Garancsikám, honnan van neked ennyi pénzed?

2021. szeptember 13. – 16:23

frissítve

Garancsikám, honnan van neked ennyi pénzed?
A Kádár János-tervről tartott sajtóbeszélgetést Szanyi Tibor és az ISZOMM a Kőleves kertben – Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

A szombati munkás büszkeség napján meghirdetett Kádár János-tervről tartott sajtóbeszélgetést a Szanyi Tibor (pártalelnök) nevével fémjelzett ISZOMM a belvárosi Kőleves kertben. A kibeszélés alaposan kimerítővé sikeredett, mivel a tájékoztatón egyetlen médium jelent meg: lapunk.

Utoljára a kilencvenes években fordult elő egy fővárosi MDF-frakció által meghirdetett oktatáspolitikai tájékoztatón, hogy egyetlen sajtómunkásként néztem szembe a szervezők karéjával, amit akkor kedélyes rutinnal kezeltem. Hosszú éveknek kellett eltelnie, de az ISZOMM által szervezett Kádár János-terv kibeszélőn ismét előjött az érzés, hiszen egy pártelnök, egy alelnök és egy országgyűlési képviselő vette körül az egyetlen megjelenő újságírót – szerény személyemet.

Pedig a meghirdetett téma, a Kádár János-terv már a neve alapján is többeket érdekelhet. Rovatvezetőmet legalábbis biztos, hiszen last minute telefonhívása után kerekedtem fel, hogy képviseljem a Telexet az eseményen.

A Kőleves hátsó részében megterített reggeliző asztal láttán elismerően csettintettem, de sajnos az egyik hidegtálas szendvicset se tudtam megkóstolni, mivel indulás előtt alaposan bereggeliztem. A szendvicsek azonban jó alapot adtak egy warm up adomához Szanyi Tibornak, aki korábbi, szép, európai parlamenti (szocialista) képviselői éveiből felidézve csillantotta meg a kapitalizmus mohó-pazarló vonását. Történt ugyanis, hogy egy fényűző brüsszeli hotelben tartott EU-s konferencia elhúzódott, és belecsúszott az étkezési félórába, de mivel az étkezésre a szoros konferencia-időrend miatt így már nem maradt idő, az elképedt résztvevők orra előtt szedték le az asztalt, és öntötték ki a szemétbe a homártól, fürjtől, kaviártól roskadozó tálakat a pincérek.

Székely Sándor: Ma ciki munkásnak lenni

A lehengerlő kezdés után Székely Sándor, az ISZOMM (Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom) országgyűlési képviselője világította meg mit kellett éreznie egy résztvevőnek a Kádár János-tervet beharangozó szombati Munkás Büszkeség napján. Természetesen büszkeséget, mert Székely szerint mára ciki lett munkásnak lenni: olyan kicsi a magyar bér, hogy az emberek átjárnak a szomszédos országokba dolgozni. Elfelejtett büszkének lenni a mintegy 4,5 millió itthon dolgozó ember, ezért a terv egyik legfontosabb eleme, hogy ki kell harcolni a megfelelő béreket, tette hozzá.

A Kádár János-terv a magyar nép szociális felemelkedésének terve, foglalta össze lapunk kérésére Szanyi Tibor a lényeget. Ennek egyik legfontosabb pontján, a nettó minimálbér 250 ezer forintra emelésén már év eleje óta dolgozik a párt, amit siker koronázott. Huszti Andrea pártelnök szombaton jelentette be, hogy a minimálbér-emelésért indított online aláírásgyűjtés támogatóinak a száma elérte a 318 ezret. Így Székely Sándor országgyűlési képviselő hamarosan a parlament bizottságai elé terjesztheti az erről szóló konkrét javaslatot is. (Ez a jelenlegi nettó 111 ezer forintos minimálbér több mint megduplázását jelentené.)

Hogy ezt a vállalkozások ne tudnák kigazdálkodni? – előz meg a kérdéssel Szanyi Tibor, és rögtön adja is rá a választ: „Egyrészt de.” Másrészt pedig Szanyi szerint az a vállalkozás, amelyik ezt az összeget nem tudja kitermelni a munkavállalói számára, azt ne is tekintsük vállalkozásnak. Csak az a vállalkozó nem tud fizetni, amelyiknek a személyes életszínvonala sem magasabb a munkásokénál, definiálta a lehetetlent Szanyi Tibor, rákanyarodva a Terv másik nagy témapillérére:

„Rövidebb pórázra fogni a kapitalizmust.”

