A neonáci kötődésű Erő és Elszántság tüntetéseinek aktív részese volt a kormányközeli keresztény újság új főszerkesztője

2021. augusztus 11. – 10:04

frissítve

A neonáci kötődésű Erő és Elszántság tüntetéseinek aktív részese volt a kormányközeli keresztény újság új főszerkesztője
A megafont tartó Horváth Tamás az Erő és Elszántság nevű szélsőjobboldali szervezet egyik 2017-es demonstrációján – Forrás: 24.hu

Másolás

Vágólapra másolva

A szélsőjobboldali, neonáci Erő és Elszántság nevű mozgalom tüntetéseinek aktív részese volt az adófizetői pénzzel támogatott kormányközeli keresztény újság, a Vasárnap.hu új főszerkesztője. Horváth Tamás a Telex megkeresésére először nem erősítette meg, hogy tagja volt a szervezetnek, csak további sok sikert kívánt a munkánkhoz. Pár nappal később röviden megjegyezte egy kormánylapnak, hogy a szervezet közelében volt. Aztán mégis reagált néhány kérdésünkre, de azt nem nagyon akarta kimondani, hogy elítéli a nácikat és a nyilasokat, nem adott minden kétséget kizáró választ ezekre a kérdésekre. Gulyás Gergely minisztériumánál is érdeklődtünk, hogy mennyire tudnak azonosulni a Horváth által képviselt eszmékkel.

Július végén azt a Horváth Tamást nevezték ki a kormányközeli Vasárnap.hu új főszerkesztőjének, aki az év elején a 888.hu-tól érkezett a portálhoz. Az újságíróról kiderült, hogy korábban aktív részese volt az Erő és Elszántság mozgalom tüntetéseinek. Ez az a szervezet, amely a szélsőjobboldali Betyársereg politikai szárnya és az Identitesz egyesüléséből jött létre. Ez utóbbiból érkezett Horváth is.

Horváth érthető okokból már nem hirdeti nagyon hangsúlyosan, hogy részt vett a szélsőjobboldali csoport demonstrációin, a Telex erre irányuló kérdéseire sem válaszolt először. Egyebek mellett arról érdeklődtünk nála, hogy jelenleg is tagja-e a mozgalomnak. Azt is megkérdeztük, miért tartotta fontosnak, hogy részt vegyen a szervezetek működésében. A főszerkesztő először csak annyit reagált, hogy köszöni a megkeresést, és további sok sikert kíván a munkánkhoz. Ezután mégis válaszolt néhány kérdésre, de erről majd később.

Tartotta a zászlót és a megafont

A szélsőjobboldali, neonáci kötődésű Erő és Elszántság 2017-ben az EU, a liberalizmus és a migráció ellen tüntetett. A demonstráción Horváth tartotta a megafont a mozgalom akkori vezetőségi tagjainak, László Balázsnak és Lantos Jánosnak. A 24.hu videójából kiderül, hogy az említett vezetők például arról beszéltek, büszkék arra, hogy ők az európai fehér rassz tagjai. Később az „ébredj, nemzet, tombolj vihar!” rigmust kezdték skandálni a mozgalom tagjai, amelyet Joseph Goebbels, Hitler propagandaminisztere használt, és egy 1943-as, totális háborút hirdető beszéd zárótétele volt. Horváth Tamás az Erő és Elszántság egy másik, 2017-es tüntetésén is feltűnt. Ekkor a beszédek alatt a mozgalom zászlóját tartotta a pulpitus közelében. Ebben a szintén 24.hu-s videóban a 27. másodperctől ő látható a kép bal oldalán.

A Betyársereg oldalán – szintén 2017-ben – olvasható egy Horváth Tamás aláírással szereplő közlemény, amelyet a bécsi késeléssel kapcsolatban adott ki az Erő és Elszántság. 2017-ben egy bécsi metrómegálló közelében egy négyfős, csecsenekből és afgánokból álló csoport támadt rá egy szerb és egy bolgár állampolgárra, a szerbiai fiatal meghalt. A közleményben egyebek mellett azt írja a szerző, hogy az „idegen rasszú hordákkal” egy szurkoló, egy hősies focidrukker szállt szembe. „Mozgalmunk, az Erő és Elszántság a kezdetektől fogva potenciális szövetségesekként tekint a magyar szurkolókra, legyenek ultrák, huligánok vagy mezei rajongók” – olvasható a Horváth Tamás által írt szövegben.

