Az előválasztóknak alá kell írniuk, hogy 2022-ben az ellenzéki összefogást támogatják

2021. szeptember 28. – 12:37

frissítve

Az előválasztóknak alá kell írniuk, hogy 2022-ben az ellenzéki összefogást támogatják
Előválasztás a Móric Zsigmond téren – Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Az ellenzéki előválasztás szavazóinak alá kell írnia egy értéknyilatkozatot az ellenzéki pártok közös céljairól, a minden erő által vállalható elvekről, a végén pedig van egy konkrét politikai vállalás, melynek egyik vastagbetűs eleme, hogy

„a 2022-es országgyűlési választáson az ellenzéki összefogás listáját támogatom”.

Ez a kitétel több szempontból is aggályos. Egyfelől ugyanis a voksolókat arra kérik, hogy a lista összetételének és a listavezető személyének ismerete nélkül kötelezzék el magukat annak támogatása mellett, ráadásul úgy, hogy elébe mennek az elkövetkezendő fél év politikai fejleményeinek, ügyeinek, botrányainak. Azaz nem biztos, hogy egy Jakab Péter-szavazó Dobrev Klárára is fegyelmezetten leszavaz 2022-ben, és olyanok is lehetnek, akiket valamilyen nagy politikai botrány, leleplezés tántoríthat el az ellenzék támogatásától.

Fotó: Telex
Fotó: Telex

A politikai szándéknyilatkozattal kapcsolatban az Országos Előválasztási Bizottság (OEVB) a Telexnek azt válaszolta, hogy a pártelnökök közös döntése volt az, hogy az előválasztáson való voksolás feltételéül szabták az ellenzéki lista 2022 támogatását. Hogy miért?

„Az előválasztáson az ellenzéki választók véleményét csatornázzuk be az ellenzék közös jelöltjeinek kiválasztásába. Az előválasztás alaptézise az volt, hogy azok döntsenek az ellenzék közös jelöltjeiről, akik az általános választáson is az ellenzéki jelöltekre fognak szavazni.”

Ez az alaptézis azonban nem feltétlenül állja meg a helyét. Ugyan a magyarországi adatok még értelemszerűen nem állnak rendelkezésre, de az amerikai elnökválasztásokat követő, több tízezres adatfelvétellel dolgozó közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az előválasztáson szavazó, nem regisztrált párttagok között a néhány hónappal későbbi elnökválasztáson számottevő mértékű átszavazás tapasztalható.

A 2016-os amerikai elnökválasztás például azt mutatta, hogy a demokrata előválasztáson a radikális baloldali jelöltre, Bernie Sandersre szavazók 12 százaléka – támogatott jelöltjük többszöri kérése ellenére – már nem a győztesre, Hillary Clintonra, hanem ellenfelére, a republikánus Donald Trumpra szavazott. (Ugyanez az átszavazás republikánus oldalról az ádáz előválasztási küzdelem ellenére jóval kisebb méreteket öltött.)

Ez az átszavazás bár arányaiban csekély volt, egyes számítások szerint mégis elegendő volt ahhoz, hogy az egész elnökválasztást Trump javára döntse el. A 2020-as elnökválasztás átszavazást feltérképező adatai még nem ismertek, és bár az előválasztáson Sanders mellett kiálló szavazók 15 százaléka jelentette ki, hogy inkább Trumpra szavazna, mint Joe Bidenre, elemzők szerint a tényleges lemorzsolódás ennél jóval kisebb volt.

Egy másik aggály a politikai szándéknyilatkozattal szemben, hogy a titkos szavazás mellett egy ilyen vállalásnak nincs jelentősége, hiszen nem lehet számon kérni. Ezzel a Telexnek küldött levele alapján az OEVB is tisztában van, azonban tapasztalataik szerint még az elvi jelentőségű támogató nyilatkozat is „számottevő visszatartó erővel bír a nem-ellenzéki szavazókkal szemben”, hiszen

„nem tapasztaltunk országosan kormánypárti szavazók részvételét a választáson”.

Lepj meg minket karácsonyra!

Legyél a rendszeres támogatónk!

A Telex csak tőled függ.

Támogatom