Vizsgálja a Lupa-tó eladását a budakalászi önkormányzat

2021. szeptember 07. – 15:34

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A Lupa-bányató 2017-es eladásával folytatódik az a vizsgálatsorozat, amit korábban Kóder György képviselő irányításával kezdett el az önkormányzat, áll Budakalász település honlapján. A vizsgálatok célja felderíteni a 2016-2017-ben eladott nagy értékű önkormányzati ingatlanértékesítések ellentmondásos körülményeit Budakalászon.

Mint az önkormányzati közleményben szerepel, a Rogán László vezette korábbi képviselő-testület zárt ülésen döntött a bányató budakalászi területre eső részének eladásáról. Ugyan Ercsényi Tiborné korábbi alpolgármester a 2016. december 7-i képviselőtestületi ülésen még 136 millió forintos árajánlatról beszélt, de néhány héttel később a 20 hektáros ingatlan már csak 118 millió forinttért kelt el úgy, hogy a teljes vételárat részletekben kellett kifizetniük a vevőknek.

Kóder György elmondta: Budakalászt civilek irányítják, a 2011 Egyesület egyik választási ígérete pedig az volt, hogy a korábbi zűrös ingatlanértékesítési és -gazdálkodási gyakorlatot felülvizsgálják. Ennek a vizsgálatnak is az a célja, hogy feltárják a közösségi tulajdon eladásánál tapasztalt visszásságokat.

A bányató szentendrei oldalán 2016-ban nyitott meg a Lupa-strand. A befektetők 10+10 évre szóló bérleti szerződést kötöttek az Óbuda Zrt.-vel, és az egykori termelőszövetkezeti területekre vételi opciójuk is volt.

A kép forrása: a Lupa-tavi strand hivatalos közösségi oldala
A kép forrása: a Lupa-tavi strand hivatalos közösségi oldala

A strand működése az első, 2016-os évben több mint 51 millió forint árbevételt hozott, 2017-ben 432,6 milliót, 2018-ban 560,6 milliót, 2019-ben pedig 671,5 milliót. 2020-ban, a pandémia első évében is közel 604 millió forint árbevételt ért el a Lupa Strand Kft. a nyilvános cégadatok alapján.

2017-ben tehát a 118 millió forintos vételárért nem csupán az egykori kavicsbányán, hanem egy összesen százhektáros strandvállalkozáshoz szükséges ingatlanon, Budakalász legkülönlegesebb vagyontárgyán adott túl az akkori városvezetés, áll az önkormányzat közleményében.

Mint arról korábban beszámoltunk, idén év elején Gerendai Károly úgy nyilatkozott, hogy másfél milliárdos veszteséget jelentett neki a járvány.

Gerendai: Az önkormányzat megtéveszti az embereket

„Fontos tisztázni, hogy mi csak a teljes terület kb. egyötödét vettük az önkormányzattól, ráadásul egy nyílt pályázaton, ahol mi voltunk az egyetlen jelentkezők. Az árat a testület határozta meg, tudtommal piaci értékbecslés alapján, amiben még azt az értékcsökkentő tényezőt sem vették figyelembe, hogy a kizárólagos vízhasználati jog is a többségi tulajdonosé, az Óbuda Zrt.-é volt, ami nélkül az önkormányzati tó résszel önmagában nem mentünk volna semmire. Ha tényleg alacsony lett volna az ár, szerintem biztos lett volna más is, akinek felkelti az érdeklődését ez a lehetőség, de itt csak egy meredek vízparti rézsűt és kb 20 hektárnyi vízfelületet kínáltak fel eladásra, aminek a használhatóságához további jelentős beruházásokra volt szükség. Az Óbuda Zrt nevű magáncégtől szintén megvásároltuk a tó teljes területének a maradék 80%-át, akik persze ugyanúgy szakértői értékbecslés alapján határozták meg a vételárat. Ők a magán vagyonukat értékesítették, így biztos nem lehettek érdekeltek az olcsó eladásban, de annak ellenére, hogy a kizárólagos vízhasználati jog is az ő részükhöz tartozott, mégsem volt magasabb az általuk megállapított ár az ő vízterületeikre.” – írta Gerendai Károly lapunknak a cikk megjelenése után.

Hozzátette: azzal, hogy csak a bevételeket mutatja be az önkormányzat, félrevezeti az embereket, hiszen a működtetés jelentős kiadásokkal is jár nemcsak bevétellel, ráadásul az sem derül ki, hogy a hivatkozott éves bevételek több mint 90%-át nem az önkormányzattól megvásárolt területen realizálják, hanem a volt Óbuda Zrt-s tó részeken, ahol a Lupa Beach működik. A volt budakalászi telken a jóval kisebb látogatottságú Öböl Strand működik, ahová fele akkora a belépő ára, mint a közkedvelt beach részre.

Gerendai szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy a strandüzem bevétele önmagában még nem tudja fedezni a folyó kiadásokat sem, a beruházások megtérüléséről nem is beszélve. A rentábilis üzemeléshez szükség van a reklámlehetőségek hatékony értékesítésétől a családi és sportrendezvények szervezéséig számos olyan dologra, ami más strandokon kevéssé jellemző. Az eddigi legjobb évben az üzleti eredmény még így is csak 20 millió forint körül volt a teljes területen, amiből egy nagyon gyenge kamat sem jön ki a befektetett összegre.

„Ezek után talán érthető, hogy miért érzem bántónak, amikor úgy próbálják meg beállítani, mintha ezzel a terület vásárlással megkárosítottuk volna a budakalásziakat.”

- írja Gerendai.