Horváth Tamás az Erő és Elszántság mozgalom zászlóját tartja 2017-ben, miközben a partneri szervezetnek tekinthető Betyársereg vezetője, Tyirityán Zsolt mond beszédet – Forrás: 24.hu

Az Erő és Elszántság akkori vezetőiként feltűnő, Horváth Tamás társaságában mutatkozó Lantos Jánosról és László Balázsról a fentieknél ezerszer cifrább esetek is kiderültek már évekkel korábban. Az ATV cikke szerint Lantos a 2010-es évek elején a Pax Hungarica szálasista-újnyilas mozgalom tagjaként arról beszélt a szimpatizánsoknak Hitlert idéző kar- és kézmozdulatok kíséretében, hogy „az egyedüli kiutat a nemzetiszocializmus (nácizmus) jelenti abból a pusztulásból, ami ránk vár”. Csak a bizonyítás kedvéért tesszük ide a linket az erről készült felvételről, amelyen 9:33-tól hangzanak el az idézett mondatok. (Lantos egyébként időnként szerepel a Fidesz-közeli médiában, legutóbb a Pesti TV-ben volt meghívott vendég.)

László Balázzsal kapcsolatban pedig az az egyik legérdekesebb eset, hogy amikor Mi Hazánk-tagként lefokozták olyan korábbi kijelentéseiért, amik még a szélsőjobboldali pártnak is kínosak voltak a nyilvános térben, akkor a szankciók miatt kilépett a pártból, amit azzal indokolt, hogy a radikálisok szankcionálása és kizárása miatt nem tud azonosulni a párt politikájával, és „az Erő és Elszántság értékrendjéhez és szellemiségéhez fűződő hűségem nem engedi meg számomra, hogy e párt (a Mi Hazánk) építkezésében a továbbiakban közreműködjek”. Vagyis Lászlónak még a Mi Hazánk szellemisége is túlságosan limonádé volt, az Erő és Elszántság értékrendjét közelebb érezte magához.

Horváth is propagálta a nyilas múltat

A fent felsoroltak kivételével több érdekességet is összegyűjtött a 444.hu Horváth Tamásról és a keresztény Vasárnap.hu-ról. Például azt, hogy Horváth még a 888.hu munkatársaként „Dicsőség a hősöknek: 75 évvel ezelőtt vette kezdetét a kitörés” című cikkben emlékezett meg a neonácik egyik kedvenc évfordulójáról (Ungváry Krisztián történész kitörésről szóló korábbi cikke itt olvasható.)

A 888-as cikkben Horváth közölte a náci birodalom egyik főparancsnokának „lelkesítő üzenetét” is, ami Hitlert és Szálasit éltette. Hangsúlyozta emellett a magyar szélsőjobb narratíváját, miszerint az általános történészi vélekedéssel szemben Európát és Magyarországot védelmező, heroikus küzdelem volt az a katonai akció, amelyben amúgy kevesebb mint öt nap alatt húszezer kétségbeesetten menekülő katona pusztult el, ugyanennyien estek fogságba, míg az átjutás legfeljebb 700 főnek sikerülhetett.

Horváth írásáról „Tartsuk távol a fekáliát!” címmel írt cikket Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközösség (EMIH) vezető rabbija. Ebben úgy fogalmazott: „a nyílt antiszemita propaganda karanténban tartása nem csak a zsidó közösség érdeke”. Horváth cikkét később a főszerkesztő G. Fodor Gábor kérésére levették a portálról (bár Horváth szerint a publikálás előtt G. Fodor is elolvasta a cikket). Köves Slomó akkori írásában egyébként egy trendre hívta fel a figyelmet: „Az antiszemita Facebook-posztokkal sáfárkodó Siklósi Beatrix kinevezése a Kossuth rádió élére, a Hír TV csúnyán áthallásos Niedermüller és Izrael kapcsán leadott közlései, a »becsületnapi békés megemlékezések«️ közvetítése, a Jobbik örökségén utazó, nyíltan rasszista Mi Hazánk folyamatos közmédiás és KESMA-s szerepeltetése, mind-mind azt üzenik annak a pár ezer neonácinak, hogy most megint eljött az ő idejük.”

