Nem sokban különböznek az ellenzéki klímaígéretek, Paks 2 mentén hasadnak csak a pártok
2021. szeptember 11. – 10:59
frissítve
Miért is különböznének, hiszen van egy Közös Alap elnevezésű egyeztetett programjuk? A Népszava elemezte a zöld elképzeléseket, kerékpáros sztráda, gyepkaszálás és fehérbizonyítvány is szerepel a programokban.
Nem csak egymáséra, de – legalábbis az általánosságok szintjén – olykor még az Orbán-kabinetére is hasonlítanak az előválasztásban részt vevő miniszterelnök-jelöltek zöldprogramjai – ezeket a Népszava hasonlította össze, a lapnak valamennyi induló elküldte a programját.
A nagyfokú hasonlóság nem véletlen: a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd által a nyár elején nyilvánosságra hozott egy Közös Alap – Zöld Magyarország című együttes környezetvédelmi programot, amelyet még a Greenpeace is megdicsért, mint írták „az irány jó, de kevés a konkrétum”.
A fő állítások
Az ellenzékiek már 2050 előtti klímasemlegességet, 2030-ra pedig – 1990-hez képest – 60 százalékos üvegházgáz-csökkentést ígérnek.
Cél a lakossági klímatudatosság emelése és a megfelelő fűtési módok tudatosítása érdekében az oktatás és a szemléletformálás.
A pártok évi százezer lakás – szigetelést is magába foglaló – energetikai mélyfelújításával a legrászorultabbak számára is elérhetővé tennék a megújulókat, valamint a fogyasztás és a légszennyezés csökkentését.
Antifosszilis Liga
Szintén sürgetik a legszennyezőbb tüzelőanyagok kivezetését, a közösségi közlekedés és a kerékpározás fejlesztését. 2030-ra a fogyasztáson belül 35 százalékos megújuló-arányt vállalnak. Az unió ugyanerre az időpontra 32 százalékos átlagot tűzött ki, a magyar kormány a maga részéről 21 százalékot ajánl. Ráadásul azóta az Európai Bizottság 40 százalékra emelte az átlagcélt.
Az ellenzék újra engedélyezné a kormány által ellehetetlenített szélerőműépítést és hitet tesz a – Fidesz-KDNP-kabinet által megszüntetett – önálló zöldtárca mellett.
Az Orbán-ellenes szövetség támogatja az európai szintű, mérsékelt légiközlekedési kerozinadót is.
A pártok bizonyos alapvető élelmiszerek áfáját 5 százalékra csökkentenék. Határozottan leállítanák a gazdaságilag értelmezhetetlen, kínai projektet, vagyis a Budapest-Belgrád vasút építését.
A miniszterelnök-jelöltek közül Karácsony Gergely Zöld Magyarország Programja felmondaná a Paks 2-es beruházást, a felszabaduló pénzt alacsony kibocsátású megújuló és hatékonysági beruházásokra költené. Leállítaná a Balaton, a Velencei-tó, a Fertő tó vagy a tatai Öreg-tó partján zajló, környezetpusztító nagyberuházásokat.
Paks a töréspont
Az ellenzéki pártok energetikai programjaiban leginkább Paks kapcsán érzékelhető hangsúlykülönbség. A józanabb megfogalmazás szerint kormányváltás esetén az új erők felülvizsgálnák a Paksi Atomerőmű bővítését, majd alapos háttértanulmányokkal kidolgoznák a jelenlegi nukleáris blokkok 2032-2037-es leállása utáni ellátórendszert.
Ez így nyilván indokolt, ugyanakkor vannak, akik már meg is előlegeznék a vizsgálat eredményét, Karácsony Gergely – a Párbeszéd mellett az MSZP-t és az LMP-t is képviselő – programja, akárcsak Fekete-Győr Andrásé, kerek-perec kijelenti: kormányra kerülve felmondják a Paks 2-szerződést.
A Jobbik, illetve Dobrev Klára nem említette az atomerőművet. Persze a Közös Alap részükről is érvényes. A Népszava emlékezetet rá, hogy a Jobbik sokáig egyértelműen támogatta az atomenergiát.
Legyen saját tárca!
Dobrev Klára önálló Környezetvédelmi és Klímaügyi Minisztériumot hozna létre, az EU-val együttműködve csökkentené a károsanyag-kibocsátást, állami támogatásokkal és a kirívóan környezetszennyező energiatermelés ökoadójával növelik a megújulók arányát és a hatékonyságot,
A Jobbik a szennyezőket súlyosan megbüntetnék, „még akkor is, ha adott esetben Mészáros Lőrincnek hívják az illetőt”. Kormányra kerülve, a párt visszaállítjaná a jövő nemzedékek biztosi hivatalát, amit szerintük az Orbán-kabinet a környezetvédelemmel együtt eljelentéktelenített.
Fekete-Győr András évi százezer lakás energetikai felújítása mellett évi 50 ezer új lakossági napelemes rendszert is telepítene, 2030-ra 55-60 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentést vállalna, bevezetné a szociális internettámogatást és évi legalább száz kilométer kerékpárossztrádát építene.
A Mindenki Magyarországa Mozgalom részéről Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt számos, a Közös Alapban is felbukkanó elven túl a Népszavának írt levelében karbonadót, fehérbizonyítványt, kibocsátás-csökkentést, megújulókat, takarékosságot, passzívházakat, a zöldterületek legeltetését, illetve fűnyírás helyett gyepkaszálást ígért.
