A kormány kitakarta a számára kellemetlen információkat a Fudan Egyetem irataiban
2021. szeptember 23. – 10:32
Az Orbán-kormány kitakarta a számára kellemetlen, politikailag érzékeny információkat a Fudan Hungary Egyetem nyilvánosságra hozott terveiben, áll a Direkt36 cikkében, amely a 444.hu-n jelent meg.
Áprilisban derült ki, hogy a magyar kormány egy kínai óriásvállalattal építtetné fel Budapesten a sanghaji elitegyetem kampuszát, a magyar felsőoktatás elmúlt évtizedeinek egyik legnagyobb beruházását. A kormány 540 milliárd forintra becsülte az építkezést, amely jó részben kínai alapanyagból, kínai munkával és kínai hitelből valósulhatna meg.
Ellenzéki kritikákra a kormány többször azt válaszolta, hogy a projekt több nagy kérdése nem dőlt el, így az sem biztos, hogy kínai hitelt vennének fel az építkezéshez. A Fudan Egyetemmel kapcsolatos kormányzati határozatokat Karácsony Gergely főpolgármester közérdekű adatigényléssel kérte ki – ezt júliusi közepén meg is kapta –, és a Direkt36 is hozzájutott a határozatokhoz.
Karácsonynak az iratokat cenzúrázva, több részt teljesen kitakarva küldték meg. Ezeket a Direkt36-nál lévő dokumentumokkal összehasonlítva kiderült, hogy milyen adatokat tartott a kormány érzékeny információknak.
Kitakarták például Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) olyan munkatársainak nevét, akik az előterjesztésen dolgoztak, és minden olyan szövegrészt, amely egyértelműen arra utal, hogy a kormány mindenképpen kínai hitelből akarja megvalósítani a beruházást, ráadásul egy kínai céggel már megkezdte a projekt előkészítését.
A Direkt36 azt írja, Palkovics László, az ITM minisztere többször letagadta, hogy csakis Kínától vehetnék fel a több százmilliárdos hitelt, míg az előterjesztésből az olvasható ki, hogy „a beruházás megvalósításához, a beruházási összeg 80%-át kitevő mértékben, a China Development Bank kedvező feltételek mellett hitelt tud nyújtani”.
A Miniszterelnöki Kormányiroda nemcsak a kínai finanszírozásra utaló részeket húzta ki feketével, hanem a kínai kivitelezést taglaló bekezdéseket is. Ezekben például részletesen szerepel a Kínai Állami Építőmérnöki Vállalat ajánlata, mely 338 milliárd forintért, az ITM 540 milliárdos számításánál olcsóbban húzná fel a kampuszt.
A kormányiroda a cenzúrát azzal magyarázta, hogy a kitakart adatok az üzleti titok körébe tartoznak, és további döntések megalapozását szolgálják.
A fővárosi önkormányzat szerint a kitakarásokon túl az ITM formailag sem teljesítette a közérdekű adatigénylést, ezért Karácsony a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatósághoz (NAIH) fordul.