A szervezet közelében volt, aztán eltávolodott

Néhány nappal azután, hogy érdemi válasz nélkül jó munkát kívánt nekünk Horváth Tamás, egyszer csak elküldött egy frissen vele készült Magyar Nemzet-interjút. Ebben – külön, erre irányuló kérdés nélkül – felhozta röviden, hogy az Erő és Elszántság „közelében volt”. Egész pontosan azt mondta a kormánylapnak, hogy „amikor az Identitesz betagozódott az Erő és Elszántság Mozgalomba, egy ideig még maradtam a szervezet közelében, vettem részt EU-kritikus tüntetésen és október 23-i megemlékezésen is. Ezt követően viszonylag hamar beláttam, hogy az az út, amin az Erő és Elszántság elindult, nem vezet messzire, úgyhogy eltávolodtam a szervezettől.”

Megkértük, hogy ezt fejtse ki bővebben. Kíváncsiak lennénk, mit ért az alatt, hogy „az az út”, amin a neonáci kötődésű szervezet elindult, „nem vezet messzire”. Ez vajon azt jelenti, hogy nem értett egyet a mozgalom céljaival és eszközeivel, és nem ezek mentén a szélsőségesen gyűlöletkeltő ideológiák mentén szeretné folytatni a közéleti tevékenységét? Vagy csak annyit jelent, hogy rájött: ha ennyire nyílt lapokkal játszik, akkor marginális szereplő maradhat, nem igazán hatékony ennyire nyíltan felvállalni ezeket az eszméket, finomabban érdemes inkább csomagolni őket. Horváth újbóli megkeresésünkre csak annyit közölt: „A Magyar Nemzetnek adott interjúmban mindent elmondtam, az »ügyemet« ezzel lezártnak tekintem.”

Ezt követően mégis újra keresett minket, mert szerinte a kiegyensúlyozott tájékoztatás jegyében az előélete más részeiről is kellene beszélni. Például a jótékonykodásról. A járvány első hulláma idején ugyanis az általa alapított veszprémi szolidáris akciócsoporttal „több mint 10, a távoktatás miatt nehéz helyzetbe került helyi fiatalnak (köztük több cigány gyermeknek) adományoztunk laptopot vagy számítógépet. Illetve a Magyar Máltai Szeretetszolgálat veszprémi otthonának vásároltunk be rendszeresen” – írta.

Valamint úgy gondolta, katonai elismeréseiről is lehetne beszélni. Például arról, hogy önkéntes tartalékos katonaként képviselte a Magyar Honvédséget a Louisiana állambeli Fort Polk bázison. Az öthetes hadgyakorlaton az „Ohiói Nemzeti Gárda parancsnokától, Woodroof ezredestől” emléktárgyat kapott a helytállásáért, „és azért, mert a szakaszom és közte fordítottam, amikor két hétig kint voltunk a gyakorlótéren, háborús körülményeket szimulálva”.

Irreleváns, hogy mely eszméket ítéli el, és melyikeket nem?

Aztán mégis válaszolt az Erő és Elszántságtól való eltávolodásának okát firtató kérdésre. Azt írta: „Távlati célként megjelent a pártpolitikába való belépés terve, valamint a kommunikációt sem tartottam kellően korszerűnek. Ezeket akkor e-mail formájában tudattam is a mozgalom vezetőségével. Nevezhető ez kilépési levélnek, habár papíron sosem voltam tagja a szervezetnek.”

Ezután tisztázni akartuk, hogy az Erő és Elszántságtól tehát nem azért távolodott el, mert helytelennek tartotta például a goebbelsi „ébredj, nemzet, tombolj vihar!” rigmus skandálását a mozgalom eseményein, vagy nem azért, mert a mozgalom egyik vezetője egyértelműen kinyilvánította korábban, hogy az „egyedüli kiutat a nemzeti szocializmus jelenti”. Megkérdeztük, hogy ezek nem zavarták-e. Érdeklődtünk, hogy ezekhez az eszmékhez milyen a viszonya jelenleg. Elítéli a nácikat, a nyilasokat, a náci ideológiát és a rasszizmust?

