Kész az e-rollerekről szóló KRESZ-módosítási javaslat, megszereztük, mi áll benne

Elkészült és minisztériumközi egyeztetési fázisban van a KRESZ módosító csomag, ami többek között az elektromos rollerek problémáját is megoldja, mondta lapunknak Révész Máriusz, Aktív Magyarországért felelő kormánybiztos.

Miért fontos, hogy kiderüljön, mi is az elektromos roller?

A legutolsó hivatalos állásfoglalás szerint – amit 2019 végén Pintér Sándor belügyminiszter jelentett be a Parlamentben képviselői kérdésre –, az e-roller a segédmotoros kerékpárnak felel meg. A rendőrség számos esetben ennek megfelelően jár el ma is, ami azért probléma, mert az e-rollerrel közlekedők 99 százaléka rögtön büntethetővé is válik.

A segédmotoros kerékpár ugyanis nem közlekedhet kerékpárúton, vezetéséhez jogosítvány kell, bukósisakot kell rajta viselni, ráadásul indexszel, féklámpával kell felszerelni. Ilyen rollert és rollerest, aki mindennek megfelel, lámpással kell keresni. Márpedig a járvány első hulláma után ismét egyre népszerűbb az elektromos roller, csütörtökön mutatkozott be a harmadik Budapestre érkező rollermegosztó szolgáltatás. A fővárosban már több mint ezer bérroller szaladgál, és várhatóan gyorsan tovább növekedni fog a számuk.

Teljesítménytől függően kismotor vagy kerékpár

Kunhalmi Zoltán közlekedési szakértő, a KRESZ-módosítási javaslat egyik kidolgozója lapunknak azt mondta, a javaslatban három definíciója van az e-rollernek.

• motoros roller az, ami legalább kétkerekű, egy tengelyén kormányozott, a rajta utazó egy személyt állva szállítani képes, legfeljebb 4 kW teljesítményű motorral meghajtott jármű
  • ezen belül kis teljesítményű motoros roller az a motoros roller, amit legfeljebb 350 W teljesítményű motor hajt és sík úton önerejéből 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes
  • nagy teljesítményű motoros roller pedig minden olyan motoros roller, ami nem kis teljesítményű motoros roller.

A kismotor-kerékpár dilemmát a javaslat úgy oldaná meg, hogy a kis teljesítményű motoros rollerre a kerékpáros közlekedés szabályai vonatkoznának, bizonyos eltérésekkel. Ilyen eltérés például, hogy rolleren utast szállítani nem lehetne, és az alkalmazható legnagyobb sebessége egységesen 25 km/óra lenne. A nagy teljesítményű motoros roller a segédmotoros kerékpárra vonatkozó szabályokat örökölné, de ezen sem lehetne utast szállítani, és ennek vezetése a 16. életév betöltéséhez kötött.

Ügyészségi iránymutatás már született

Bár a jelenlegi szürkezónában ma is bátran surrognak a rolleresek, és ha kedvük úgy tartja, bőszen bírságolnak a rendőrök, azért azokban az ügyekben, amik eljutnak a bíróságig, már egy egységes iránymutatás alapján dolgoznak az ügyészek, ami azonban nem nyilvános. Ezért megkerestük a Legfőbb Ügyészség sajtóosztályát, válaszukkal frissítjük majd a cikket.

Úgy tudjuk, hogy az iránymutatás gondolatmenete hasonlít Ambrus Istvánnak, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi Tanszék docensének nemrég kiadott, Digitalizáció és büntetőjog című könyvében leírt érvrendszerhez. A könyvben Ambrus István azt írja, hogy szerencsés lenne, ha az elektromos roller önálló járműkategória lenne a KRESZ-ben. Az addig fennálló joghézag átmenetileg orvosolható, ha az e-rollerre a hozzá legközelebb eső járműkategória (a kerékpár vagy a segédmotoros kerékpár) szabályai vonatkoznak.

A két kategória közötti választásban segítségünkre van a KRESZ, ami meghatározza a kerékpár fogalmát: „olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti”. Mivel az elektromos roller Ambrus István szerint a kerékpár műszaki adottságaitól, rendeltetésétől, használatától lényegesen nem tér el, ezért – amennyiben 300 W-ot meg nem haladó teljesítményű elektromos motorral van felszerelve – irányadóak lehetnek rá a kerékpárosokra vonatkozó szabályok. A 300 W-nál nagyobb teljesítményű e-rollerekre pedig értelemszerűen a segédmotoros kerékpárra vonatkozó szabályokat lehet vonatkoztatni.

Ambrus István jogi levezetése és a készülő KRESZ-módosítási javaslat tehát lényegében nem különbözik, csak egy nagyon kis részben: a teljesítményhatárt a két kategória között az egyik 300, a másik 350 W-ban szabná meg. De egyik sem egyezik a rendőrség által hivatalosan alkalmazott gyakorlattal.

Frissítés: ittas járművezetésnek számít, ha részegen rollerezik valaki

A Legfőbb Ügyészség illetékes szakfőosztálya az ügyészségek számára az elektromos rollerrel közlekedő ittas állapotban elkövetett járművezetés kapcsán adott ki idén januárban állásfoglalást – áll az ügyészség lapunknak küldött válaszában.

Az iránymutatásban foglaltak szerint az elektromos roller – figyelemmel a KRESZ 1. számú függelék II. a) pontjára – járműnek minősül, de nem tekinthető segédmotoros kerékpárnak. Az e-rollerek járműként való értékelése a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályozásából is következik.

Emiatt az elektromos rollerrel ittas állapotban, a beépített gépi meghajtás (elektromotor) működtetésével közlekedő járművezető ittas állapotban elkövetett járművezetést valósít meg, és esetükben is helye van járművezetéstől eltiltásnak.

Ugyancsak ismert a városi közlekedésben általánossá vált azon jelenség, hogy a rövid tartamú bérlés keretében használt e-rollereket a használóik úgy hagyják hátra, hogy az a közúti közlekedés számára akadályt képez. Ez a magatartás kimerítheti a Büntető Törvénykönyv 232. §-ának (1) bekezdésében írt akadály létesítését. Ezért abban az esetben, ha ennek következtében más vagy mások életét, testi épségét fenyegető veszély keletkezik, közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény megállapításának lehet helye.

Az ügyészség tájékoztatása szerint az elektromos roller jogi fogalmának kialakítása, járműkategóriába sorolása jogalkotási feladat. A jogalkalmazás, így az ügyészség számára is csupán arra nyílik lehetőség, hogy a hatályos jog szerint meg nem határozott járművet a KRESZ 1. számú függelék II. részében felsorolt járműfogalmak szerint kategorizálja.