A tíz legnagyobb magyar cég összességében egyszázaléknyi adót sem fizet, jelentette ki, majd szerény közbevetésemre, hogy ez az adat milyen forrásból származik, az alelnök kijelentette: a statisztikákból. Magyarázatként hozzátette: szumma összegre gondolt, mert a legnagyobb cégek, amit befizetnek adóban, azt visszanyerik állami támogatásban – ki lehet guglizni. Ezért például az egyforma adózás logikája alapján szerinte nyugdíj- és tb-járulékkal kell megterhelni a cégtulajdonosok osztalékbevételét is.

„Mélyen belenyúlnánk a kapitalizmus működési logikájába”

– mondta Szanyi jelentőségteljesen. Ez például azt is jelentené a Kádár János-terv szerint, hogy azok az offshore hátterű cégek, ahol nem tudják felmutatni a végső tulajdonost, állami kezelésbe kerülnének. Úgy, ahogy a pandémia idején volt, közölte. Beül az állam képviselője a cégvezetésbe vagyonkezelőként, és ha végül előkerül a tulajdonos, elbeszélgetnek vele.

Szanyi Tibor, az ISZOMM elnöke a sajtóbeszélgetésen – Fotó: Huszti István / Telex
Szanyi Tibor, az ISZOMM elnöke a sajtóbeszélgetésen – Fotó: Huszti István / Telex

Itt van például a svájci központú MET energiakereskedő cég, amin keresztülfolyik a magyar energiafelhasználás egyharmada, de nem tudni, csak sejteni a végső tulajdonost, mutatott rá az alelnök. Ha egy ilyen állami beavatkozás után előkerülne a tulajdonos, elbeszélgetnénk vele, hogy például

„Garancsikám, honnan van neked ennyi pénzed?”

A markáns politizálásba Kádár János is belefér

A tervcsomag elnevezését firtató kérdésre Szanyi elmondta: Kádár Jánosénál nincs szimbolikusabb név az elmúlt ezer évből, a Kádár-korszakban munkások milliói tudtak a nyomorból kiemelkedni. Arra a felvetésre, hogy '56-os szerepe miatt nagyon sokan bűnösként tekintenek Kádárra, Szanyi így válaszolt: melyik állami vezető múltjában nincs folt? Ha mutatnak nekik egy olyat, aki makulátlan, és a nevének legalább ilyen szimbolikus ereje van, átnevezik a tervet – engedte meg.

Székely Sándor elismerte, hogy 1956 máig kibeszéletlen trauma. De Kádár a felmérések szerint most, 2021-ben is a második legnépszerűbb magyar politikusnak számít, 1989-es temetésén is rengetegen voltak. Huszti Andrea szerint Kádár 1968 utáni tevékenysége szimbolizálja jól azt a tervet, amit szeretnének. Szanyi Tibor szerint pedig a mai szociálpolitika is a kádári szociálpolitika öt legfontosabb elemére (teljes körű családi pótlék, gyes, gyed, szocpol, állami lakásépítés) épül, miért is ne vennék át a nevét? Markánsan politizálunk, ebbe az imázsba ez is belefér, tette hozzá.

Szanyi Tibor szerint az ISZOMM programja szociális dimenzióban fényévekkel van a többi párt előtt. Kifogásolta, hogy az előválasztási miniszterelnök-jelölti vitában például szociális tartalom, ígéret nem is volt, még a családi pótlék sem hangzott el.

„A jelenlegi ellenzék és a kormány tilitolizzák a számokat, de a kapitalizmussal semmi bajuk. A munkásokkal nem törődik senki, a választási programokban hátra van sorolva a szociális dimenzió”

– szűrte le a tanulságot a pártalelnök. Ebből következően az ISZOMM kétfrontos harcot vállal. „Miért neveznénk be egy olyan versenybe, amit a kapitalizmus szerelmesei írnak ki a kapitalizmus érdekében?” – villantotta fel végül a párt ellenzéki előválasztásra és összefogásra vonatkozó stratégiáját Szanyi Tibor.

Búcsúzáskor megnyugodva tapasztaltam, hogy a pártalelnök miniszendvicses tányérja – néhány morzsától eltekintve – üres, az tehát bizonyosnak tűnik, hogy a pártot nem mérgezte meg a kapitalista pazarlás mételye Brüsszelben.