Erre többszöri visszakérdezés után is úgy reagált, hogy nem mondta ki konkrétan, hogy elítéli ezeket. Szerinte irreleváns, hogy mely eszméket ítéli el, és melyikeket nem. De minden olyan ideológiát, eszmét elítél, ami nem összeegyeztethető a „természettörvénnyel” és „a katolikus egyház tanításával”.

„Kizárólag a magyarság és a kereszténység szolgálata motivált egész életemben, az én világnézetem soha nem valami és valakik ellen irányult” – írta.

Az új főszerkesztőt bejelentő közlemény a Vasarnap.hu-n, jobbra Horváth Tamás

Megkérdeztük, hogy szerinte az említett eszmék összeegyeztethetőek-e a katolikus egyház tanításával, amire úgy reagált: „a fajgyűlölet nem egyeztethető össze a katolikus tanítással”. Majd hozzátette: „Van azonban egy teológiai fogalom, az ordo caritatis (szeretet rendje), amely azt tanítja, hogy a szeretetünk nem egyenlő mindenki felé, jobban szeretjük és jobban is kell szeretnünk a hozzánk közelebb állókat. A saját gyermekemet jobban szeretem, fontosabb a számomra, mint a másik utcában lakó középkorú nő. A saját nemzettársamat jobban szeretem, fontosabb a számomra, mint a más kontinensen élő felebarátom. Ez nem fajgyűlölet, nem rasszizmus, hanem természetes distinkció – mondta. – A magyar kormány migrációs politikája is éppen ezért elfogadható keresztény szemszögből.”

Amikor azt kérdeztük tőle, hogyan viszonyul a nyilasokhoz, azt válaszolta: „A nyilasok által elkövetett túlkapásokkal nem tudok azonosulni.”

Tehát nem általános választ kaptunk, csak a túlkapásokkal van gond. (Kérdés persze, ki mit tekint túlkapásnak.) A kereszténység ügyét egyébként rendkívül fontosnak tartja. Az „Aki nem szolgál, az a Sátánnal kerül egy platformra” című, vele készült Magyar Nemzet-interjút itt lehet elolvasni.

A keresztényüldözés bemutatására kaptak közpénzt

A keresztény Vasárnap.hu-n jelent már meg olyan cikk, ami nemtetszésének adott hangot amiatt, hogy egy Lego-szettben van egy nem fehérnek látszó figura is. A cikk írója egyebek mellett azt írja: „Félreértés ne essék, semmi bajom a minden ember egyenlő elvével, sőt, nagyon jól tudjuk, hogy Isten színe előtt valóban mindenki egyformán értékes. Csakhogy én nem szeretném, ha ezt a Lego üzenné meg a gyermekemnek.”

De volt olyan írás is, ami a családon belüli erőszakból próbált paródiát csinálni. Az írást nem sokkal később törölték. Egy másik cikkben arról írtak, nem szabad hagyni, hogy Magyarország is olyan hellyé változzon, „melyet gyakorlatilag már teljes egészében kisajátítottak a homoszexuálisok”.

Fideszes közszereplők és kormánytagok egyébként rendszeresen adnak interjút az újságnak. A lap kiadója a Kovács K. Zoltán Alapítvány, amely vissza nem térítendő támogatásokat kapott a Miniszterelnökségtől és a KDNP pártalapítványától is.

Megkérdeztük a Miniszterelnökséget, hogy mennyire tartják összeegyeztethetőnek az új főszerkesztő szélsőjobboldali szerepvállalását, és a nyilas múlt propagálásával kapcsolatos megnyilvánulásait a kormány által képviselt értékekkel. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy összesen mekkora összeggel támogatták eddig az alapítványt, valamint hogy ezután is számíthatnak-e a minisztérium támogatására.

Megkeresésünkre a Miniszterelnökségi Sajtóiroda azt írta:

„A Miniszterelnökség kizárólag a keresztényüldözés jelenségének, az üldözött közösségek, valamint a megsegítésükre indított programok médiafelületein való bemutatása miatt nyújtott támogatást a Kovács K. Zoltán Alapítvány részére. 2019-ben 21,5 millió, tavaly pedig 38 millió forintot kapott a civil szervezet. 2021-ben a Miniszterelnökség nem támogatta az Alapítványt.”