Minden ötödik magyar érintettje osztatlan közös tulajdonnak. A „csúcstartó” Szárföld, ahol egy nyolc és fél hektáros szántónak 1643 gazdája van. Az osztatlan közösök a rendszerváltás utáni földosztások bosszantó hagyatéka, felszámolása már elindult. A földhivatal most az ingatlan-nyilvántartást frissíti a tulajdonosok hiányzó adataival: ha nem azonosítható, az államé lesz a föld.
„Döbbenten tapasztalom, hogy semmit sem tehetek ez ellen: mindenképpen el fogják venni tőlem a magántulajdonomat, amit én nem akarok eladni.”
Egyik olvasónk kereste meg lapunkat a fenti mondatokkal, mint magyarázta, egy kevesek által ismert, viszonylag új – tavalyi – törvény lehetővé teszi, hogy elvegyék a magántulajdonát. A helyzete elég speciális: osztatlan közös tulajdonként birtokol valaki mással együtt egy egy hektárnál kisebb legelőt. A törvény pedig lehetőséget ad ilyen esetre arra, hogy valamelyik tulajdonos kivásárolja a tulajdonostársat, akkor is, ha az nem akarja.
„A napokban értesültem róla, hogy a legelőként nyilvántartott (örökségből rám maradt) területet a telektársam bekebelezne” – folytatta a történetet. Kérdésünkre telefonon azt mondta, a Baranyai megyei legelővel nincs különösebb terve, anyai örökség, amit mindig ingyen odaad lekaszálni egy illetőnek. Az nem járható út, hogy ő kebelezze be a teljes, még osztatlan területet, mert nincs aranykalászos gazda végzettsége, de egyébként sem venné meg. „Az rendben van, hogy kifizetik az árát, de ez nekem nem pénz-, hanem elvi kérdés: nem szeretném eladni” – mondta.
Tény, nem mindenkinek tetszik az új jogszabály, pedig az osztatlan közös tulajdonnal valamit tényleg tenni kell, mert gyakorlatilag senkinek nem jó, hogy egy helyrajzi számon több tulajdonosa van a földterületnek, és mindegyikük használhatja a többiek érdekét nem sértve.
„A tulajdonosi szemlélet ezen nem tud megvalósulni, nem lehet beruházni, banki fedezetként használni a területet, és uniós területalapú támogatásokat sem lehet utána felvenni. A tulajdoni hányadát ugyan mindenki ismeri, de a konkrét földrésze mérete és helye nincs megjelölve” – sorolta a problémákat az Agroinform.hu szervezésében zajlott Osztatlan Termőföldek Webináriumon dr. Andréka Tamás az Agrárminisztérium Jogalkotási Főosztályának vezetője, „sajátos magyar kreálmánynak” nevezve az osztatlan közös tulajdont. Szerinte a társadalom számára teher, ráadásul a legtöbb esetben egymással sem rokoni, sem ismeretségi kapcsolatban nincsenek ezek a tulajdonosok – szavait erősíti a lapunkat megkereső tulajdonos esete is.
Hogy lett osztatlan közös? Kárpótlásként!
A szocializmusban döntő volt az állami (33 százalék) és szövetkezeti földhasználat (60 százalék) Magyarországon, magántulajdonban mindössze 7 százalékot tartottak nyilván. A rendszerváltás utáni kárpótlás során – a sajátos szabályozás miatt – jelentek meg osztatlan közösök. Az öröklés fontos tényezője, hisz az az egykori szövetkezetbe bevitt földek visszajuttatását jelentette a kilencvenes években. Így lett több száz tulajdonosa is egy-egy területnek – a helyzet pedig folyamatosan romlik a mai napig, hisz egy-egy tulajdonos halála után tovább osztódik a terület, s még több gazdája lesz.
Több mint egymillió darab földrészlet van idehaza osztatlan közösben, ami majdnem 2,5 millió hektár, és mintegy 4,6 millió tulajdonos érintett (egy embernek több területnél is lehet része, így a reális szám nagyjából 2-2,4 millió).
Egy négyzetméter rétnek két tulajdonosa
Sok szélsőséges esettel találkozni, ahogy dr. Andréka Tamás fogalmaz, elborzasztó adatokkal – mind Győr-Moson-Sopron megyéből.
- A „csúcstartó” Szárföld, ahol egy nyolc és fél hektáros szántónak 1643 tulajdonosa van. Értelmezhetetlen viszonyok alakultak ki, ennyi ember között képtelenség konszenzust létrehozni.
- Dobogós még Vitnyéd, ahol egy kilenchektáros földnek 1209 gazdáját „találtak”,
- és Bőny, ahol egy 29,2 hektáros szántót 972-en birtokolnak.
- Ezek azonban nem elszigetelt esetek, Kónyban egy 10,2 hektáros szántónak 955, Halászin egy 52,5 hektáros területnek 852 tulajdonosát regisztrálták az osztatlanban.
De az is nonszensz, hogy az ország legkisebb osztatlan közöse egy Vas megyei 1 négyzetméteres rét Egervölgyben, de még ennek is két tulajdonosa van.
Megszüntetni mielőbb
Tavaly fogadták el az osztatlan közös rendezésére vonatkozó törvényt, mely három utat jelöl meg a megszüntetésének: az első a megosztás (vagyis az ingatlan feldarabolása, „kiméretése”), a másik lehetőség, ha egy tulajdonos tulajdonba veszi az egész területet, harmadsoron pedig, végső esetben az állam kisajátítja.
