Jogerősen pert nyert a kismama, akit egy állami szerv „ismétlődő szülés veszélyére” hivatkozva nem alkalmazott tovább

A Kúria szerint is anyasága miatt diszkriminált egy nőt az egyik országos állami szerv. A nő munkaszerződését „ismétlődő szülés veszélyére” hivatkozva nem hosszabbították meg, majd az újabb álláspályázatát is elutasították. A nő ezután a Magyar Helsinki Bizottság közreműködésével munkaügyi pert indított, amit februárban első fokon még elvesztettek, a Kúria azonban most kedden megváltoztatta a korábbi ítéletet, és jogerősen megállapította, hogy a kismama az anyaságával összefüggésben hátrányos megkülönböztetésnek volt kitéve. A per első fokon folytatódik, ahol ezután arról kell dönteni, hogy mennyi kártérítés jár a diszkriminációért – írja a Magyar Helsinki Bizottság.

Az ítélet előzménye, hogy évekkel korábban az egyik országos állami szervnél „ismétlődő szülés veszélye” miatt nem hosszabbítottak szerződést és utasították el álláspályázatát egy kismamának. Dóra (A nevét megváltoztatták) hiába dolgozott jól a főnökei szerint, hiába voltak munkatapasztalatai, mégsem alkalmazták tovább. A Magyar Helsinki Bizottság szerint nem ő volt az egyetlen női munkavállaló ennél az állami szervnél, aki jogviszonya alatt „elment szülni”, majd nem foglalkoztatták tovább. Dóra esete viszont annyiban más, mint a többieké, hogy ő emiatt beperelte az egykori munkaadóját.

Dóra 2015-től kapott állást ennél az országos állami szervnél, a másfél éves szerződését gond nélkül hosszabbították meg újabb másfél évvel. Közben megszületett gyermeke, és a gyeden lévő anyuka jogviszonyának hosszabbítását kérte, amit a munkaadója elutasított. A hivatalos indoklás szerint azért, mert nem teljesítette a gyakornoki program feltételeit. Ugyanakkor a korábbi teljesítményértékelései kiválóak voltak, és a gyakornoki program utólag számon kért feltételeit sem tették közzé a főnökei.

Ekkor azzal biztatták, hogy próbáljon meg egy újabb gyakornoki állásra pályázni, amit néhány hónappal később írtak ki. Ám ezen a pályázaton sem járt sikerrel, amikor rákérdezett, hogy miért nem, a munkaügyi osztály egyik munkatársa az válaszolta: valószínű, hogy újra elmenne szülni. Később egy volt kollégája megerősítette, hogy az „ismétlődő szülés veszélye” az elutasításának oka.

Később kiderült, hogy másik két kismamával is így jártak el ennél az állami szervnél. A Dórával dolgozó három férfi gyakornok állásban maradt, a velük induló összes női munkatárs jogviszonya megszűnt.

Dóra egészségbiztosítását az egykori munkahelye megszüntette, és egy mostani kórházi kezelés során szembesült azzal, hogy nincs nyilvántartva jogosultként.

Dóra ezután a Magyar Helsinki Bizottsághoz fordult, hogy képviseljék őt a peres eljárásban. Azt kérte a bíróságtól, hogy kötelezze egykori munkaadóját a munkaviszonyának jogellenes megszüntetése miatti kár megtérítésére és másfél milliós sérelmi díj megfizetésére. Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje szerint önmagában az is jogellenes, hogy határozott idejű szerződésekkel trükközget a munkáltató, miközben ügyfelük jogviszonyát nyilvánvalóan határozatlan idejűnek kell tekinteni. Minden szempontból elfogadhatatlannak tarja, hogy egy munkavállaló nőt az esetleges jövőbeli várandóssága miatt ne alkalmazzanak tovább.

„Különösen súlyos ez a jogsértés, mert egy állami szervnél történt, és több nő is áldozata lett. Sokat hallunk mostanság népességfogyásról, családvédelemről, babaváró támogatásról meg a nők kötelességéről. De jól látszik, az államnak a saját háza táján is akad tennivalója, hogy a szülő nőket és kismamákat ne érje hátrány” – mondta.