt.

A kutyájával sétáló Papp Attila szerint az a baj, hogy túl sok az üresjárat.

”Ez három napja történt. Öt percig le volt engedve a sorompó, és nem jött a vonat. Egyszer csak felengedték. Megindult a sor, addigra jól feltorlódott. Az első kocsi átért, a másik a sínen volt, amikor pirosra váltott a lámpa, a harmadik kocsinak már meg kellett állni.„

A vonat is sok, de túl széles a pálya

Az igazán rossz hírünk, hogy mindez így is marad, a MÁV ugyanazt a választ adja feltett kérdésünkre, mint amit sok évvel ezelőtt egy erről szóló győri riportban adott. Vagyis ”a szintbéli vasúti útátjáróban jelentős a vonatforgalom: itt halad a Budapest-Hegyeshalom és a Győr–Sopron–Ebenfurt vasútvonal, ezen keresztül történik a győri GYSEV pályaudvar kiszolgálása, 24 óra alatt átlagosan közel 230 személyszállító vonat közlekedik, és csak a reggeli csúcsórában 7-8 között 10 személyvonat érinti az átjárót. Ezen a szakaszon napi 80-90 tehervonat és további 10 üzemi célú vonat is közlekedik -írják.

Az átjáró amúgy jóval szélesebb is az átlagosnál, és az 5 darab vágánynak legalább 20-25 méteres felület kell. Ennek megfelelően az átjutásra is több időt számolnak. ”A sorompó piros jelzése és a csapórúd lecsukása közötti kiürítési időtartam is hosszabb ideig tart a máshol megszokotthoz képest" – avatnak be a szakmába. Így végül a jelentős vasúti forgalom sokszor nem teszi lehetővé, hogy két vonat között a sorompó felnyílhasson.

Márpedig itt 160-nal is mehetnek vonatok, viszont "a lezárást ma már maga vonat végzi el, amikor a biztonságos távolságra lévő ponton áthalad. Közben pedig a közeli állomásról induló vonatok és tolatások számára a forgalmista zárja le az elektronikus biztosítóberendezéssel a sorompót – írja a komminkációs csoport – még azelőtt, hogy szabadra állítaná a jelzőt.” A berendezést 14 éve helyezték üzembe.

Ekkorát senki nem kerül

Megállapítják: „a jelentős vonat- és járműforgalmat csak alternatív útvonalon lehet kikerülni”, és ajánlanak is más őtvonalakat a győrieknek, akik természetesen ezeket a lehetőségeket ismerik. Valószínű, ha ezek megfelelőek lennének, nem vesztegelne ott a tömeg évtizedek óta. A MÁV szerint például az állomásnál lévő gyalogos alujáró csak 4 perc sétára van. De mi azért beleszámítjuk a visszautat is, és a kerülővel már 1000-1300 méteres kutyagolást igényel az út a munkába, iskolába tartó számára. A bicikliúttal is rendelkező Baross hídon keresztül a kerülő 1800 méteres.

Végül ezt válaszolják: „a fejlesztési tervekben, stratégiai koncepciókban az Újlak utcai közúti-vasúti szintbéli kereszteződés kiváltása nem szerepel.”

Megkerestük sajtóreferensén keresztül Dézsi Csaba András győri polgármestert is, aki épp az érintett városrész képviselője, de jelenleg nem kívánt erről többet mondani, és azt üzente: nincs folyamatban olyan fejlesztés, ami változást hozna.

Egy óra a sorompónál