Pert indít Dunaharaszti a Pest Megyei Kormányhivatal ellen egy kavicsbánya bővítése miatt

Közigazgatási pert indított Dunaharaszti önkormányzata egy bányabővítés miatt a Pest Megyei Kormányhivatal ellen, írja a Dunaharaszti Online.

A Duna-Dráva Cement Kft. a „Dunaharaszti IV. – kavics, homok” bányáját bővíthetné a kormányhivatal engedélyével 45 hektárról 129 hektárra – annak ellenére, hogy az önkormányzat ezt környezetvédelmi okokra hivatkozva ellenezte.

A vízgazdálkodási szakvélemény szerint ugyanis a bányászati tevékenység súlyos hatással van a talajvízre és a termőföldre is: a bányák után hátramaradó tavak az oda szivárgó talajvízből keletkeznek, ez a víz pedig folyamatosan párolog, és elérzékteleníti Dunaharaszti termőföldjeit.

Szalay László polgármester szerint a tervezett bővítés nincs összhangban a helyi építési szabályzattal sem, az önkormányzati rendelet szerint ugyanis a Duna-Tisza-csatorna medrének partvonalától 50-50 méteren belül nem lehet bányászati tevékenységet folytatni.

Ennek ellenére adott a kormányhivatal zöld utat a beruházásnak – ráadásul a közeljövőben egy újabb bányaprojekt is engedélyt kaphat. A dunaharaszti önkormányzat előre jelezte, hogy ha a Nagy-Kavicsüzem Kft. is engedélyt kap bányanyitásra, akkor abban az ügyben is pert indítanak a Pest Megyei Kormányhivatal ellen.

Frissítés: A Duna-Dráva Cement Kft. (DDC) közleménye szerint az érintett bányatelekre „Dunaharaszti IV. – kavics, homok” bányatelek néven 2005 augusztusában állapították meg a bányászati jogot, már akkor 140,7 hektárnyi területre. Ezt követően került a Duna-Dráva Cement Kft. jogosultságába, azóta is változatlan paraméterekkel. A jelenlegi eljárások nem bővítésre vonatkoznak, hanem a korábban engedélyezett terület kitermelésére.

Mindehhez frissíteni kellett például a környezetvédelmi engedélyt is, amit a szakhatóság az első szakaszban bányászat alá vont 44 hektárra adott ki. A DDC olyan műszaki tartalmat javasolt, amely megegyezik az önkormányzat szándékaival: a leendő bányászati szakaszokkal érintett területek teljes visszatöltését tervezi. A hatóság ezt, az emelt követelményű javaslatot hagyta jóvá, így, ha a bányászat befejezése után megszűnik a vízfelület, párolgással sem kell számolni. Sőt, a visszatöltés után a parcellákat mezőgazdasági utóhasznosításra lehet átadni, a termőföldek mérete sem csökken érdemben. Ilyen utóhasznosító projekt már működik máshol a DDC területén – közölte a cég.

Mint írják, emellett a már meglévő műveleteknél érintett területeken folyamatos a monitoring, a természet és környezet védelme érdekében a berendezések működtetése és a gépek használata során olyan belső szabályzatok szerint működik a DDC, amelyek a hatósági előírásoknál is szigorúbb intézkedéseket írnak elő többek között a gépek tankolása, a parkolók kialakítása és a csapadékvíz elvezetése terén.