A leggyakoribb a megosztás, melyet bármelyik tulajdonos kezdeményezhet a földhivatalnál helyrajzi számonként 15 ezer forintért (plusz ügyvédi vagy közjegyzői díj, plusz postaköltség). A hatóság csak az ingatlan nyilvántartásba való átvezetését végzi, a megállapodást a tulajdonosnak kell lezongorázni a többi földtulajdonossal 90 nap alatt. „Emiatt javaslom, hogy a tulajdonostársak előre egyeztessenek” – közölte a főosztályvezető. Alapszabály: megosztással egy hektárnál kisebb szántó nem jöhet létre.
Az osztatlan megszüntetésének másik lehetősége, az egy tulajdonos tulajdonba vétele akkor lehetséges, ha az ingatlan olyan kicsi, hogy már induló állapotában sem éri el a minimumot (kéttulajdonosú szántó esetén tehát a két hektárt). Aki a legtöbbet fizeti, kivásárolja a többieket.
Ami pedig a végső esetben alkalmazott kisajátítást illeti: ha két éven belül háromszor is sikertelen volt a megosztási eljárás, vagy legalább 100 tulajdonosa van a területnek (vagy több mint 30, de az egy főre eső átlagos terület nem éri el a fél hektárt), akkor kérhetik erre az államot.
Nem mindegy, hogy hol mérik ki
„Édesapámtól osztatlan közös erdőt örököltem a kárpótlás során két testvéremmel együtt. A rajta lévő faállomány letermelése persze jó pénzt jelentett akkor, de erre csak 30 évente van lehetőség. A beültetés, a gondozás, felújítás aztán csak költséget jelent, ahogy a menet közben gyérítendő faanyag kitermelésére és elszállítására vállalkozót találni sem egyszerű. Emiatt most döntöttem úgy testvéreimmel együtt: a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkezőnek inkább eladjuk a részünket” – mondta egy szigetközi nyugdíjas férfi.
A jánossomorjai Fazekas Imre is érintett az osztatlan közös földtulajdonban, egy olyan területen, amelynek mintegy 300 tulajdonosa van – szeretné, ha nála maradna. „A kezdetektől fogva használom ezt a földet, s megpróbálok élni a törvény adta kisajátítás lehetőségével. Vannak olyan tulajdonosai a területnek, akik már 20-30 éve elhunytak, s az öröklésbe sem vitték be a rájuk eső pár négyzetmétert. Ahol pedig igen, ott meg kell próbálni megtalálni a tulajdonost, örököst: ha nem sikerül, de később előkerül, a letétbe tett pénzösszegből lehet kifizetni a részét.”
Raskó György agrárközgazdász, egykori földművelésügyi államtitkár mezőgazdasági termelőként és földtulajdonosként is támogatja, hogy az osztatlan közös tulajdonok egyszemélyes tulajdonná alakuljanak át. „Ezt a megosztási folyamatot azonban konfliktus szövi át, leggyakrabban az, hogy hol mérik ki valakinek a földjét. Harminc kisebb tulajdonosnál gyakran nem mindegy, hogy a szántó közepén, az út mellett vagy egy olyan részen, ahol villanyoszlop megy át. Járunk ilyen egyeztetésekre szinte minden héten, és azt látjuk azért, mindenki a megnyugtató rendezésre törekszik, mérlegeli a lehetőségeket. Az osztatlan közös tulajdonok felszámolása évekig eltarthat, de egyszer ezen túl kell lenni. Ha egy területnek egy tulajdonosa van, onnantól könnyebb az adásvétele és a földhivatali adatkezelése is.”
A birtokkoncentráció szerinte félelmetesen gyorsan halad, mert míg a rendszerváltáskor Magyarországon egymillió mezőgazdasági háztartást tartottak számon, ma alig 350 ezret. Ezen belüli 210 ezer az egy hektárnál kisebb földtulajdon. A hazai ötmillió hektáros termőföldterülethez képest ez kicsi, így mezőgazdasági értelemben nem jelent gondot – viszont rengeteg embert érint.
Érdemes figyelni a hirdetményeket
A földhivatalok januártól felülvizsgálják az olyan földtulajdonosokat, akiknek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett személyazonosító adatai hiányosak, mert rengeteg az elhunyt tulajdonos, a számtalan téves bejegyzés.
A földhivatal első lépésként összeveti a tulajdoni lapon szereplő adatokat az okirattárban fellelhető okiratok adataival, valamint a személyiadat- és lakcím-nyilvántartásban talált adatokkal. Postai úton is megkeresi a tulajdonost, majd megkísérlik beszerezni azon tulajdonjogi okiratokat is, amely alapján a bejegyzés kijavítható.
Ha ez is sikertelen, a földhivatal hirdetmény útján próbálja kideríteni a tulajdonost. Győr-Moson-Sopron megyében június 23-a óta több mint 100 hirdetményt tettek ki föld adatrendezése, beazonosítatlan személyek kapcsán. Sok, tulajdonosként bejegyzett neve ugyan ismert, ám hiányoznak az adatai, több tucat esetben csak annyit tudni róla, külföldre költözött. Amennyiben a 90 nap alatt sem jelentkezik senki, úgy az ingatlan tulajdonjoga az államra száll – közölte a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz). Ha a tulajdonos időközben mégis előkerül, akkor kártalanításra jogosult.
A törvény minden tulajdonos számára előírja a művelési kötelezettséget, ami az örökösökre is vonatkozik. Mivel sok esetben ő nem akar vele foglalkozni, vagy nem is tud az örökségéről, több százezer hektár termőföld hever gondozatlanul.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.