Meghalt Vitányi Iván, a DK tiszteletbeli elnöke

2021. szeptember 06. – 09:45

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

96 éves korában meghalt Vitányi Iván, a Demokratikus Koalíció örökös és tiszteletbeli elnöke – írja a párt közleménye.

A DK elnöke, Gyurcsány Ferenc nekrológgal búcsúzott párttársától. Ebben azt írja, hogy Vitányi Iván protestáns értelmiségi családban született Debrecenben, a Sárospataki Református Kollégiumban érettségizett, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen hallgatott filozófiát és esztétikát.

Bartók hatására gimnazista korától népzenét tanult, maga is tett gyűjtőutakat, tagja volt a bartóki elveket a színjátszásba átültetni akaró Muharay Együttesnek, a népi írókat megismerve pedig lassan a baloldali eszmék vonzáskörébe került. 1944-ben bekapcsolódott az egyetemistákból szerveződött Görgey-zászlóalj tevékenységébe, a Gestapo letartóztatta és megkínozta. A sopronkőhidai fegyházban együtt raboskodott Bajcsy-Zsilinszky Endrével.

A második világháború után 1947-ig a Magyar Népi Ének-, Tánc- és Játékegyüttes titkára, valamint rövid ideig a Magyar Színjátszók Egyesületének titkára is volt. 1946 és 1949 között a Tánc- és Kórusművészeti Kollégium titkáraként, 1947 és 1950 között pedig a Táncszövetség vezetőségi tagjaként dolgozott – írja a Wikipédia-oldala. Diplomáját 1950-ben szerezte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, ahol Lukács György tanítványa is volt.

Vitányi Iván szociológus, író, esztéta, politikus a 90. születésnapja alkalmából rendezett köszöntésen a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2015. július 3-án – Fotó: Soós Lajos / MTI

1945-ben már meggyőződéses baloldaliként belépett a Magyar Kommunista Pártba, 1953-ban csatlakozott a Nagy Imre-féle reformcsoporthoz, a Petőfi Kör üléseinek állandó résztvevője volt, az ’56-os forradalom alatt az Értelmiségi Forradalmi Bizottság tagjaként tevékenykedett. A forradalom leverése után nem csatlakozott az MSZMP-hez. Másfél évig nem kapott állást, kitanulta az esztergályosszakmát. 1958-tól visszailleszkedhetett az értelmiségi pályára, előbb a Muzsika, 1964-től 1972-ig pedig a Valóság című folyóirat munkatársa, majd rovatvezetője volt.

1972-ben a Népművelési Intézet igazgatójává nevezték ki, akkor lépett be újra a pártba, így taníthatott az ELTE szociológiai tanszékén is. Vitányi 1980 és 1986 között a Népművelési Intézetből alakult Országos Közművelődési Központ Művelődéskutató Intézetének igazgatója volt – írja a parlament oldalán elérhető életrajza. 1986-ban a több intézet összevonásával létrehozott Országos Közművelődési Központ főigazgatójává nevezték ki.

A 1989-es rendszerváltás előtt az általa igazgatott népművelési intézetben irodát és adminisztrációt biztosított a demokratikus rendszerváltásért dolgozó ellenzékieknek: az alagsorban az MDF kapott helyet, a középső szinten az Új Márciusi Front, a felső szinten a Szabad Kezdeményezések Hálózata.

1988-ban ő maga is az Új Márciusi Front egyik alapítója és szervezője volt. 1989-ben a Magyar Szocialista Pár alapító tagja, 1990 és 1996 között az országos választmány elnöke. 1993 és 1995 között a Demokratikus Charta egyik szóvivője. 1990 és 2014 között országgyűlési képviselő. 2010-ben csatlakozott a Demokratikus Koalíció Platformhoz, és amikor a platform 2011-ben Demokratikus Koalíció néven önálló párttá alakult, az egyes számú párttagkönyvet kapta meg. 2011-től a DK örökös tiszteletbeli elnöke volt.

Frissítés: A Magyar Szocialista Párt közleményben emlékezett meg Vitányi Ivánról. Azt írták: „Mindannyian Tőle tanultunk. Mindannyian a magyar baloldalon, és nem csak mi. A jelenkori magyar szociáldemokrácia atyja volt, a legnagyobbak egyike, aki ebben a mi országunkban szabadság, egyenlőség és szolidaritás eszméjében valaha is hitt és hisz. Kivételes életút és kivételes tehetség volt az övé. Átfogta majd' az egész elmúlt száz évet, de kiemelkedett belőle akaraterővel és bátorsággal. Tekintélye átnyúlt pártokon és politikai oldalakon.”

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere a Facebook-oldalán azt írta, hogy Vitányi Iván halála nemcsak a baloldali közösség, de egész Magyarország számára fájó veszteség. „Meghalt közéletünk talán utolsó antifasiszta ellenállója, a modern magyar demokratikus politika egyik atyja. (…) Egész élete során megmaradt baloldalinak: gondolkodóként, tudósként, de ami a legfontosabb, nagyszerű, tisztességes emberként” – írta.

A téma érzékenysége miatt ebben a cikkben nem jelenítünk meg reklámokat.